Kilenc hónapos szünet után november 10-én ismét tárgyalóasztalhoz ültek Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői Abu-Dzabiban. Donald Trump amerikai elnök továbbra is a háború mielőbbi lezárását sürgeti, miközben Moszkva és Kijev alapvető kérdésekben változatlanul eltérő feltételekkel képzeli el a békét. A keddi, közel négyórás egyeztetés után a felek november 11-én folytatják a megbeszéléseket. Marco Rubio amerikai külügyminiszter eredményesnek nevezte az első tárgyalási napot, ugyanakkor elismerte, hogy még jelentős munka vár a résztvevőkre. A legnehezebb kérdések továbbra is az ukrán területek jövőjét, a háború utáni biztonsági garanciákat és Európa hosszú távú biztonsági rendszerét érintik.
Újabb diplomáciai kísérlet kezdődött kedden az ukrajnai háború lezárására az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban. Az amerikai közvetítéssel megrendezett találkozón orosz és ukrán delegációk ültek tárgyalóasztalhoz, miután február óta nem került sor hasonló háromoldalú egyeztetésre. Donald Trump amerikai elnök abban bízik, hogy sikerül közelíteni a felek álláspontját, de a tárgyalások kezdetén sem Moszkva, sem Kijev nem jelezte, hogy kész lenne feladni legfontosabb követeléseit.
Kedd délutánra lezárult a kétnaposra tervezett tárgyalássorozat első fordulója. Az orosz RIA Novosztyi hírügynökség szerint a megbeszélések csaknem négy órán át tartottak, az ukrán Külső Hírszerző Szolgálat pedig megerősítette, hogy november 11-én, szerdán reggel folytatják az egyeztetéseket.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az első tárgyalási napot nagyon eredményesnek értékelte, de hangsúlyozta, hogy a rendezéshez még számos kérdésben kell megállapodásra jutni. Washington hosszabb távon azt is szeretné elérni, hogy az európai országok közvetlenebb szerepet kapjanak a békefolyamatban.
Trump emberei tárgyalnak Putyin és Zelenszkij képviselőivel
Az Egyesült Államokat Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump veje képviseli Abu-Dzabiban. Mindketten részt vettek az elmúlt hónapok diplomáciai egyeztetéseiben, és most arra kaptak felhatalmazást, hogy a háború lezárásának feltételeiről, a jövőbeli biztonsági megállapodásokról és a feszültség csökkentésének lehetőségeiről tárgyaljanak.
Orosz részről Vlagyimir Megyinszkij, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója vezeti a küldöttséget, amelyben magas rangú diplomaták, katonai és hírszerzési vezetők is helyet kaptak. Köztük van Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes, valamint Igor Kosztyukov, az orosz katonai hírszerzés vezetője.
Ukrajna delegációját Rusztem Umerov, az ukrán külső hírszerzés vezetője irányítja. Részt vesz a tárgyalásokon Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője, valamint David Arahamija, a kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője is.
Fontos különbség, hogy Donald Trump, Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin személyesen nem vesz részt az abu-dzabi tárgyalásokon. A három ország képviselői folytatnak egyeztetéseket, miközben az államfők saját kormányzati és diplomáciai csatornáikon keresztül követik az eseményeket.
A találkozó megnyitóján az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, Abdullah bin Zayed Al Nahyan üdvözölte a delegációkat. Hangsúlyozta, hogy országa továbbra is kész közvetítő szerepet vállalni a csaknem öt éve tartó háború politikai rendezésének elősegítésében.
Európa is helyet követel a tárgyalóasztalnál
A keddi egyeztetések már a háromoldalú találkozó előtt megkezdődtek. Az ukrán delegáció először Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel egyeztetett, majd az amerikai közvetítők bekapcsolódásával folytatódtak a megbeszélések.
Rusztem Umerov szerint a konzultáció célja az volt, hogy a résztvevők összehangolják álláspontjukat a következő tárgyalási szakasz előtt. Ukrajna számára továbbra is elsődleges a harci cselekmények beszüntetése, a háború utáni megbízható biztonsági garanciák kialakítása, az ország gazdasági újjáépítése és a humanitárius kérdések rendezése.
Steve Witkoff és Jared Kushner az európai partnerekkel folytatott egyeztetéseken szintén a tartós béke feltételeire helyezte a hangsúlyt. Washington elképzelése szerint az ukrajnai háború lezárása egy átfogóbb európai biztonsági megállapodás része lehetne, amely hosszú távon az újabb katonai konfliktusok kockázatát is csökkentené.
Moszkva azonban egyelőre ellenzi, hogy az európai országok közvetlenül részt vegyenek az orosz–ukrán–amerikai háromoldalú tárgyalásokon. Orosz álláspont szerint a jelenlegi egyeztetési keretet fenn kell tartani, miközben az európai biztonsági rendszer jövőjéről szóló megállapodásokban később más államok is szerepet kaphatnak.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője már a találkozó előtt óvatosságra intett. Szerinte egyelőre kevés jel mutat arra, hogy Oroszország valóban kész lenne érdemi engedményeket tenni, ezért nem indokolt gyors diplomáciai áttörésre számítani.
A területi követelések jelentik a legnagyobb akadályt
Hiába kezdődtek újra a tárgyalások, a háború lezárásának egyik legfontosabb feltétele továbbra is vitatott. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna vonja vissza csapatait Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye azon területeiről is, amelyeket Moszkva 2022-ben sajátjának nyilvánított, de katonailag nem ellenőriz teljes egészében.
Vlagyimir Putyin emellett azt követeli, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságra irányuló törekvéséről, fogadjon el korlátozásokat fegyveres erőinek méretére és képességeire, valamint teljesítse az orosz nyelv és a moszkvai kötődésű ortodox egyház helyzetével kapcsolatos orosz követeléseket.
Volodimir Zelenszkij ezeket a feltételeket elutasítja. Az ukrán elnök szerint országától nem várható el, hogy önként lemondjon saját területeiről, vagy olyan katonai korlátozásokat fogadjon el, amelyek egy későbbi orosz támadás esetén kiszolgáltatottá tennék.
Kijev ezért továbbra is az azonnali tűzszünetet tekinti az átfogó béketárgyalások első lépésének. Az ukrán vezetés szerint a harcok beszüntetése nélkül rendkívül nehéz olyan megállapodást kidolgozni, amelyet mindkét ország hosszú távon betartana.
Oroszország ezzel szemben nem támogatja az általános, feltétel nélküli tűzszünetet. Moszkva attól tart, hogy a harcok szüneteltetése lehetőséget adna az ukrán hadseregnek erőinek átszervezésére és fegyverkészleteinek feltöltésére.
A két álláspont közötti különbség miatt a mostani egyeztetések egyik legfontosabb feladata annak tisztázása, hogy milyen biztonsági és politikai garanciák mellett lenne egyáltalán elképzelhető a harcok beszüntetése.
Trump gyors eredményt szeretne, de a harcok nem álltak le
Donald Trump már a tárgyalások előtt bizakodóan nyilatkozott, és arról beszélt, hogy az orosz és az ukrán fél egyaránt belefáradt a háborúba. Az amerikai elnök szerint mindkét országnak érdeke lehet a harcok befejezése, ezért továbbra is lát lehetőséget a diplomáciai megállapodásra.
A Fehér Ház az elmúlt hetekben újra intenzívebbé tette a közvetítői erőfeszítéseket. Witkoff korábban Szentpéterváron találkozott Putyinnal, az amerikai küldöttek pedig európai partnereikkel is egyeztettek a háború utáni biztonsági garanciákról és Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról.
Miközben Abu-Dzabiban a béke lehetőségeiről tárgyaltak, Ukrajnában és Oroszországban tovább folytatódtak a katonai műveletek. Orosz támadások újabb ukrán energetikai létesítményeket értek, az ukrán hadsereg pedig oroszországi ipari és energetikai célpontok ellen hajtott végre távolsági csapásokat.
Zelenszkij a tárgyalások előtt azt hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg helyzete és az Oroszországot ért veszteségek erősítik Kijev tárgyalási pozícióját. Moszkva ugyanakkor továbbra is saját katonai céljainak teljesítését tekinti a rendezés egyik alapfeltételének.
Marco Rubio szerint a keddi megbeszélések eredményesek voltak, de az amerikai diplomácia sem számít arra, hogy néhány óra alatt rendezhetők a háború legnehezebb kérdései. Washington mindenesetre szeretné fenntartani a tárgyalások lendületét, és a későbbiekben szélesebb európai részvétellel folytatná a diplomáciai egyeztetéseket.
Az első abu-dzabi tárgyalási nap így kézzelfogható békemegállapodás nélkül ért véget, a diplomáciai párbeszéd azonban újraindult. Szerdán az amerikai, ukrán és orosz delegációk ott folytatják a megbeszéléseket, ahol kedden abbahagyták. A következő egyeztetések mutathatják meg, hogy sikerül-e közelíteni a területi követelésekre, a biztonsági garanciákra és a tűzszünet feltételeire vonatkozó, jelenleg még egymástól távol álló elképzeléseket.
