Nem írta alá Baka András köztársasági elnök az állami vagyon védelméről szóló törvényt, amelyet november 3-án fogadott el az Országgyűlés. Az államfő szerint a jogszabály egyes rendelkezései sérthetik a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonság követelményét, ezért előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Baka a törvény elfogadásának körülményeit is kifogásolta: a javaslat benyújtása és megszavazása között mindössze 26 óra telt el, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül.
A Sándor-palota november 9-én közzétett tájékoztatása szerint Baka András két rendelkezéscsoport alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. Az egyik a zártkörű befektetési alapok kezelőinek leváltását szabályozza, a másik a részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosainak védelmét érinti.
A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénymódosítás célja az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmének megerősítése. A szabályozás több jelentős pénzügyi és gazdasági szereplőt, köztük az MBH Bankot és a 4iG-t is érintheti.
A befektetési alapok működését is átalakítaná a törvény
A jogszabály alapján a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kötelezően kezdeményezhetné egy zártkörű befektetési alap kezelőjének leváltását. Az államfő kifogása szerint a rendelkezés nem kizárólag az állami hátterű vagyont kezelő alapokra terjedne ki, hanem olyan piaci szereplőkre is, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek állami forrásokkal.
Baka András arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályokat a már működő befektetési alapokra is alkalmazni kellene. Ez álláspontja szerint sértheti az alapkezelők és a kisebbségi befektetők tulajdonhoz fűződő jogait, valamint a korábban megkötött szerződések alapján kialakult jogos elvárásokat.
A másik kifogásolt rendelkezés a kisebbségi részvényesek helyzetét változtatná meg. A jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben kötelező vételi ajánlat megtételét írja elő annak, aki jelentős befolyást szerez egy részvénytársaságban. Az új törvény meghatározott esetekben mentesítést adna e kötelezettség alól, ami az államfő szerint gyengítheti a kisebb tulajdonosok jogi védelmét.
Mindössze 26 óra alatt fogadták el
A köztársasági elnök külön kitért a törvényalkotás körülményeire. A jogszabályt az Országgyűlés kivételes eljárásban fogadta el, a javaslat benyújtásától a parlamenti szavazásig alig 26 óra telt el. Ez idő alatt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetésre nem került sor, és az államfő szerint a törvény szövegéből sem állapítható meg egyértelműen, mi indokolta a rendkívüli gyorsaságot.
Baka András arra is figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci működés állami érdekből történő befolyásolása megingathatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat. Különösen a nemzetközi befektetők számára jelenthet bizonytalanságot, ha kétségessé válik a piaci működés alapvető feltételeinek kiszámíthatósága.
Közel 190 milliárd forintnyi követelés sorsa is érintett
A törvénymódosítás megszüntetné a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ), amelynek vagyonába közel 190 milliárd forintnyi kötvénykövetelés is tartozik. Ez a vagyon az új szabályozás alapján az államhoz kerülne. Baka András a törvénynek ezt a részét is megvizsgálta, de nem talált olyan súlyú alkotmányossági kifogást, amely indokolta volna az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését. A jogszabály egyes rendelkezései a 4iG tulajdonosi és irányítási viszonyaira is hatással lehetnek, mivel az alapkezelők leváltásának megkönnyítése bizonyos körülmények között az állam befolyását is növelhetné.
Megszólalt a pénzügyminiszter
Kármán András pénzügyminiszter a köztársasági elnök döntésére reagálva közölte, hogy megkezdték az alkotmánybírósági indítvány részletes elemzését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat eredeti céljai nem változtak. A miniszter szerint továbbra is biztosítani kell az állami vagyon védelmét, mérsékelni az állami finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatokat, és átláthatóbbá tenni a finanszírozási formákat.
Az ügyben most az Alkotmánybíróság dönt. A testületnek azt kell megvizsgálnia, hogy a köztársasági elnök által kifogásolt rendelkezések összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel. A törvény államfői aláírására és kihirdetésére az előzetes normakontroll lezárásáig nem kerülhet sor.
