Háromórás tárgyalással nyílt újra az Egyesült Államok és Irán hónapok óta befagyott diplomáciai csatornája New Yorkban, de az első óvatos optimizmust alig néhány órával később már lehűtötte Teherán. Donald Trump „nagyon eredményesnek” nevezte az USA Irán tárgyalásokat, az ENSZ-közgyűlés mellett, katari közvetítéssel zajló egyeztetést, az iráni külügyminisztérium viszont szerdán világossá tette: a találkozó nem jelentett engedményt, Irán továbbra is ragaszkodik a Hormuzi-szoros rendezéséhez kapcsolt feltételeihez. Közben Maszúd Peszeskján az ENSZ szónoki emelvényéről azt üzente Washingtonnak, hogy Irán kész tárgyalni, de katonai fenyegetés mellett nem hajlandó meghátrálni.
Az amerikai és az iráni küldöttség próbálja megtalálni azt a megállapodást, amely véget vethetne a hónapok óta tartó közel-keleti háborúnak, és ismét megnyithatná a világ energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost.
Az első nagy lépés kedden megtörtént. Az amerikai és az iráni fél három órán keresztül egyeztetett, ez volt a két ország magas rangú tisztviselőinek első ilyen kapcsolata hónapok óta. Amerikai részről Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner vett részt a folyamatban, az iráni delegációt Abbász Aragcsi külügyminiszter képviselte.
A tárgyalás pontos formájáról azonban eltérően számolt be a két oldal. Trump háromórás találkozóról beszélt, Witkoff később pontosította, hogy közvetítők jártak a két delegáció között, vagyis az egyeztetés jelentős része ingadiplomáciával zajlott. Az iráni külügyminisztérium szintén megerősítette a kapcsolatfelvételt. A tárgyalóasztalon ott volt a háború lezárása, a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása, az Iránnal szembeni tengeri nyomás enyhítése és a befagyasztott iráni vagyon kérdése is.
Teherán három feltétellel érkezett New Yorkba
Irán már a New York-i tárgyalások előtt jelezte, hogy kész akár egy héten belül újranyitni a Hormuzi-szorost, de ezért cserébe amerikai lépéseket vár. Teherán feltételei között szerepel az iráni kikötőkkel szembeni tengeri blokád feloldása és az amerikai katonai nyomás enyhítése. Az iráni állami média szerint a tárgyalásokon a befagyasztott iráni pénzügyi eszközök felszabadítása és a háború más frontjainak lezárása is előkerült.
A New Yorkba érkezett iráni delegáció széles tárgyalási felhatalmazást kapott. Egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek már a találkozó előtt azt mondta, hogy az ENSZ-közgyűlés lehetőséget teremthet a diplomácia újraindítására, ha Washington ezt konkrét lépésekkel is alátámasztja. Irán szeptember 16-án közvetítőkön keresztül már eljuttatott egy javaslatot az Egyesült Államokhoz.
A keddi egyeztetés után azonban megjelentek olyan értelmezések, amelyek szerint Teherán esetleg puhított korábbi álláspontján. Az iráni külügyminisztérium ezt szerdán visszautasította. Eszmáil Bagái külügyi szóvivő szerint a tárgyalás éppen arra szolgált, hogy Irán ismertesse a már korábban meghatározott feltételeit, nem pedig arra, hogy lemondjon róluk.
Trump szerint van lendület a megállapodás mögött
Washington jóval optimistábban értékelte a három órát. Donald Trump azt mondta, Witkoff és Kushner „nagyon jó”, „nagyon eredményes” megbeszélést folytatott, és szerinte már érzékelhető lendület van egy megállapodás mögött. Később arról beszélt, hogy az egyeztetések folytatódnak, és ő arra számít, hogy végül sikerül megállapodni. Witkoff szerint a két delegáció között közvetítők mozogtak egész nap, a tárgyalási fordulót pedig konstruktívnak és biztatónak nevezte. A közvetítők folytatják a munkát.
Az amerikai elnök ugyanakkor néhány órával korábban egészen más hangot ütött meg az ENSZ-ben. Beszédében arról beszélt, hogy választania kell az Iránnal kötendő megállapodás és a katonai eszkaláció között, és Washington továbbra is ahhoz köti az átfogó rendezést, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverhez.
Peszeskján: Irán nem térdel le
Szerdán már Maszúd Peszeskján iráni elnök állt az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényére. Beszédében azt mondta, Irán kész tárgyalásokkal rendezni a konfliktusokat, ugyanakkor nem fog engedni a szankciók és a katonai nyomás hatására. Trump előző napi kijelentéseire reagálva közölte, hogy az iráni ellenállás a fokozódó nyomással nem gyengülni, hanem erősödni fog.
Az amerikai delegáció képviselője Peszeskján beszéde közben felállt és elhagyta a termet. Az iráni elnök közben az amerikai és izraeli támadások áldozatainak képeit is felmutatta.
Katar közvetít, az Öböl-államok is bekapcsolódtak
A New York-i egyeztetés egyik fontos szereplője Katar. Doha Pakisztánnal együtt közvetít Washington és Teherán között, miközben külön tárgyalások folynak a Hormuzi-szoros hajózhatóságáról és egy szélesebb regionális biztonsági konstrukcióról is. Katar miniszterelnöke és külügyminisztere, Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni New Yorkban külön is találkozott Aragcsival. A katari külügyminisztérium szerint a megbeszélésen a regionális feszültség csökkentéséről és a párbeszéd feltételeinek megteremtéséről volt szó. Omán szintén részt vesz a Hormuzi-szoros körüli diplomáciai egyeztetésekben.
Trump közben kilenc arab ország képviselőivel is tárgyalt New Yorkban a háborúról. A megbeszélésen Jordánia, Katar, Irak, Törökország, Szíria és más regionális szereplők vezetői, illetve magas rangú képviselői is részt vettek.
