Magyar Péter azt ígéri, október 22-én nyilvánosságra hozzák és kereshetővé teszik az ügynökakták meglévő iratanyagát. A bejelentés történelmi súlyú, de komoly jogi és erkölcsi kérdéseket is felvet.
Az ügynökakták nyilvánossága a rendszerváltás egyik legérzékenyebb, máig lezáratlan ügye. Magyar Péter most konkrét dátumot jelölt meg: ígérete szerint 2026. október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtti napon nyilvánosságra hozzák és kereshetővé teszik a meglévő iratanyagot.
A bejelentés politikailag erős üzenet. Az ügynökakták ügye évtizedek óta egyszerre szól igazságtételről, múltfeltárásról, felelősségről és arról is, hogy a rendszerváltás után miért maradt annyi kérdés megválaszolatlanul.
A nyilvánosság támogatói szerint a társadalomnak joga van tudni, kik működtek együtt a pártállami állambiztonsági rendszerrel, kik voltak haszonélvezői az akkori rendszernek, kik írtak jelentéseket, kik építettek karriert elhallgatott múltjukra, és milyen hálózatok éltek tovább a rendszerváltás után.
A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Az iratokban nemcsak beszervezett személyek, tartótisztek és hálózati kapcsolatok szerepelhetnek, hanem megfigyeltek, családtagok, magánéleti adatok, intim részletek és olyan emberek történetei is, akik nem elkövetői, hanem elszenvedői voltak a rendszernek.
Ezért a nyilvánosságra hozatalnál kulcskérdés lesz, pontosan mi válik kereshetővé, milyen formában, milyen adatvédelmi garanciákkal, és hogyan különítik el az elkövetői, közreműködői és áldozati szerepeket.
Magyar Péter a bejelentés mellett arról is beszélt, hogy vizsgálóbizottságot hoznának létre a rendszerváltás utáni privatizáció és az esetleges állambiztonsági, pártállami összefonódások feltárására. Ez már nemcsak múltpolitikai, hanem vagyonpolitikai kérdés is.
Az ügynökakták megnyitása valóban történelmi pillanat lehet. De csak akkor válhat hiteles igazságtétellé, ha nem politikai fegyverként, hanem jogilag tiszta, átlátható és emberileg is felelős módon történik.
