Újabb engedélyhosszabbítást kért az Egyesült Államoktól a szankciók alatt álló szerb olajvállalat, a NIS, miután jelenlegi működési engedélye október 30-án lejár. A társaság október 24-én jelentette be, hogy ismét az amerikai pénzügyminisztériumhoz fordult, mert biztosítani szeretné a pancsovai finomító zavartalan működését és Szerbia üzemanyag-ellátását. A közelgő határidő a magyar Mol számára is jelentős, amely továbbra is tárgyal a szerb vállalat többségi tulajdonrészének megszerzéséről. A működés engedélyezése és a tervezett felvásárlás azonban két külön eljárás, amelyekről Washingtonnak külön kell döntenie.
Újabb fontos határidő közeledik a szerb olajipar egyik legjelentősebb vállalatánál. A Naftna Industrija Srbije, vagyis a NIS október 24-én hivatalosan bejelentette, hogy újabb különleges engedélyt kért az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumától. A társaság szeretné elérni, hogy az október 30-án lejáró szankciós mentesség után is folytathassa működését. A kérelemben külön hangsúlyozták a hazai üzemanyag-ellátás folyamatosságát és a pancsovai kőolajfinomító meghatározó szerepét Szerbia energiabiztonságában.
A NIS jelenleg az amerikai szankciós hatóság, az OFAC külön engedélye alapján működhet. A szeptember 30-án kiadott mentesség október végéig lehetővé teszi a finomítói tevékenységet, a kőolajimportot, a működéshez szükséges szerződések teljesítését és a kapcsolódó pénzügyi elszámolásokat. Az újabb engedélykérelem éppen ezeknek a tevékenységeknek a fenntartását célozza. A NIS legutóbbi közleménye az igény benyújtását erősítette meg, az amerikai hatóság újabb jóváhagyásáról azonban nem számolt be.
A döntés jelentőségét növeli, hogy a pancsovai létesítmény Szerbia egyetlen működő kőolajfinomítója. A Reuters korábbi beszámolója szerint a NIS az ország üzemanyagpiacának mintegy 80 százalékát látja el, ezért egy tartósabb működési fennakadás az üzemanyag-ellátást és a beszerzési lehetőségeket is befolyásolhatná. Az engedély lejárata önmagában ugyanakkor nem jelenti azt, hogy október 31-én automatikusan leállna minden tevékenység vagy megszűnne a szerbiai üzemanyag-ellátás. A tényleges következmények az amerikai döntéstől, a rendelkezésre álló készletektől és az alternatív beszerzési lehetőségektől is függnek.
A szerb kormány már a szeptember végi engedélyhosszabbításkor jelezte, hogy az energiaellátás helyzetét a szankciók mellett a szállítási nehézségek és a nemzetközi energiapiaci folyamatok is befolyásolják. Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter akkori tájékoztatása szerint az alacsony dunai vízállás és az üzemanyagimport problémái miatt az ország 5000 tonna gázolajat szabadított fel állami tartalékaiból, miközben a jövedéki adó csökkentésével is igyekezett mérsékelni a piaci nyomást. A miniszter a pancsovai finomító folyamatos működését különösen fontosnak nevezte a fűtési szezon előtt.
A NIS körüli bizonytalanság hátterében az orosz tulajdonosi érdekeltségek miatt bevezetett amerikai szankciók állnak. A vállalat orosz tulajdonban lévő, összesen 56,15 százalékos részvénycsomagjának értékesítése a hosszabb távú rendezés egyik lehetséges megoldása. Ebben kapott fontos szerepet a Mol, amely januárban kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazpromnyefttel a többségi részesedés megszerzéséről. A magyar olajvállalat a szerb kormánnyal is megállapodott a jövőbeni tulajdonosi együttműködés alapelveiről, a tranzakció azonban még nem zárult le.
Korábban részletesen beszámoltunk a Mol szerbiai tulajdonszerzési terveiről, az orosz tulajdonosi háttérről és az ügy diplomáciai kockázatairól. Az akkori beszámoló a tervezett felvásárlás pénzügyi és politikai hátterét vizsgálta, míg a mostani fejlemény közvetlenül a NIS működéséhez szükséges amerikai engedély meghosszabbításáról szól.
A Mol és a NIS helyzetében különösen fontos elkülöníteni a két amerikai engedélyt. A szerb vállalatnak az üzemszerű tevékenység folytatásához van szüksége szankciós mentességre, a magyar olajcég pedig a tulajdonrész megvásárlásáról folytatott tárgyalásokhoz kapott külön engedélyt. Az Interfax október 1-jei beszámolója szerint a Mol tárgyalási engedélyét szintén október 30-ig hosszabbították meg. Ez azonban nem jelent végleges felvásárlási jóváhagyást, ahogyan a NIS működési engedélyének esetleges meghosszabbítása sem zárná le automatikusan a tulajdonosváltást.
A szerb állam számára fontos a finomító működésének biztosítása és az orosz tulajdonosi kérdés rendezése. A Molnak a tervezett akvizíció jelentős közép- és délkelet-európai üzleti lehetőséget kínálhat, az amerikai hatóságok számára pedig a szankciós feltételek teljesülése meghatározó. A három érdek közötti megállapodás bonyolult, mert a végleges tulajdonosváltáshoz az orosz eladói oldal együttműködése és további hatósági jóváhagyások szükségesek. A Gazprom-csoport részéről az október 24-i új engedélykérelemre vonatkozó külön, ellenőrzött nyilvános állásfoglalás egyelőre nem áll rendelkezésre.
Az ügy magyarországi jelentőségét a Mol tervezett befektetése és a térség összekapcsolódó energiapiaca adja. A pancsovai finomító működését érintő tartós fennakadás hatással lehetne a régiós olajtermék-kereskedelemre, de jelenleg nincs olyan megerősített adat, amely alapján az újabb amerikai mentesség esetleges elmaradásából közvetlen magyarországi üzemanyaghiányra vagy meghatározott áremelkedésre lehetne következtetni.
A NIS október 24-i kérelme a vállalat működésének folyamatosságát célozza, miközben a Mol többségi tulajdonszerzéséről szóló tárgyalások külön eljárásban folytatódnak. A jelenlegi engedély október 30-án lejár, az újabb mentesség megadásáról azonban a vállalat közleményének időpontjában még nem született nyilvánosan megerősített döntés.
Forrás: NIS, Mol-csoport, Szerb kormány – energiaügyi minisztériumi tájékoztatás
