Közel 80 millió forintot csaltak ki egy szentesi cégvezetőtől azok a férfiak, akik rendőrségi nyomozóknak adták ki magukat, és egy állítólagos németországi kibertámadással ijesztették meg a vállalkozót. A sértett elhitte, hogy cége bankszámláját veszély fenyegeti, és egy titkos rendőrségi eljárásban kell együttműködnie a hatóságokkal. A Szegedi Járási Ügyészség indítványára a bíróság mindkét gyanúsítottat egy hónapra letartóztatta. A rendőrség néhány nappal korábban egy rendkívül hasonló módszerrel elkövetett, több mint 100 millió forintos csalásról is beszámolt, ám a két közlés közötti pontos összefüggés egyelőre tisztázatlan.
Titkos rendőrségi nyomozásra hivatkozva férkőztek egy szentesi vállalkozó bizalmába azok a férfiak, akikkel szemben különösen nagy kárt okozó csalás miatt indult büntetőeljárás. A Szegedi Járási Ügyészség október 26-i tájékoztatása szerint a gyanúsítottak azzal keresték meg a cégvezetőt, hogy vállalkozásának bankszámláját Németországból kibertámadás érte. Rendőröknek adták ki magukat, és azt állították, hogy egy titkos nyomozás keretében intézkednek. A hatósági eljárás látszatát kihasználva sikerült megtéveszteniük a sértettet, akit végül közel 80 millió forint átadására vettek rá. A férfiak októberben léptek kapcsolatba a vállalkozóval, a pénz átadásának pontos körülményeiről azonban az ügyészség nem közölt részleteket, ahogyan arról sem, hogy az összegből sikerült-e valamennyit lefoglalni vagy visszaszerezni. A Szegedi Járási Ügyészség a szökés, a büntetőeljárás meghiúsításának és a bűnismétlésnek a veszélyére hivatkozva indítványozta a két gyanúsított letartóztatását, amelyet a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája egy hónapra el is rendelt. A férfiak büntetőjogi felelősségéről még nem született ítélet.
A történtekhez egy korábbi, feltűnően hasonló rendőrségi ügy is kapcsolódhat. A Csongrád-Csanád vármegyei rendőrség október 22-én egy 74 éves cégvezetőt érintő csalás részleteit hozta nyilvánosságra, amelyben az elkövetők ugyancsak rendőrségi nyomozóknak adták ki magukat. A police.hu beszámolója szerint a csalók államkincstári nyomozóként is felléptek, és azt állították, hogy a sértett által vezetett, többségében állami tulajdonú vállalkozás bankszámláját Németországból indított kibertámadások érték. A férfival azt is elhitették, hogy az állítólagos támadásban egy magyar banki alkalmazott működött közre. A két hatósági beszámoló körülményei több ponton megegyeznek, de egyelőre nem tisztázott, hogy ugyanannak a bűnügynek a különböző szakaszairól van-e szó.
A korábbi rendőrségi tájékoztatás részletesen bemutatta, hogyan építették fel a csalók a megtévesztést. Az áldozattal elhitették, hogy az átutalásokhoz használt számítógépét biztonsági ellenőrzésnek és vírusmentesítésnek kell alávetni, ezért távoli hozzáférést szereztek az eszközhöz, majd a férfi telefonjára is távoli irányításra alkalmas alkalmazást telepítettek. A bizalmát egy rendőrségi fejléccel ellátott levéllel is igyekeztek megerősíteni, amelyet a vállalkozás elektronikus postafiókjába küldtek. Közben folyamatosan telefonon tartották vele a kapcsolatot, fenntartva egy nemzetközi rendőrségi nyomozás látszatát.
A férfit több banki átutalásra és készpénz átadására is rávették. Az összeg egy részét egy előre egyeztetett szegedi helyszínen vették át, azt állítva, hogy a bankjegyeket csalipénzként használják majd a feltételezett bűnözők elfogásához. Néhány nappal később már a sértett magánbankszámláját is bevonták a kitalált nyomozásba, és újabb átutalásokat kértek tőle. A rendőrség beszámolója szerint a csalók addigra teljesen átvették az irányítást a vállalkozás bankszámlája felett, ám ezzel sem érték be: a férfi otthon tartott, valutában lévő megtakarításait is meg akarták szerezni.
Az áldozatot arra próbálták rávenni, hogy a készpénzt fizesse be a cég bankszámlájára, a bankban azonban váratlan fordulat történt. Az egyik alkalmazott figyelmeztette a férfit, hogy a vállalkozás számláját teljesen kiürítették, és feltehetően csalás áldozatává vált. A történtek után feljelentés született, a Csongrád-Csanád vármegyei rendőrség gazdaságvédelmi nyomozói pedig a közterületi támogató egység munkatársaival közösen elfogták a feltételezett elkövetőket. Az intézkedésről a rendőrség videófelvételt is közzétett.
A két hatósági beszámoló között ugyanakkor jelentős összegbeli eltérés mutatkozik. Az október 22-i rendőrségi közlés több mint 100 millió forint átutalásának, illetve készpénzes átadásának kéréséről számolt be, míg az október 26-i ügyészségi tájékoztatás közel 80 millió forint tényleges kicsalását említi. A történetek több részlete megegyezik, de a nyilvánosan hozzáférhető információkból egyelőre nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy ugyanannak a bűnügynek a különböző szakaszairól van-e szó. A két összeg eltérésének okáról sem érkezett olyan hivatalos tájékoztatás, amely egyértelmű magyarázatot adna a különbségre.
Az álrendőrök által alkalmazott módszer jól mutatja, milyen könnyen visszaélhetnek a bűnözők a hatóságok nevével és a bankszámlák biztonsága miatti aggodalommal. A rendőrségi fejléccel ellátott dokumentumok, a külföldi kibertámadásról szóló történet és a titkos nyomozásra való hivatkozás mind a megtévesztést szolgálták. A távoli hozzáférést biztosító alkalmazások telepítésével ráadásul a csalók közvetlenül is beavatkozhattak a sértett pénzügyeibe, miközben telefonon folyamatosan ellenőrzésük alatt tartották a helyzetet.
A rendőrség ezért rendszeresen figyelmeztet arra, hogy a magukat nyomozónak vagy banki biztonsági szakembernek kiadó ismeretlenek megkereséseit mindig ellenőrizni kell. Valódi hatósági eljárásra hivatkozva sem szabad ismeretlen személynek pénzt átadni, bankszámla-hozzáférést biztosítani vagy távoli irányításra alkalmas programot telepíteni. Ha valaki kibertámadással, titkos nyomozással vagy sürgős pénzügyi intézkedéssel indokolja az ilyen kéréseket, a rendőrséget vagy a pénzintézetet közvetlenül, a hivatalos elérhetőségén kell felkeresni.
A szentesi ügyben a két gyanúsított letartóztatását már elrendelték, a büntetőeljárás azonban tovább folytatódik. Az ügyészség egyelőre nem közölte, hogy a közel 80 millió forintos kárból mennyi térülhet meg. A korábbi rendőrségi beszámolóval fennálló esetleges kapcsolat és az eltérő pénzösszegek pontos háttere szintén további hatósági tisztázásra vár.
A történtek figyelmeztetnek, hogy a rendőrség nevében érkező megkereséseket körültekintően kell kezelni. Ha valaki állítólagos titkos nyomozásra vagy bankszámlát érintő támadásra hivatkozva pénz átadását kéri, a megkeresés valódiságát a rendőrség vagy a bank hivatalos elérhetőségén, önállóan kell ellenőrizni. A csalók gyakran éppen a sürgetéssel és a titoktartás követelésével próbálják megakadályozni, hogy az áldozat segítséget kérjen vagy utánajárjon a történetnek.
Források: Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság (Police.hu), Szegedi Járási Ügyészség közlését ismertető Szeged365.
