Jelentősen szigorodtak a környezetvédelmi bírságok Magyarországon október 25-től. Az új kormányrendelet alapján a nagy környezeti terheléssel járó, engedélyköteles tevékenységeket végző vállalkozásoknál az eddigi kétmilliárd helyett akár ötmilliárd forintos bírságot is kiszabhatnak. A visszatérő vagy súlyos jogsértések esetében kötelező bírságminimumot vezetnek be, és megváltoznak a hulladékgazdálkodási szabálytalanságok pénzügyi szankciói is.
Október 25-én, vasárnap hatályba lépett a környezetvédelmi bírságok szigorításáról szóló 280/2026. (X. 9.) kormányrendelet, amelyet október 9-én hirdettek ki a Magyar Közlönyben. A módosítás elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek működéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, és tevékenységük jelentős hatással lehet a környezet állapotára.
A legfontosabb változás, hogy a meghatározott árbevételi feltételeknek megfelelő vállalkozások esetében az engedélytől eltérő környezethasználat miatt kiszabható bírság felső határa kétmilliárdról ötmilliárd forintra emelkedett. A rendelkezés a 100 millió forintot meghaladó előző évi nettó árbevételű cégekre vonatkozik, a kiszabott összeg azonban nem lépheti túl az érintett vállalkozás előző évi nettó árbevételének öt százalékát.
Az új szabályozás így a nagyobb ipari létesítmények működését is érintheti, köztük az energiaipar, a vegyipar, a fémfeldolgozás, az akkumulátorgyártás, valamint a jelentős kibocsátással járó mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységek egy részét. A magasabb bírsághatár nem jelenti azt, hogy minden szabálytalanságért automatikusan ötmilliárd forintot kell fizetni. A tényleges szankciót az elkövetett jogsértés és a jogszabályban meghatározott körülmények alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
A visszatérő jogsértőknél legalább ötmillió forint lehet a bírság
A rendelet a korábban már megbírságolt vállalkozásokkal szemben is szigorúbb feltételeket határoz meg. Ha egy környezethasználót az újabb bírság kiszabását megelőző öt évben legalább két alkalommal, végleges hatósági döntéssel környezetszennyezés miatt megbírságoltak, akkor az újabb, a rendelet hatálya alá tartozó jogsértésnél a bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább ötmillió forintot.
Ugyanez a kötelező minimum alkalmazandó akkor is, ha a vállalkozás az előző öt évben olyan jogsértést követett el, amelynél a hatóság végleges döntéssel környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást állapított meg. Ebben az esetben nem feltétel a két korábbi bírság: egy megfelelően megállapított súlyos jogsértés is megalapozhatja a szigorúbb szankciót.
A korábbi hatósági döntéseket a vállalkozás más tevékenységével összefüggésben is figyelembe lehet venni. A jogszabály ugyanakkor kizárja, hogy ugyanazt a korábbi döntést a kötelező bírságminimum alkalmazásához később ismételten felhasználják. Az árbevételhez igazodó bírságminimum mellett továbbra is érvényesek a törvényben meghatározott felső korlátok.
A változtatások az október 25-től elkövetett szabályszegésekkel kapcsolatban indult eljárásokban alkalmazhatók. A visszaesés vizsgálatánál azonban a hatálybalépés előtti öt évben meghozott végleges hatósági döntések is számíthatnak, ha megfelelnek az új rendelet feltételeinek.
A hulladékgazdálkodási bírságok felső határa is változik
A kormány a hulladékgazdálkodási jogsértések szankcióit szintén módosította. A jogi személyek és más szervezetek esetében megszűnik a korábbi, általánosan alkalmazott 500 millió forintos felső korlát. Az új rendelkezés alapján a vállalkozásoknál a hulladékgazdálkodási bírságrendelet szerinti számítási szabályokat kell alkalmazni a korábbi általános szankciós korlát figyelmen kívül hagyásával.
A fizetendő összeg meghatározásánál továbbra is szerepet kap a jogsértés jellege, az érintett hulladék mennyisége és annak veszélyessége. A változtatás lehetőséget ad arra, hogy a hatóság a súlyosabb szabálytalanságokat a korábbinál magasabb összeggel szankcionálja. A magánszemélyekre vonatkozó, 50 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságmaximum ugyanakkor változatlan marad.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet indokolása szerint a szigorítás célja, hogy a környezetvédelmi előírások megsértésének pénzügyi következményei a legnagyobb környezeti hatással járó tevékenységeknél is visszatartó erőt jelentsenek. A kormány a bírságok emelését az önálló és hatékony zöldhatósági rendszer kialakításának egyik első lépéseként jelölte meg.
A módosítás a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet környezethasználati bírságokra vonatkozó előírásait és a 156/2025. (VI. 23.) kormányrendelet hulladékgazdálkodási szankcióit érinti. A környezetvédelmi hatóságok október 25-től ezek alapján járhatnak el az új szabályok hatálya alá tartozó jogsértések esetében.
