Két költségvetés, három nap, két egészen különböző történet. Miközben Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter látványos parlamenti felszólalásokkal, nagyszabású sajtótájékoztatóval és külön szakmai háttérbeszélgetéssel mutatta be a 2027-es költségvetést, szinte ugyanebben az időben Magyarország még érvényben lévő, 2026-os büdzséjét is alapjaiban átírták. A jövő évi ígéretek között családi pótlékot dupláztak, béremeléseket és adócsökkentéseket harangoztak be, az idei költségvetésben viszont közel 2900 milliárd forinttal emelték a tervezett központi költségvetési hiányt. A 2027-es büdzsé bemutatását három külön eseményre is szétosztották, miközben a 2026-os költségvetés módosítása jóval kevesebb látványos politikai figyelmet kapott. Miközben mindenki a jövő év számait és ígéreteit figyelte, az idei pénzügyi valóság is jelentősen megváltozott.
Október 19-én, hétfőn Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés ismertetésére készült. A felszólalást a kormányfő előzetesen kiemelkedő jelentőségű parlamenti beszédként harangozta be, majd részletesen sorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel a Tisza-kormány a következő évben kíván változtatni a magyar családok, nyugdíjasok, munkavállalók és vállalkozások helyzetén. A bejelentések között szerepelt a családi pótlék megduplázása, a nyugdíjminimum négyszerezése, a minimálbért terhelő személyi jövedelemadó mérséklése, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, valamint több százmilliárd forintnyi közszférabeli béremelés. A jövő évi költségvetés a kormány kommunikációjában a változás, az igazságosság és az ország újjáépítésének pénzügyi programjaként jelent meg.
A következő napon, október 20-án délelőtt Magyar Péter és Kármán András pénzügyminiszter közösen állt már a nyilvánosság elé a Pénzügyminisztérium József nádor téri épületében, hogy ismertessék a 2027-es költségvetés részleteit. A sajtótájékoztatón egymást követték a gazdasági előrejelzések, a különböző társadalmi csoportoknak szánt intézkedések, az adórendszer átalakításának tervei és a költségvetési fegyelemről szóló bejelentések. Kármán András 4,9 százalékos jövő évi hiánycélt, 2,4 százalékos gazdasági növekedést és 77,2 százalékos államadósság-rátát ismertetett. A délelőtti sajtótájékoztatót délután a pénzügyminiszter újabb, immár elemzőknek és újságíróknak szervezett háttérbeszélgetése követte, amelyen részletesebben is elmagyarázta a számokat.
A kormány a következő évi büdzsé bemutatását folyamatosan kommunikálta. A parlamenti beszédet külön sajtótájékoztató követte, azt pedig újabb szakmai egyeztetés. A politikai bejelentések egymásra épültek, a sajtó folyamatosan új részleteket kapott, az ország pedig napokon keresztül ugyanazzal a visszatérő szóval találkozott a címlapokon: költségvetés. Hol a családi pótlék emelése, hol a minimálbér adóterhe, hol a nyugdíjak, hol a vállalkozások jövő évi lehetőségei adtak újabb híreket. A kommunikáció középpontjában következetesen 2027 állt, vagyis az az év, amelyre a kormány már saját gazdasági elképzelései alapján készített átfogó pénzügyi tervet. Csakhogy ezekben az órákban egy másik költségvetésről is döntöttek, arról, amelyből Magyarország jelenleg működik.
Miközben a 2027-es költségvetést bemutatták, az ideit is átírták
Október 19-én, ugyanazon a hétfőn, amikor Magyar Péter a következő évi gazdasági tervekről beszélt az Országgyűlésben, a parlament már a 2026-os költségvetés módosítását is elfogadta. A Kármán András által benyújtott javaslatot 134 igen, 48 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg. A döntésről hivatalos parlamenti és országos hírügynökségi tájékoztatás is megjelent. A két költségvetés bemutatásának hangsúlyai azonban feltűnően különböztek: a 2027-es pénzügyi terv egymást követő politikai és szakmai rendezvényekkel került a hírek középpontjába, míg a 2026-os módosítás legfontosabb számai egy parlamenti szavazás és a hozzá kapcsolódó gazdasági tudósítások keretében kerültek nyilvánosságra. Pedig az idei költségvetés átírása aligha nevezhető jelentéktelen évközi korrekciónak. Az eredetileg 4218 milliárd forintra tervezett központi költségvetési hiányt 7110 milliárdra növelték, vagyis 2892 milliárd forinttal emelkedett az az összeg, amellyel az állam tervezett kiadásai meghaladják a bevételeit. A GDP-arányos hiánycélt pedig 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelték.
A 2027-es bemutató középpontjában a következő év lehetőségei, az új támogatások és a tervezett gazdasági fordulat álltak. A 2026-os módosítás ugyanakkor azt mutatta meg, milyen pénzügyi feltételek között zárhatja az ország a jelenlegi évet, mekkorára emelkedett a hiány, és hogyan alakult át az államháztartás egyensúlya. Az egyik a jövőre vonatkozó kormányzati vállalásokat hangsúlyozta, a másik a jelenlegi gazdasági helyzet súlyosságát tette számszerűvé. Mindkettő fontos, a választók mindennapjait érintő kérdés, ám a két eseménysor nyilvános bemutatásának súlya korántsem volt azonos.
A 2026-os költségvetés módosításáról az Országgyűlés már október 19-én döntött. Kármán András a másnapi sajtótájékoztatón ugyan kitért az idei büdzsé korrekciójára is, ám a figyelem középpontjában továbbra is a 2027-es költségvetés ígéretei álltak. A törvény október 21-én megjelent a Magyar Közlönyben, miközben a sajtó még mindig élénken tárgyalta a következő év gazdasági terveit. A hivatalos kihirdetés napján azonban már egészen más, nagy visszhangot kiváltó események is uralták a közéletet, így az ország idei pénzügyi kereteinek radikális átírása könnyen háttérbe szorulhatott a politikai és bűnügyi hírek áradatában.
A Matolcsy-ügy és a Szőlő utca
A Matolcsy-ügyek és a Szőlő utca újabb fordulatai között
Október 21-én a magyar közélet figyelme ismét a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül kirobbant botrányra irányult. Matolcsy György volt jegybankelnök őrizetbe vétele, a Matolcsy Ádám ellen kiadott nemzetközi körözés, valamint a Quartz Befektetési Alapkezelő vezérigazgatójának és a Matolcsy család ügyvédjének lehetséges őrizetbe vételéről szóló értesülések újabb lendületet adtak a régóta húzódó, még az előző kormány idején kirobbant botránynak. A jegybanki alapítványok százmilliárdos vagyonkezelési ügye is olyan pénzügyi és büntetőjogi kérdéseket vet fel, amelyek jelentős közérdeklődésre tartanak számot.
Eközben a Szőlő utcai botrányban is súlyos fejlemény került nyilvánosságra: az ügyészség megszüntette a javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál ellen a Bangó Sándor sérelmére állítólagosan elkövetett szexuális visszaélés és gyermekprostitúció kihasználása miatt indított eljárást. A szeptember 22-én kelt, a HVG birtokába került ügyészségi határozat szerint a nyomozás során feltárt bizonyítékok és ellentmondások alapján a hatóság arra jutott, hogy a két férfi között nem történtek meg az állított szexuális cselekmények. Bangó Sándor ugyanakkor továbbra is fenntartja korábbi vallomását. A döntés nem jelenti a teljes gyermekvédelmi botrány lezárását: Juhász Péter Pál ellen más bűncselekmények gyanúja miatt tovább folyik a nyomozás.
A Matolcsy-botrány látványos fordulatai és a 2027-es költségvetés többnapos, nagyszabású beharangozása mellett így két másik, ugyancsak jelentős fejlemény is ugyanarra az időszakra esett. A Szőlő utcai ügy egyik legsúlyosabb vádjával kapcsolatos eljárás megszüntetése október 21-én került nyilvánosságra, és a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetés csaknem 2900 milliárd forintos hiánynövelését rögzítő törvénye is.
A 2027-es ígéretek mögött a 2026-os pénzügyi valóság
A kormány a 2026-os költségvetés módosítását az előző kabinet pénzügyi örökségével, a gazdasági növekedés elmaradásával és a tényleges államháztartási folyamatokhoz történő alkalmazkodással indokolja. Az ellenzéki Fidesz ezzel szemben a megnövekedett adósságot, a korábbi választási ígéretek módosítását és a támogatások átalakítását kifogásolja. A két politikai értelmezés között jelentős különbség van, de egyik sem változtat azon, hogy a módosított költségvetésben szereplő hiányszámok immár hivatalos államháztartási előirányzatok. Az idei büdzsé átalakításának részletes pénzügyi mérlege önmagában is súlyos gazdasági kérdéseket vet fel, a mostani eseménysorban azonban legalább ennyire fontos, hogyan viszonyult egymáshoz a két költségvetés nyilvános bemutatása.
A 2027-es költségvetés bemutatásán a kormány elsősorban a következő év társadalmi és gazdasági intézkedéseit helyezte előtérbe. A családi pótlék megduplázása, a nyugdíjminimum emelése, az egészségügyi többletforrások és a közszférában tervezett béremelések politikailag érthetően nagy figyelmet kaptak. A 2026-os költségvetési módosítás azonban éppen arra emlékeztet, hogy a jövő évi vállalások teljesíthetősége nem választható el az idei pénzügyi helyzettől. Ha az állam magasabb hiánnyal és növekvő adósságrátával zárja az évet, az szükségszerűen befolyásolja a következő időszak finanszírozási lehetőségeit, a kamatkiadásokat és a rendelkezésre álló költségvetési mozgásteret.
A különbség különösen élesen kirajzolódik a két év hiánycéljának összevetésében. A 2026-os költségvetést 7,5 százalékos GDP-arányos deficittel módosították, miközben a 2027-es tervben már 4,9 százalék szerepel. A kormány jelentős javulással számol egyetlen év alatt, miközben a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés a jövő évben 2,4 százalék. Kármán András a 2027-es bemutatón közel másfél ezermilliárd forintos megtakarítási lehetőségről beszélt a pazarló állami kiadások visszaszorítása révén, amelynek részletei és tényleges teljesülése a következő év egyik legfontosabb gazdasági kérdésévé válhatnak.
A 2027-es költségvetés körüli optimizmust ráadásul már a nemzetközi hitelminősítők sem fogadják teljes fenntartás nélkül. A Fitch Ratings október 22-én közzétett értékelése szerint a kormány által tervezett, 4,9 százalékos jövő évi hiánycél teljesítése komoly végrehajtási kockázatokat hordoz. A hitelminősítő saját előrejelzésében 2027-re 5,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, és arra figyelmeztet, hogy a költségvetési konszolidáció sok kisebb kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedés sikeres végrehajtásán múlik. A Fitch ugyanakkor a kormány gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait lényegében reálisnak tartja, és a középtávú terveket összeegyeztethetőnek ítéli a 2030-as euró csatlakozási célkitűzéssel.
De az egyik történet arról szól, milyen országot és milyen állami szolgáltatásokat ígér a kormány 2027-re. A másik arról, milyen pénzügyi helyzetből kívánja mindezt megvalósítani. Az első történethez látványos parlamenti felszólalás, közös miniszteri sajtótájékoztató és részletes szakmai bemutató társult. A második egy 7110 milliárd forintos központi költségvetési hiányt és 77,5 százalékos év végi adósságrátát rögzítő törvénymódosításban öltött test.
A politikai kommunikációban természetesen nem szokatlan, hogy a kormányok a jövőre vonatkozó kedvezőbb bejelentéseket helyezik előtérbe, miközben a nehezebben eladható pénzügyi döntések kisebb hangsúlyt kapnak. A mostani eseménysor sajátossága azonban a két költségvetés szinte egyidejű szereplése: miközben a sajtó folyamatosan a 2027-es tervekkel foglalkozott, a 2026-os hiánycélt már törvényben írták át, és a szerdai politikai-bűnügyi hírözön közepette hivatalosan is kihirdették.
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának napjaiban, amikor az országot az ünnepi események és a közélet újabb fordulatai foglalkoztatják, különösen könnyű szem elől téveszteni egy ilyen fontos döntést is, pedig a 2027-es ígéretek sorsa azon is múlik, milyen állapotban zárja Magyarország a 2026-os évet.
Forrás: Fitch Ratings – Hungary’s 2027 Budget Shows Commitment to Consolidation, Euro Adoption
