Magyar Péter teljes közjogi nagytakarítást ígért. Az államfő, a Kúria, az Alkotmánybíróság, az ÁSZ, a GVH, a Médiahatóság és más állami vezetők távozását is kilátásba helyezte. Csakhogy a terv most két európai jogi fórum előtt is akadályba ütközhet: a Velencei Bizottság június 12–13-i ülésén, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának június végi napirendjén.
Magyar Péter június 1-jén, a Sándor-palota előtt azt is jelezte: Alaptörvény-módosítással, szerinte nem személyre szabott jogalkotással nyúlnának hozzá azokhoz a közjogi pozíciókhoz, amelyeket a Tisza elnöke az elmúlt évek Orbán rendszerének bábjaiként ír le. Az Index utalt rá, hogy Magyar Péter egyik fontos választási ígérete éppen az Európa Tanács jogi fórumai miatt futhat zátonyra. A Velencei Bizottság ugyanis már érintett a Sulyok-ügyben, közben a Baka-ügy végrehajtása továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága előtt van.
A köztársasági elnök május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz. A Sándor-palota szerint Magyar Péter politikai nyomásgyakorlással követeli az államfő távozását, miközben az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök eltávolításának világos közjogi feltételei vannak, és politikai többséggel nem lehet átrendezni az alkotmányos intézményrendszer csúcsait.
Sulyok Tamás csütörtök délutáni Facebook bejegyzésében jelezte, miszerint a Velencei Bizottság sürgős eljárás keretében fogja vizsgálni az ügyét:
„A köztársasági elnök és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, egyben alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget.
Az eseményeket övező kiemelt figyelmet igazolja, hogy a Velencei Bizottság már jelezte, hogy sürgős eljárás keretében vizsgálja az ügyet.
Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy teljeskörűen tájékozódjanak a kialakult helyzetről. Az egyeztetéseket haladéktalanul megkezdjük.„
A Velencei Bizottság következő plenáris ülését június 12–13-án tartja. Ez azért fontos dátum, mert a testület véleménye ugyan nem kötelező erejű, de komoly politikai és jogállamisági súlya van. Egy kritikus állásfoglalás később uniós és strasbourgi vitákban is hivatkozási alap lehet.
A másik akna a Baka-ügy. Baka Andrást korábban jogszabály-módosítással távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, Strasbourg pedig 2016-ban elmarasztalta Magyarországot. Az ügy azért nem zárult le teljesen, mert az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága továbbra is vizsgálja, Magyarország biztosított-e megfelelő garanciákat arra, hogy a legfelsőbb bírói vezetők megbízatását ne lehessen politikai eszközökkel idő előtt megszüntetni. Erről várhatóan június 23–25-én tárgyalnak.
A Magyar Helsinki Bizottság évek óta azt sürgeti, hogy legyen valódi jogorvoslat a bírói vezetők idő előtti eltávolításával szemben. Ez most akár Magyar Péter terveivel szemben is érv lehet: ha korábban jogállamisági probléma volt a vezetők politikai eltávolítása, akkor ugyanez a logika egy új kormány alatt sem válhat automatikusan elfogadhatóvá.
Az Index egy Varga Judit korábbi nyilatkozatára is felhívta a figyelmet: a volt igazságügyi miniszter 2021-ben az Európa Tanács előtt arról beszélt, hogy a Baka-ügyben bírált intézkedések egy egyszeri, lezárt alkotmányos reformhoz kapcsolódtak. Ez azért lehet fontos, mert a magyar állam korábban lényegében azt vállalta: az ilyen típusú beavatkozás nem ismétlődő politikai technika, hanem kivételes történeti helyzet volt.
A választók felhatalmazása sok mindenre elég lehet, arra viszont nem biztos, hogy egy új többség egyszerűen leváltsa azokat a tisztségviselőket, akiket az alkotmányos rendszer elvileg éppen a napi politikától véd. Magyar Péter politikailag fontos ígéretet tett, de annak végrehajtása már nemcsak hazai erőviszonyokon múlik.
Június közepén már az európai jogi fórumok is beleszólhatnak abba, meddig mehet el egy új politikai többség a közjogi rendszer lebontásában, és hamarosan választ kaphatunk arra, lehet-e jogállamot helyreállítani olyan eszközzel, amelyet korábban éppen jogállamisági alapon bíráltak.
