Több száz ember gyűlt össze vasárnap délután a Terror Háza Múzeum előtt Schmidt Mária leváltása és az intézmény ideiglenes bezárása után. A demonstrációt Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László szervezte, de a színpadra végül maga a volt főigazgató is felment. Schmidt Mária keményen bírálta a kiállítás elrendelt szakmai felülvizsgálatát, és azt mondta: ha a kormánynak nem tetszik a Terror Háza, készítsen egy másik múzeumot. Bayer Zsolt arról beszélt, hogy meg fogják védeni az intézményt, Bencsik András „újkommunistákról”, Huth Gergely „új ÁVH-ról” beszélt, Szentesi Zöldi László pedig a kormány összeomlását nevezte elkerülhetetlennek. A demonstrációt már annak tudatában tartották meg, hogy a néhány napra bezárt Terror Háza szeptember 22-én újranyit, a kiállítás felülvizsgálata azonban folytatódik.
Vasárnap délután három órára hirdették meg a demonstrációt az Andrássy út 60. elé. A rendőrség az Oktogon és az Izabella utca között teljes szélességében lezárta az Andrássy utat, a színpadot a Csengery utca bejáratánál állították fel. A színpad előtti terület megtelt, az út két oldalán ritkábban álltak az emberek. Magyar, lyukas közepű, székely és CÖF-zászlók is megjelentek a tömegben. A színpad fölött a „Megvalósul Biszku álma, zárva van a Terror Háza” felirat állt.
A tüntetés Nagy Feró fellépésével kezdődött. A Beatrice XX. század című dala után György-Horváth Zsuzsa, a Patrióta műsorvezetője beszélt, aki a Terror Házát a nemzeti önbecsülés és a szabadságvágy szimbólumának nevezte, és köszönetet mondott Schmidt Máriának, valamint Bayer Zsoltnak.
Bencsik András 1956-ot, 2006-ot és a mostani konfliktust kötötte össze
Az első hosszabb politikai beszédet Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője mondta. A Terror Háza körüli konfliktust történelmi párhuzamokba helyezte, és arról beszélt, hogy az elmúlt száz évben szerinte három alkalommal fordult a „kommunista baloldal” a saját nemzete ellen. Elsőként 1956. november 4-ét említette, amikor a szovjet hadsereg megindította a forradalom leverését, majd 2006. október 23-át és az akkori rendőri fellépést hozta fel. A harmadik ilyen időszaknak a jelenlegi politikai helyzetet nevezte.
Bencsik szerint 1956 minden tisztességes magyar közös öröksége, a Terror Háza pedig azért vált támadások célpontjává, mert világosan különbséget tesz tettes és áldozat, jó és rossz között. Úgy fogalmazott, hogy szerinte nincsenek „jó kommunisták” és „jó nácik”.
„Most itt vannak az újkommunisták, akik el akarják fojtani, meg akarják gyalázni ’56 emlékét.”
A publicista szabadságot követelt az általa politikai foglyoknak nevezett embereknek, köztük Bús Balázsnak, majd azt mondta: „El a kezekkel a Terror Házától!” A tömeg erre „Nem hagyjuk!” skandálással válaszolt.
Szentesi Zöldi László: „A kormány összeomlása elkerülhetetlen”
Szentesi Zöldi László beszédében már közvetlenül a jelenlegi kormányt és Magyar Pétert támadta. A publicista szerint Magyar Péter „vendégként érkezett” a nemzeti oldalra, és miniszterelnökként sem képviseli azt a politikai közösséget, amelyből korábban érkezett.
Azt állította, hogy a kormány fenyegeti a másként gondolkodókat, és diktatúrát épít. Felsorolásában az Alkotmánybíróságot, a Ferencvárosi Torna Clubot és a Terror Házát is olyan intézményként említette, amely szerinte az egész magyar nemzeté, és amelyet egyetlen politikai oldal sem sajátíthat ki. Szentesi Zöldi szerint a jobboldal jelenleg még nincs elegen ahhoz, hogy politikai fordulatot érjen el, de úgy vélte, ez megváltozhat, ha a támogatói legyőzik a félelmüket és aktívabbá válnak.
„A kormány összeomlása elkerülhetetlen.”
A mondat után a tömeg Orbán Viktor nevét kezdte skandálni. Szentesi Zöldi a kormány politikáját az azonos nemű párok örökbefogadásával, a migrációval és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban is támadta. Azt állította, hogy már folyik a munka a jobboldal újjászervezésén, és szerinte a politikai fordulat jóval a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt bekövetkezhet. Ez a felszólaló politikai várakozása volt.
Menczer Tamás: „A régi könyvet becsuktuk, új könyvet írunk”
Menczer Tamás a tavaszi választási vereségről és a Fidesz ellenzékbe kerüléséről beszélt. Azt mondta, a választás tanulságait levonták, és bár az előző tizenhat évben követtek el hibákat, szerinte az Orbán-kormányok eredményeire továbbra is büszkék lehetnek.
„A régi könyvet becsuktuk, új könyvet írunk.”
Menczer azt mondta, ellenzékben is ugyanúgy akar dolgozni, ahogyan korábban kormányon. Beszédének jelentős részét már nem a Terror Házának, hanem a gazdasági helyzetnek és az üzemanyagáraknak szentelte. Felidézte, hogy a Tisza a választási kampányban 480 forintos benzinárról beszélt, és azt követelte a kormánytól, hogy vezesse vissza a korábbi védett üzemanyagárakat.
A tanárok helyzetéről és a költségvetésről is beszélt, majd azt mondta, szerinte a Tisza korábbi ígéreteivel szemben magas üzemanyagár, költségvetési hiány, államadósság és megszorítások következtek. Ezek Menczer politikai állításai voltak. A közönség beszéde alatt többször Orbán Viktor nevét skandálta, máskor pedig a „mondjon le” rigmus hangzott fel.
Huth Gergely „új ÁVH-ról” és „ügynökkormányról”
Huth Gergely azzal kezdte beszédét, hogy szerinte a jelenlegi hatalom fél a Terror Házától és attól a történelmi értelmezéstől, amelyet a múzeum képvisel. Beszédében az államvédelmi hatóság történetéből vett párhuzamokkal támadta a kormányt. Magyar Pétert, Ruff Bálintot, Tarr Zoltánt és Tóth Pétert történelmi kommunista vezetők és állambiztonsági szereplők nevével állította párhuzamba, a jelenlegi kabinetet pedig „ügynökkormánynak” nevezte. Ezek a demonstráción elhangzott politikai minősítések voltak.
„Miért félnek tőlünk? Ezt a kérdést kell megválaszolnunk, merthogy félnek, az biztos.”
Huth azt állította, hogy a kormány tagjai attól tartanak, hogy a Terror Háza kiállításának üzenete ellenük fordul. Arra kérte a jelenlévőket, álljanak ki az intézmény mellett, és ne engedjék megváltoztatni annak történelmi üzenetét. Huth beszéde után ismét Nagy Feró lépett színpadra, és Dsida Jenő egyik megzenésített versét adta elő.
Bayer Zsolt: „A Terror Háza a miénk, és meg fogjuk védeni”
Bayer Zsolt, a demonstráció egyik főszervezője, Orbán Viktor Terror Háza megnyitásakor elmondott beszédének egy részét idézte fel. Ebből kiindulva arról beszélt, hogy a múltat nem szabad eltörölni, mert annak elfelejtése szerinte megteremti a korábbi bűnök megismétlődésének lehetőségét. Felidézte a múzeum 2002-es megnyitása óta zajló politikai vitákat is, köztük Kovács László egykori szocialista pártelnök korábbi elképzelését az intézmény átnevezéséről.
Bayer a nácizmust és a kommunizmust egyaránt a 20. század tömeggyilkos ideológiájaként írta le, majd azt mondta, hogy szerinte a két rendszer összehasonlítását hosszú ideig politikailag elfogadhatatlannak tartották. Beszédében ezután már a jelenlegi konfliktusra tért át. Úgy fogalmazott, hogy „brüsszeliták”, „globalisták”, a „korszellemmel csaholók” és az általa „örök hazaárulóknak” nevezett emberek akarják tönkretenni a múzeumot.
„A Terror Háza a miénk, és meg fogjuk védeni. Történjék bármi, ez az épület akkor is az marad, ami most.”
Bayer szerint a 21. század szélsőséges ideológiái már nem ugyanazokkal az eszközökkel működnek, mint a 20. századi diktatúrák. Saját értelmezése szerint ma a hagyományok, a nemzeti, vallási és nemi identitás felszámolása jelenti a veszélyt. Azt mondta, ha ismét az ő politikai közösségük rendelkezhet a Terror Háza sorsáról, egy kisebb helyiséget a szerinte „21. századi szörnyideológiáknak” szentelne. Beszédét azzal zárta, hogy egy jövőbeli politikai fordulat után ismét Schmidt Máriát szeretné a Terror Háza élén látni, az intézmény új megnyitóján pedig Orbán Viktort.
Hosszú tapssal fogadták Schmidt Máriát
Schmidt Mária délután fél öt előtt lépett színpadra. A volt főigazgatót hosszú tapssal fogadta a közönség. A történész arról beszélt, hogy számára a Terror Háza egyik legfontosabb feladata kezdettől az volt, hogy ne pusztán a diktatúrákat mutassa be, hanem arcot adjon azok áldozatainak és tetteseinek, valamint bemutassa, milyen áldozatokat hoztak magyarok a szabadságért.
„A Terror Háza egyik legnagyobb sikere, hogy elindította a vitát, a szembenézést, hogy mi történt velünk.”
Schmidt szerint a kiállítás több mint száz ember történetén keresztül mutatja be a korszakot. Azt mondta, a múzeum nemcsak a traumákról beszél, hanem az ellenállásról és a szabadságért vállalt áldozatokról is. Ezután közvetlenül a Tarr Zoltán által elrendelt szakmai felülvizsgálatra tért át. A kormány hivatalos közlése szerint a vizsgálatban az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének munkatársai és független szakértők vesznek részt. Schmidt ezt élesen elutasította.
„Ezt a süket dumát már túl jól ismerjük a szakértőkről.”
A volt főigazgató szerint a Terror Háza egyik legnagyobb konfliktusa abból ered, hogy megtörte azt, amit ő a történelem értelmezése korábbi monopóliumának nevezett. Azt mondta, a múzeum 24 éve „szálka az újkommunisták szemében”, és szerinte ellenfelei máig nem tudták elfogadni, hogy más történelmi értelmezés is megjelent a nyilvánosságban. Schmidt a kiállítás alapállítását sem akarja megváltoztatni. Úgy fogalmazott, hogy a tettesek és az áldozatok története egyaránt a magyar történelem része. Majd azt mondta:
„Ha nem tetszik nekik a Terror Háza, csináljanak maguknak egy másikat.”
Schmidt Magyar Péternek arra a korábbi kijelentésére is reagált, amely szerint nincs méltó országos emlékműve 1956-nak. A volt főigazgató szerint a Terror Háza Hősök Fala maga is méltó emlékhely. Beszéde végén arra kérte a kormányt, hogy hagyja békén a múzeumot. Szerinte ha az intézményt jelenlegi formájában felszámolnák, a Terror Háza olyan szimbólummá válna, amellyel később sem tudnának mit kezdeni.
Kedden mégis újranyit a múzeum
A demonstráció közvetlen előzménye Schmidt Mária főigazgatói megbízatásának megszüntetése és a Terror Háza ideiglenes bezárása volt. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szakmai felülvizsgálatot rendelt el az intézményben.
A kormány szeptember 16-án már azt közölte, hogy a bezárás csak rövid ideig tart. A Terror Háza szeptember 22-én, kedden újranyit, és az első héten ingyenesen látogatható lesz. A szakmai felülvizsgálat ezzel párhuzamosan folytatódik, addig a jelenlegi kiállítás változatlan formában látogatható.
A vasárnapi tüntetést ennek ellenére megtartották. A beszédek után Nagy Feró ismét színpadra lépett, majd a demonstráció a Himnusszal ért véget. A Terror Háza bejáratánál később egy „TARRor Háza” feliratú karton is megjelent. A rendezvény befejezése után a résztvevők többsége békésen elhagyta a helyszínt.
Forrás: MTI l HírTV l Fotók: Schmidt Mária
