Egyelőre nem távolítják el azokat az izraeli telepeseket, akik november elején nyolc épületbe költöztek be a megszállt Ciszjordániában, Jerikó palesztin városának közvetlen közelében. A november 12-én ismertetett izraeli sajtóértesülések szerint a hadsereg egy közeli katonai állás megerősítésére készül, noha a beköltözéshez korábban nem adott engedélyt. Az ügy komoly feszültséget váltott ki a környéken, ahol palesztin családok hagyták el otthonaikat. A telepesek törvényes ingatlanvásárlásra hivatkoznak, a palesztin hatóságok viszont vizsgálják az adásvétel körülményeit. A kialakult helyzetről a Sky News helyszíni videóriportot közölt.
Az izraeli Channel 13 televízió értesülései szerint a katonai vezetés egyelőre nem tartja szükségesnek a Jerikó határában letelepedett családok eltávolítását. Ehelyett a közelben működő katonai állás létszámát növelnék, ahol a jelenlegi szakasznyi erőt századnyi állomány válthatja fel. A beszámoló alapján az épületekben tartózkodók közvetlen, állandó katonai védelmét ugyanakkor nem tervezik.
A katonai jelenlét megerősítése nem jelenti az ingatlanok megszerzésének vagy használatának hivatalos jóváhagyását. Az izraeli hatóságok továbbra is vizsgálják a földterületek tulajdonviszonyait, valamint a beköltözés biztonsági következményeit. Végleges döntésről egyelőre nem érkezett tájékoztatás.
Csütörtökön a Sky News brit televízió riporterei is felkeresték a helyszínt, ahol izraeli katonákkal találkoztak az új telepesközösség közelében. Mindössze néhány méterre már a palesztin igazgatás alatt álló városrész kezdődik. A tudósításban a beköltözők és a környéken élők is megszólalnak, bemutatva a november eleje óta kialakult helyzetet.
Nyolc épületből indult a konfliktus
November 4-én a Nahala telepesmozgalom és a Binjámin Regionális Tanács szervezésében izraeli családok jelentek meg Jerikó peremén, Ein ad-Dujúk at-Tahta térségében. Beköltözésüket előzetesen nem jelentették be nyilvánosan, a szervezők csak akkor számoltak be az akcióról, amikor az érintettek már birtokba vették az épületeket. Közlésük szerint valamennyi ingatlant korábban megvásárolták, és új, tartós izraeli lakóközösséget kívánnak létrehozni.
Izrael Ganz, a Binjámin Regionális Tanács vezetője politikai jelentőséget is tulajdonított a lépésnek, amelyet az oslói megállapodások nyomán kialakult területi viszonyok megváltoztatásának részeként mutatott be.
Jerikó környékén egymás mellett találhatók az eltérő igazgatás alatt álló területek. Az érintett épületek az oslói megállapodások szerinti C övezetben állnak, ahol Izrael gyakorolja a polgári és biztonsági ellenőrzést. Közvetlen közelükben már az A övezethez tartozó palesztin városrészek kezdődnek, amelyekben a Palesztin Hatóság rendelkezik a megállapodásokban meghatározott igazgatási és belbiztonsági hatáskörökkel.
Az ingatlanok jogi helyzete ugyanakkor korántsem egyértelmű. Izraeli sajtóbeszámolók szerint az épületek olyan földterületen állnak, amelyet az izraeli hatóságok állami tulajdonúnak tekintenek. Korábban építésügyi eljárások is indultak miattuk, egyes jelentések pedig bontási határozatokról szólnak, amelyek végrehajtására mindeddig nem került sor.
Palesztin részről az adásvételben közreműködő személyek tevékenységét kezdték vizsgálni. A biztonsági szervek november 7-én figyelmeztettek arra, hogy az ügyben nyilvánosságra került dokumentumok között félrevezető iratok is lehetnek, néhány nappal később pedig több őrizetbe vételről érkezett hír. A nyomozás során azt próbálják tisztázni, kik és milyen körülmények között adhatták át az épületeket. Az érintettek felelősségéről és az adásvételi iratok érvényességéről nincs ismert végleges döntés.
Közben az izraeli katonai vezetés előzetes tájékozottságával kapcsolatban is kérdések merültek fel. A Ynet beszámolója szerint a hadseregnek a beköltözés után több egységet kellett átcsoportosítania a térség biztosítására, ami más biztonsági feladatoktól vont el erőforrásokat. Később a Haaretz biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Avi Bluth vezérőrnagy, a központi parancsnokság vezetője már az akció előtt értesülhetett a tervekről.
Az izraeli hadsereg tagadta, hogy Bluth titokban segítette volna az előkészületeket. A Jerusalem Postnak nyilatkozó katonai források szerint a tábornok valóban találkozott egy helyi biztonsági tisztségviselővel, de állításuk szerint a megbeszélésen nem a telepesek beköltözését készítették elő.
Palesztin családok hagyták el otthonaikat
Miközben a telepesek birtokba vették az épületeket, a közelben élő palesztinok közül többen elhagyták lakóhelyüket. Helyiek a Times of Israel újságíróinak arról beszéltek, hogy az összetűzésektől való félelem és a katonai intézkedések miatt bizonytalanná vált a hazatérésük. Egy aktivista szerint 65 állandó lakos távozott a környékről, miután a telepesek állítólag kövekkel dobálták meg őket. A közölt létszámot és az események pontos körülményeit független hatósági adatok nem erősítették meg.
Erőszakos incidensekről a Peace Now izraeli telepellenes szervezet is beszámolt. Közlésük szerint a beköltözés napján két izraeli aktivistát bántalmaztak és kiraboltak, egy palesztin férfit pedig lábon lőttek. A nyilvánosságra került felvételeken sérülteknek nyújtanak segítséget, az egyes támadások pontos lefolyása és az érintettek felelőssége azonban nem tisztázott minden részletében.
A Jerusalem Post november 7-i tudósítása szerint két, a környéken élő beduin család is elhagyta lakóhelyét. Katonai források azt állították, hogy segítséget ajánlottak fel nekik a maradáshoz, végül azonban mindkét család távozott. A hadsereg ezt követően meghatározott időpontokban, katonai kísérettel biztosította a területre történő be- és kijutást.
A beköltözés következményei így nem korlátozódnak a nyolc épületre. Az ott élő palesztinok számára a közlekedés és az otthonuk biztonságos megközelítése vált kérdésessé, miközben az új izraeli lakóközösség tagjai saját lakhatásuk és személyes biztonságuk garantálását várják a hatóságoktól.
Jerikó különleges helyet foglal el az izraeli–palesztin konfliktus történetében. Az 1990-es években az elsők között került palesztin önigazgatás alá, miközben a környező földterületek egy része izraeli ellenőrzés alatt maradt. A mostani események ezért a helyi lakosság mindennapjain túl a térség jövőbeli területi viszonyait is érinthetik.
Nemzetközi jogi szempontból az izraeli telepek létesítését az ENSZ és a Nemzetközi Bíróság is jogellenesnek tekinti. A bíróság 2024 júliusában kiadott tanácsadó véleményében Izrael megszállt palesztin területeken fennálló folyamatos jelenlétét jogellenesnek minősítette, és az új telepek létrehozásának leállítását sürgette. Izrael vitatja ezeket a megállapításokat, álláspontját történelmi és biztonsági érvekkel indokolva.
