Újabb nagyszabású dróntámadás érte Oroszország északnyugati részét, ahol a balti-tengeri Ust-Luga kikötőjében tűz ütött ki, és három dolgozó megsérült. Az orosz hatóságok kezdetben 92 lelőtt drónról számoltak be, a későbbi jelentésben azonban már 150 elfogott pilóta nélküli repülőeszköz szerepelt. Az ukrán vezérkar elismerte a támadást, és közölte: az olajinfrastruktúra öt üzemanyagtartálya megrongálódott.
November 11-én, szerdán hajnalban nagyszabású dróntámadás érte az oroszországi Leningrádi területet, ahol több stratégiai jelentőségű energetikai és kikötői létesítmény található. Alekszandr Drozgyenko regionális kormányzó először 92 drón megsemmisítéséről számolt be, később azonban már 150 lelőtt eszközt említett. A jelentések szerint a támadás következtében tűz keletkezett a Finn-öböl közelében fekvő Ust-Luga kikötőjének területén.
A kikötő Oroszország egyik legfontosabb balti-tengeri exportközpontja, amelyen keresztül jelentős mennyiségű kőolajat, finomított olajterméket, gabonát és más árut szállítanak a nemzetközi piacokra. A térségben található Primorszk és Viszock kikötője, valamint a kirisi olajfinomító is, amely az orosz olajfeldolgozó ipar egyik meghatározó létesítménye. A kormányzó tájékoztatása szerint az ust-lugai támadásban három dolgozó megsérült, és egy elektromos alállomás működése is megszakadt. A Reuters beszámolója alapján a drónok jelentős részének elfogásáról szóló orosz adatokat nem lehetett független forrásból ellenőrizni.
Ukrajna szerint öt olajtartály rongálódott meg
Az ukrán vezérkar szerdán közölte, hogy az ukrán erők hajtották végre az Ust-Luga kikötője elleni támadást. Kijev tájékoztatása szerint a csapások elsősorban a kikötő olajinfrastruktúráját érték, és az előzetes adatok alapján öt üzemanyagtartály sérült meg. A mostani támadás néhány nappal azután történt, hogy dróncsapás érte a Szurgutnyeftyegaz vállalat által működtetett kirisi olajfinomítót. A november 9-i incidensben tűz keletkezett az üzemben, a régióban pedig egy nő életét vesztette. A két esemény különálló támadás volt, de ugyanabban a stratégiai jelentőségű északnyugati oroszországi térségben történt.
A támadássorozat a szomszédos NATO-tagállamokban is riadalmat okozott. Lettországban, Litvániában és Észtországban figyelmeztetéseket adtak ki, miután azonosítatlan drónok jelentek meg a térség légterében. A jelentések szerint legalább négy pilóta nélküli eszköz érintette a balti államok légterét, a NATO pedig vadászgépeket indított a helyzet ellenőrzésére. Nincs megerősítve, hogy a drónok szándékosan léptek volna be a NATO-tagállamok légterébe, vagy a katonai műveletek során tértek el eredeti útvonaluktól. Az incidensek újabb biztonsági kérdéseket vetnek fel a Balti-tenger térségében, ahol az orosz energiainfrastruktúra és a NATO keleti tagállamainak légtere földrajzilag közel helyezkedik el egymáshoz.
Az energetikai infrastruktúra továbbra is kiemelt célpont
Ukrajna az elmúlt időszakban rendszeresen támadott oroszországi olajfinomítókat, üzemanyagtárolókat és más energetikai létesítményeket. Kijev célja az orosz hadigazdaság működéséhez szükséges üzemanyag-ellátás és az energiaexportból származó bevételek gyengítése. Ust-Luga jelentősége miatt az ottani infrastruktúra tartós károsodása az orosz exporttevékenységet is érintheti, de a mostani támadás gazdasági következményeinek nagysága még nem ismert.
A csapásokkal párhuzamosan Ukrajnában is folytatódtak az orosz dróntámadások. Krivij Rih egyes részein áramkimaradások keletkeztek, miközben az Egyesült Államok közvetítésével Abu-Dzabiban ismét megindultak az orosz–ukrán tárgyalások.
Források: Reuters, Alekszandr Drozgyenko kormányzó és az ukrán vezérkar közlései. Reuters+1
