Az Esti Hírlap támogat minden olyan egészségmegőrző és prevenciós kezdeményezést, amely hiteles tájékoztatással segíti a megelőzést és az egészségtudatos döntéseket. Betegségekről, veszteségekről és az életüket átformáló eseményekről vallanak ismert magyar személyiségek a november 16–22. között megrendezett Életforduló Summit online beszélgetéssorozatában. Rubint Réka, Bodrogi Gyula, Keresztes Ildikó, Zoltán Erika és Ungár Anikó történeteit orvosok és pszichológusok megszólalásai egészítik ki. A Prevenciós Központ rendezvénye az egészségmegőrzés fontosságára és arra irányítja a figyelmet, miért halogatjuk sokszor a szükséges vizsgálatokat.
Egy súlyos diagnózis, egy váratlan rosszullét vagy egy szeretett ember elvesztése a mindennapok rendjét is megváltoztathatja. Az Életforduló beszélgetéseiben a szervezők azt szeretnék bemutatni, hogyan élték meg vendégeik ezeket a helyzeteket, kikre támaszkodhattak és mi segítette őket a továbblépésben. A személyes tapasztalatok mellett a betegségekkel kapcsolatos félelmek, a családtagok támogatása és a megelőzés lehetőségei is helyet kapnak.
A szervezők sajtóanyaga szerint a programban több mint harminc ismert személyiség és szakember részvételével készülnek. A meghívottak között Rubint Réka, Bodrogi Gyula, Keresztes Ildikó, Zoltán Erika és Ungár Anikó mellett Gidófalvy Attila, Csórics Balázs és felesége, dr. Csórics-Dalma Dalma, valamint dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó is szerepel. A folyamatosan bővülő műsor a daganatos betegségek, a stroke, a klinikai halál és a veszteségek feldolgozásának kérdéseit egyaránt érinti. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi felsorolt vendég személyesen átesett ezeken: a beszélgetések különböző élethelyzeteket és tapasztalatokat mutatnak be.
Veres Attila, az online Prevenciós Központ alapítója és a rendezvény főszervezője szerint a megelőzés egyik akadálya, hogy sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már panaszaik vannak. Mások a vizsgálatot halogatják, vagy éppen attól tartanak, hogy súlyos betegséget állapítanak meg náluk. Úgy véli, a megfelelő tájékoztatás segíthet abban, hogy az emberek ne kizárólag a félelmet lássák a szűrésekben.
A prevenció nem félelem, hanem lehetőség. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, ha a váltót már az elején átállítjuk, hogy ne is kerüljünk arra a sínre
– fogalmazott a főszervező.
A kezdeményezés hátterében személyes veszteség áll. Veres Attila 2016-ban veszítette el édesanyját, akit elmondása szerint először tüdőgyulladással kezeltek, később azonban tüdődaganatot diagnosztizáltak nála. Különösen fájdalmas emlékként őrzi, hogy gyermeke a kórház kerítése mellett sírt, mert életkora miatt nem engedték be elköszönni a nagymamájától. Ekkor határozta el, hogy ha lehetősége lesz rá, tenni fog a daganatos betegségekkel kapcsolatos tájékoztatásért.
Én ott megfogadtam, hogy ha bármikor bármilyen lehetőségem lesz, akkor hadat üzenek a ráknak. Nem tudtam, hogy hogyan, nem tudtam, mivel, nem tudtam, kivel
– idézte fel.
Később egészségügyi ismeretterjesztő programokat kezdett szervezni. Beszámolója szerint egy 2020-as online konferenciájára több mint 35 ezren regisztráltak, ezt követően pedig szakemberek közreműködésével létrehozta a virtuális Prevenciós Központot. A szervezők tájékoztatása alapján az általa kidolgozott modell az EIT Health InnoStars és az ILEX pályázatán 91 nevezés közül a negyedik helyen végzett. A központ egészségmegőrzéssel foglalkozó podcastokat is készít; a sajtóanyag közlésekor YouTube-csatornája mintegy nyolcezer feliratkozónál és négyszázezer megtekintésnél tartott.
A megelőzés jelentőségét a magyar egészségügyi mutatók is alátámasztják. Az OECD és az Európai Egészségügyi Rendszerek és Politikák Megfigyelőközpontja által, az Európai Bizottsággal együttműködésben készített 2025-ös országprofil szerint Magyarországon a születéskor várható élettartam 2024-ben 77 év volt. Ez 4,7 évvel maradt el a 81,7 éves uniós átlagtól. A férfiak és a nők között is jelentős különbség mutatkozott: előbbieknél 73,8, utóbbiaknál 80,1 év volt a várható élettartam.
A szűréseken való részvételben szintén nagyok az európai eltérések. Az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint Magyarországon az 50–69 éves nők 27,2 százaléka vett részt az előző két évben emlőszűrésen. Ausztriában 41,3, Dániában 82,1 százalékos arányt közöltek. A magyar adat a rendelkezésre álló uniós országadatok között a legalacsonyabb volt.
A rendezvény sajtóanyaga a vérnyomás, a vércukor és a vérzsírértékek ellenőrzésének jelentőségére is kitér. A szükséges vizsgálatok körét és gyakoriságát ugyanakkor az életkor, a családi előzmények és az egyéni kockázatok alapján, orvossal egyeztetve érdemes meghatározni. A tájékoztató az újabb laboratóriumi és mikrobiomvizsgálatokkal kapcsolatban is óvatosságra int: elérhetőségük önmagában nem jelenti azt, hogy mindenkinek indokolt elvégeztetnie őket. A személyes történetek és az online előadások sem helyettesítik az egyéni orvosi vagy pszichológiai konzultációt.
Veres Attila szerint egy-egy élettörténet olyanokat is megszólíthat, akik a statisztikákra kevésbé figyelnek. A beszélgetésekkel ezért a családokon belüli párbeszédet is szeretnék elindítani: hogyan beszélünk a betegségekről, miként jelezzük a félelmeinket és hogyan segíthetünk annak, aki éppen nehéz időszakon megy keresztül.
Az Életforduló Summit november 16–22. között online követhető. A hétfőtől péntekig elérhető előadások és a vasárnapi ismétlések regisztrációval díjmentesek, a szombati VIP-program külön fizetős. A szervezők közlése szerint a felvételcsomagok teljes bevételét és a támogatói összegek egy részét gyermekek gyógyításával és ápolásával foglalkozó alapítvány javára ajánlják fel. A kedvezményezettről a közönség szavazhat. A részletes program és a regisztráció az eletfordulo.hu oldalon érhető el.
A szervező Prevenciós Központ honlapján további egészségmegőrzési tartalmak találhatók
