Március 21.-én szombaton 09:30 – Megkezdődött Budapesten az ötödik CPAC (Conservative Political Action Conference) Hungary konferencia, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök is. A hivatalos program szerint a rendezvényen több nemzetközi jobboldali politikus is vesz részt, valamint amerikai kongresszusi képviselők is.
A hivatalos program alapján a CPAC Hungary 2026 felszólalói között ott van Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, Geert Wilders, Herbert Kickl, Alice Weidel, Santiago Abascal, Javier Milei, Eduardo Bolsonaro, Tom Van Grieken, André Ventura, valamint Dave Rubin, Eva Vlaardingerbroek, Andy Harris és Russ Fulcher, továbbá Szánthó Miklós és Matt Schlapp A rendezvényhez kapcsolódó korábbi bejelentésekben Andrej Babiš és J. D. Vance amerikai alelnök neve is felmerült, hogy Budapestre érkezhetnek a napokban.
Videó: Trump üzenete a CPAC Hungary résztvevőinek, melyben támogatásáról biztosította Orbán Viktort
Cikkünk frissült:
A nap folyamán több nemzetközi videó üzenet és külföldi megszólalás is elhangzott, melyek a CPAC Hungary programját erősítették.
Donald Trump videó üzenetében a támogatásáról biztosította Orbán Viktort, és azt mondta, reméli, hogy nagy fölénnyel nyeri meg a választást.
Andrej Babiš – végül személyesen nem vehetett részt a rendezvényen – videójában a kiszámíthatóság jelentőségét hangsúlyozta, majd méltatta a magyar kormány családpolitikáját, határvédelmét és szuverenitáspárti álláspontját, valamint hogy országok élére olyan vezetők kellenek, akik képesek átvezetni országukat a kihívásokon.
Benjamin Netanjahu szerint Orbán Viktor stabilitást, biztonságot és védelmet jelent.
Eduardo Bolsonaro arról beszélt, hogy szerinte apját igazságtalanul ítélték el Brazíliában, és úgy vélte, hasonló politikai helyzet Magyarországon is előállhat.
Eva Vlaardingerbroek Európa identitásáról beszélt.
Orbán Viktor a CPAC Hungary 2026 konferencián kihangsúlyozta, az áprilisi választásnak az eddigieknél is nagyobb a tétje, mert nemcsak Magyarország, hanem egész Európa politikai iránya forog kockán, és „Ha a progresszív globalistákat le akarjuk győzni, akkor nekünk is nemzetközi keretekben kell gondolkodnunk„.
Ígérete, hogy a kormánypártok győzelme esetén nemcsak megvédik az ország szuverenitását, hanem erősebb pozícióból folytatják a küzdelmet az uniós központosító törekvésekkel szemben is. Véleménye szerint Magyarország egyszerre két oldalról kerül nyomás alá, nyugatról Brüsszel, keletről pedig Ukrajna részéről. Úgy értékelte, hogy az uniós intézmények pénzügyi eszközökkel próbálnak nyomást gyakorolni az országunkra, míg Ukrajna lépései az energiaellátást érintik. A kormányfő szerint azonban Magyarország eddig mindkét fronton képes volt megőrizni mozgásterét.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évtizedben a nemzeti-konzervatív politika egyik legerősebb európai bástyájává vált, ezért a vele szembeni politikai támadásoknak szerinte túlmutató jelentőségük van. Úgy látja, a magyarországi választás eredménye azt is megmutatja majd, mekkora támogatottsága maradt a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó politikának Európában.
Élesen bírálta Brüsszelt, véleménye szerint az Európai Unió vezetése az elmúlt évtizedekben rossz irányba vitte a kontinenst, mert nem az európai polgárok érdekeit helyezte előtérbe: a migrációs politika, a gazdasági nehézségek, a biztonsági problémák és a politikai cenzúra mind annak a következményei, hogy az uniós döntéshozók elszakadtak az emberek mindennapi valóságától.
A demokrácia állapotáról szólva azt mondta: véleménye szerint Európában egyre erősebben jelen van a politikai beavatkozás, a véleménykorlátozás és a nemzeti választások befolyásolásának szándéka. A magyar választás kapcsán is arról beszélt, hogy külső szereplők egy Brüsszelhez és Ukrajnához igazodó kormány létrejöttét szeretnék elérni, de szerinte erre nem kerül sor.
A kormányfő a CPAC-ot egy szélesebb nemzetközi patrióta együttműködés részeként mutatta be, és arról beszélt, hogy a nyugati világban jelentős politikai átrendeződés zajlik. Ennek központját az Egyesült Államokban, európai támaszpontként pedig hazánkat jelölte meg. Úgy fogalmazott: konzervatív, patrióta erők ma már nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is szerveződnek.
Külön kitért Donald Trump visszatérésének jelentőségére is. Azt mondta, az amerikai elnök győzelme nyomán a nyugati világban erősödtek a hagyományos értékek, és a magyar–amerikai kapcsolatok is új lendületet kaptak. Példaként említette a vízummentességet, az energetikai megállapodásokat és az amerikai beruházásokat. Visszaszorult a genderideológia, ismét nyíltabban lehet beszélni a kereszténységről mint a nyugati civilizáció egyik alapjáról, és újra hangsúlyosabbá váltak a hagyományos családi szerepek. Úgy fogalmazott, véget ért a progresszív cenzúra időszaka, ma már következmények nélkül ki lehet mondani a migráció elutasítását, miközben szerinte a „zöld őrületet” is sikerült visszaszorítani.
A beszéde nemzetközi kitekintésében Orbán Viktor több jobboldali, konzervatív vezetőt és politikai szövetségest is méltatott Latin-Amerikától Európáig. Úgy értékelte, hogy a patrióta erők világszerte erősödnek, és szerinte ez a folyamat a következő években tovább fog gyorsulni.
Egyik fő üzenete az volt, hogy a magyar választás túlmutat az ország határain: szerinte a szuverenista és patrióta politika egyik kulcscsatája következik, amelynek eredménye egész Európára hatással lehet.
