A sajtószabadság a demokratikus társadalmak egyik alapja, ezért az Európai Uniónak kiemelt feladata, hogy megvédje a független és hiteles tájékoztatáshoz való jogot – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtószabadság világnapja alkalmából.
Von der Leyen közösségi oldalán közzétett üzenetében arra emlékeztetett, hogy az európai médiaszabadságról szóló jogszabály az újságírók, hírforrások és médiaszervezetek védelmét szolgálja. A szabályozás célja, hogy erősítse a szerkesztőségi függetlenséget, valamint fellépjen az indokolatlan politikai, gazdasági vagy jogi nyomásgyakorlással szemben.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a sajtószabadság világnapja alkalmat ad arra, hogy az unió ismét megerősítse elkötelezettségét az újságírók támogatása és védelme mellett. Mint fogalmazott, biztosítani kell, hogy a média munkatársai félelem, megfélemlítés, zaklatás és erőszak nélkül végezhessék feladatukat.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szintén a szabad véleménynyilvánítás és az újságírók védelmének fontosságát emelte ki. Üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia megőrzéséhez elengedhetetlen a szólásszabadság biztosítása és a sajtó munkatársainak védelme. Hozzátette: az Európai Parlament továbbra is elkötelezett amellett, hogy az újságírók biztonságban, fenyegetésektől és erőszaktól mentesen dolgozhassanak.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az unió nevében kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott:
demokrácia nem létezhet szabad sajtó nélkül. A független média szerinte minden demokratikus társadalom nélkülözhetetlen eleme, a tájékozódáshoz és a véleménynyilvánításhoz való jog pedig nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog.
Kallas hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog alapján az újságírókat minden körülmények között védelem illeti meg. Különösen igaz ez a háborús és konfliktusövezetekben dolgozó tudósítókra, akik gyakran életveszélyes körülmények között számolnak be a háborúk valóságáról, az atrocitásokról és a lehetséges háborús bűncselekményekről.
A főképviselő szerint világszerte egyre több újságírót ér fenyegetés, erőszak, önkényes fogva tartás vagy üldöztetés. Külön kitért arra is, hogy a női újságírókat aránytalanul gyakran éri nemi alapú támadás, online zaklatás és bántalmazás, ami sok esetben a kritikus hangok elhallgattatásához vezet.
Kallas kiemelte:
az újságírók és médiaszakemberek elleni támadásokat minden esetben ki kell vizsgálni, legyen szó az ukrajnai háborúról, a közel-keleti konfliktusokról vagy afrikai eseményekről. A felelősöket szerinte számon kell kérni, mert a büntetlenség tovább gyengíti a sajtószabadságot és a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogát.
A nyilatkozatban arra is figyelmeztetett, hogy a megfélemlítés öncenzúrához vezethet az újságírók körében. Emellett egyre nagyobb veszélyt jelent a propaganda és a félretájékoztatás terjedése, különösen akkor, amikor egyes, médiának álcázott felületek nem a hatalom ellenőrzését szolgálják, hanem annak üzeneteit erősítik.
Az Európai Unió vezetői szerint ezért továbbra is határozottan ki kell állni a szabad, sokszínű, független és minőségi újságírás mellett. Az unió célja, hogy Európában és világszerte támogassa a független újságírókat, a szabad tájékoztatást és a demokratikus nyilvánosság védelmét.
Forrás: MTI
