Közel húszezer civil szervezet és csaknem 400 milliárd forintnyi állami támogatás került fel egy új, kereshető kormányzati adatbázisba. A lista azonnal politikai vihart kavart, Magyar Péter ugyanis a bemutatásakor súlyos állításokat fogalmazott meg a korábbi Fidesz-kormány idején támogatott egyes szervezetekről. Fontos azonban pontosítani: nem húszezer „fideszes szervezet feketelistájáról” van szó, és a kormány sem állítja, hogy minden adatbázisban szereplő visszaélt volna a közpénzzel.
A Miniszterelnökség augusztus 18-án hozta nyilvánosságra azt az interaktív adatbázist, amelyben a 2022 és 2026 között különböző állami programokból támogatott civil szervezetek adatai kereshetők. A nyilvántartásban a Bethlen Gábor Alapkezelő által kezelt források mellett a Városi Civil Alap, a Falusi Civil Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és más központi költségvetési támogatások is megjelennek. Az összeg megközelíti a 400 milliárd forintot.
Vagyis önmagában az, hogy egy alapítvány vagy egyesület szerepel az adatbázisban, semmilyen jogsértést, politikai kötődést vagy jogosulatlan támogatást nem jelent. A lista lényegében korábban is nyilvános közérdekű adatok egy helyre rendezett, térképen és választókerületenként kereshető változata. Ezt maga a kormányzati tájékoztató is hangsúlyozza.
Magyar Péter ugyanakkor jóval keményebb politikai keretbe helyezte az adatok nyilvánosságra hozatalát. A miniszterelnök szerint az előző rendszerben a valódi civil szervezetek mellett kialakult egy olyan „álcivil” hálózat is, amelyben politikusokhoz, korábbi kormánytagokhoz vagy a Fidesz helyi és országos szereplőihez kapcsolódó szervezetek kiemelkedően nagy támogatásokhoz jutottak.
Magyar példaként említette a Batthyány Lajos Alapítványt, amelynél a vizsgált időszakban mintegy 65 milliárd forintos támogatás jelenik meg, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt 52 milliárd forinttal, a Lázár Jánoshoz kötött Jövő Nemzedék Földje Alapítványt mintegy 27 milliárddal és az Áder Jánoshoz kötődő Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt mintegy 24 milliárd forinttal. Veszprémben a Kommentár Alapítványt, Bács-Kiskunban a Népfőiskola Alapítványt, más választókerületekben pedig több helyi szervezetet hozott fel példaként.
A miniszterelnök azt állította, hogy találtak olyan szervezeteket is, amelyek civil tevékenységre szánt állami pénzből Fidesz–KDNP-s politikusok rendezvényeit szervezték, kampánykiadványokat és politikai szórólapokat készítettek, illetve olyan szervezetet is, amely állami civil támogatásban részesült, majd maga is jelölőszervezetként indult választáson. Ezeket az eseteket Magyar már nem egyszerűen aránytalan támogatásként, hanem a pártfinanszírozás és a közpénzek felhasználásának vizsgálandó kérdéseként mutatta be.
De akkor ez feketelista?
A közel húszezer szervezet nem azért került az adatbázisba, mert a kormány Fidesz-közelinek vagy „álcivilnek” minősítette őket, hanem azért, mert a vizsgált időszakban az adatbázisba bevont valamely állami támogatási forrásból pénzt kaptak.
Ezt maga Magyar Péter is egyértelművé tette. Közölte, hogy nem állítják, hogy minden felsorolt szervezet visszaélt volna a támogatással, sőt szerinte a civil szervezetek túlnyomó többsége „tisztességes, fontos és nélkülözhetetlen” munkát végez.
A kormány hivatalos indoklása szerint az adatbázis célja a közpénzek átláthatósága és annak feltárása, hogy voltak-e olyan támogatások, amelyeknél politikai kapcsolatok játszhattak szerepet. A Miniszterelnökség szerint a folyamatban lévő átvilágítások arra utalnak, hogy egyes, a korábbi kormánypártokhoz személyi vagy közéleti szálakon kapcsolódó szervezetek aránytalanul nagy forrásokhoz juthattak. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a támogatások jogellenesek voltak – ennek megállapításához egyedi vizsgálat szükséges.
Magyar ugyanakkor azokat, akik szerinte jogosulatlanul vagy méltánytalanul jutottak közpénzhez, arra szólította fel, hogy fizessék vissza a pénzt, és jelezte: az ügyek feltárása folytatódik.
