Szokatlanul éles diplomáciai üzenet érkezett a péntekre Budapestre meghirdetett palesztinpárti demonstráció előtt: Maya Kadosh izraeli nagykövet szerint Magyarországon nincs helye a terrorizmust támogató tüntetéseknek. A magyar rendőrség ugyanakkor megvizsgálta a rendezvény bejelentését, és tiltó ok hiányában tudomásul vette azt. A két állítás között lényeges jogi különbség van: Izrael nagykövete politikai véleményt fogalmazott meg, arról azonban, hogy egy Magyarországon bejelentett gyűlés megtartható-e, a magyar hatóság dönt a magyar törvények alapján.
A Magyarországon Élő Palesztinok Közössége augusztus 21-re, péntek délutánra hirdetett demonstrációt a budapesti Vámház körútra. A szervezők szolidaritási megmozdulásként hirdetik az eseményt az izraeli fogságban lévő palesztinok, kiemelten dr. Huszám Abu Szafíja gázai orvos mellett.
A rendezvény hírére Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete videóüzenetet tett közzé. Az izraeli nagykövetség bejegyzésében az áll:
„Izrael álláspontja világos: Magyarországon nincs helye terrorizmust támogató tüntetéseknek.”
Kadosh azt mondta, a magyar közvéleménynek joga van ismerni az Abu Szafíjával kapcsolatos információkat, mielőtt az orvosból szimbólumot csinálnak. A nagykövet szerint Abu Szafíja a Hamász ezredese, és a Kamal Advan kórházat a Hamász tevékenységének támogatására használta.
Ugyanakkor fontos különválasztani azt, amit az izraeli állam állít az orvosról, attól, amit nyilvánosan és függetlenül ellenőrizni lehet.
Abu Szafíját az izraeli hadsereg 2024. december 27-én, a Kamal Advan kórház elleni művelet során vette őrizetbe. Azóta az izraeli Unlawful Combatants Law, vagyis a jogellenes harcosokról szóló törvény alapján tartják fogva, vádemelés és büntetőper nélkül.
Az izraeli legfelsőbb bíróság júniusban elutasította szabadon bocsátási kérelmét; a döntés olyan titkosított információkra is támaszkodott, amelyeket az orvos és ügyvédje nem ismerhetett meg. A Reuters szerint az izraeli hadsereg Hamász-kapcsolatokkal vádolja az orvost, de ezt alátámasztó bizonyítékot nyilvánosan nem mutatott be. Az izraeli büntetés-végrehajtás ugyanakkor visszautasította az Abu Szafíja fogva tartása során történt bántalmazásról szóló állításokat.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának palesztin területekkel foglalkozó irodája július 8-án ennél is tovább lépett: felszólította Izraelt, hogy engedje szabadon Abu Szafíját, vagy haladéktalanul emeljen ellene felismerhető bűncselekmény miatt vádat és biztosítson tisztességes eljárást. Az ENSZ közlése szerint az orvost 2024 decembere óta vádemelés és tárgyalás nélkül tartják fogva.
Mindez azonban még mindig külön kérdés attól, hogy Budapesten megtartható-e a péntekre bejelentett demonstráció.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte: egy magánszemély augusztus 21-re a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűlést jelentett be. A BRFK gyülekezési hatóságként megvizsgálta a bejelentést, és tiltó ok hiányában tudomásul vette.
A magyar gyülekezési törvény szerint a békés gyülekezés alapvető jog. A rendőrség akkor tilthat meg egy bejelentett gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen és aránytalan sérelmével jár, és ezt enyhébb korlátozással nem lehet elhárítani. A törvény külön nevesíti azt is, ha a gyűlés felhívása vagy maga a rendezvény bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósítana meg. Tehát a rendelkezésére álló információk alapján nem látott olyan törvényi okot, amely a gyűlés előzetes betiltását megalapozná.
A nagykövet nyilatkozata után Orbán Anita saját Facebook-oldalán is megjelent a kommentben a kérdés: „Izrael mióta mondhatja meg azt, hogy Magyarországon mit tehetnek a magyar emberek és mit nem?” Jogi értelemben a válasz egyértelmű: nem Izrael dönti el.
A nagykövet rendkívül határozott politikai állásfoglalást tett egy magyar hatóság által megvizsgált és tudomásul vett demonstrációról. Természetesen nyilvánosan képviselheti saját állama álláspontját, vitathatja egy demonstráció célját, annak üzenetét és felhívhatja a magyar hatóságok vagy a nyilvánosság figyelmét olyan információkra, amelyeket kormánya biztonsági szempontból fontosnak tart. Ettől azonban egy budapesti tüntetés jogszerűségéről Magyarországon a magyar gyülekezési hatóság dönt.
Ez különösen érdekes Orbán Anita saját külpolitikai alapvetésének fényében. A külügyminiszter május 11-i parlamenti meghallgatásán azt mondta: Magyarország külpolitikáját „nem pártérdek vagy egy harmadik ország érdeke”, hanem a szuverén Magyarország érdeke fogja meghatározni. Júniusban a magyar–izraeli kapcsolatokról pedig úgy fogalmazott, hogy a két országot szerteágazó és stabil kapcsolatok kötik össze, amelyek megőrzését fontosnak tartja. A kettő természetesen nem zárja ki egymást. Magyarországnak lehet szoros kapcsolata Izraellel úgy is, hogy közben a saját jogrendje alapján dönt egy budapesti gyűlésről. Éppen ezért lenne érdekes tudni, hogyan értékeli a magyar Külügyminisztérium Kadosh nyilatkozatát, és szükségesnek tart-e bármilyen diplomáciai reakciót.
A cikk megírásakor nyilvánosan elérhető kormányzati forrásban nem találtunk olyan új külügyi közleményt, amely kifejezetten a nagykövet augusztus 19-i kijelentésére reagálna. A BRFK álláspontja viszont egyértelmű, ahogyan az is, hogy egy Magyarországon bejelentett demonstrációt megtartását nem egy külföldi nagykövetség politikai minősítése, hanem a magyar jog dönti el.
