Lehoczki Mónikával, az új üzletág vezetőjével beszélgetünk az Elite Model Agency különleges és egyedi adatbázisának létrehozásáról, kapcsolódó művészeti képzéseiről és új színházi, filmes projektekről.

Szabó Veronika a nagy sikerű Queendom után új előadásában a királyokat hívja össze, amelyben 60 év feletti férfiakkal dolgozik együtt.

A 45. Magyar Filmszemle programjában 2026. február 5-én, csütörtökön 14 órakor a budapesti Corvin Mozi Karády termében mutatták be a Bethlen Gábor Erdély fejedelme című történelmi játékfilmet. Az alkotás a 17. századi Erdélybe repíti vissza a nézőt, a fejedelemség egyik legmeghatározóbb korszakába.

A magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakjától búcsúzik az ország. Fenyő Miklós, a hazai rock and roll koronázatlan királya szombat hajnalban elhunyt. Az általa teremtett világ, dalai és szellemisége azonban tovább élnek – nemzedékeken át.

A 45. Magyar Filmszemle programjában szereplő Bethlen Gábor Erdély fejedelme című történelmi film bemutatójára 2026. február 5-én (csütörtökön) 14:00 órakor kerül sor,
helyszín: Corvin mozi. https://corvinmozi.hu/filmek/45-magyar-filmszemle-bethlen-gabor-erdely-fejedelme

A legmélyebb megrendüléssel tudatjuk olvasóinkkal, hogy Miklós a hajnali órákban örökzöld álomba szenderült. Távozása nemcsak a magyar zenei és kulturális életet, hanem mindannyiunk szívét is pótolhatatlan veszteségként érinti.

Hiába telt el 30–50 év Voith Ági színésznő életéből, ő mindig ugyanaz a mosolygós, jókedvű, magával ragadó egyéniség maradt. Temperamentumával, vagányságával, humorával utolérhetetlenné vált mindörökre. Egyik legemlékezetesebb sikerét az 1966.-ban József Attila Színházban bemutatott Pierre Barillet és Jean-Pierre Grédy szerzőpáros által írt, Sz. Szántó Judit fordításában színpadra kerülő A kaktusz virága című musical jelentette, melyet Kazán István rendezett. Olyannyira emlékezetes volt az előadás, benne a Jamaicai trombitás című szám, hogy örökre egybeforrt Voith Ági nevével.

Felgyorsult, sokszor értékvesztett világunkban a holokauszt az emberiség olyan tragédiája, amely mementóként kell, hogy jelen legyen a mai fiatal generációk emlékezetében. A Kazán István Kamaraszínház, immár 20 éve tekinti küldetésének, többek közt a holokauszt, a soá bemutatását. A kamaraszínház holokauszt előadásait ez idáig közel 55 ezren látták, amelyekkel eljutottak többek közt a Dohány és Rumbach Utcai Zsinagógába, legutóbb pedig a Nemzeti Szinházba.

Egy európai polgár személyes hangú véleménycikke a háborús retorika veszélyeiről, a fiatal generációk jövőjéről és Európa felelősségéről. Politikai oldalak felett álló írás, amely a béke, a józan ész és az emberi élet védelme mellett érvel.

A nemzeti kultúra és művészet (különösen a színház) a társadalom láthatatlan összekötő-összetartó szövete, (erős, ugyanakkor rendkívül sérülékeny szellemi és lelki organizmus), amit óvni kell!

A minőség legyen a mérvadó, ne a mennyiség – ha már egyszer hagytuk idáig süllyedni a szép magyar beszéd értékeit.

A Fészek Művészklubban beszélgettünk Würtz Ádám Jr. képzőművésszel gyermekkoráról, a nagy elődök terhéről, a művészi szabadság jelentéséről és azokról az évtizedekről, amelyekben a magyar avantgárd és az Esti Hírlap legendája is született. A művész szerint a szabadság nem ajándék, hanem mindennapos küzdelem és fegyelem – „egy állandó feladat.”