Az Esti Hírlap külön bővített száma arra vállalkozott, hogy bemutasson újabb olyan kistelepülési térségeket, régiókat, amelyek kevésbé ismertek idehaza, de természeti és kulturális értékeikben különleges helyet töltenek be. Célunk nem kevesebb mint, hogy ezek a különleges örökségek újra felkerüljenek a haza és nemzetközi turisztikai térképre.
Somogyacsa
Galéria





















Területe: 2445 hektár. Magyarország nyolcadik Natúrparkját 2014 szeptemberében avatták fel. A természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló, több mint 16.000 hektáros terület a Koppány-patak völgyében fekvő tíz település összefogásának eredményeként nyerte el a Natúrpark címet.
Községünk is a tíz település egyike, a Koppány-pataktól délre terül el. Dombháton épült, délről erdő határolja. A község határában található Gerézdpuszta, ma már szintén Somogyacsához tartozik. Figyelemre méltó épülete az 1892-ben klasszicizáló stílusban épült, harangtoronnyal rendelkező Szent Márton-kápolna. Falunk kapujában helyi értékvédelmi terület, a régi pincék helyén épült Kálvária fogad, idős hársfáival.
A domboldalon a Szent Flórián római katolikus templom áll, mely 1788-ban, késői barokk stílusban épült. A falu utcáit végigjárva mindenütt a régi stílusú „hosszú parasztházakat” találjuk. A lakosság mintegy 50%-át ma már német és holland ajkú emberek teszik ki, a magyar lakosságot többnyire az idős generáció alkotja.
Holland ajkú festőművésznőnk gazdagítja kicsiny falunkat időről időre, kezdő és haladó festőkurzusaival és önállóan rendezett kiállításaival. Keresztülszelve a falut a Bivalyrezervátumhoz érkezünk. A bivalyok tartásába egy helyi fiatal gazda kezdett 2016-ban. Az erre látogatók szívesen nézik a hatalmas termetű állatokat.
A kanyargó köves út a vadban gazdag erdőbe vezet, ahol az egykori erdészháznál pihenő várja a kirándulókat. A temetőt megkerülve, földes út vezet tovább a Bánom-hegyre. Ezen a területen a mai napig szőlőtermesztés folyik. A szőlőhegyről gyönyörű kilátás fogadja a látogatókat.
A látnivalókat kijelölt pihenőkkel és kilátókkal ellátott, közel 100 km hosszú túraútvonal-rendszer (Koppányvölgyi-túraút) köti össze. A Natúrpark része Somogyacsa is, a túraútvonal egyik pihenője a Bánom-hegyi pincesoron van, információs táblával, padokkal, kemencével. Itt kellemesen megpihenhetünk a fák alatt, és gyönyörködhetünk a kilátásban.
Miklósi
Miklósi Somogy vármegyén belül, a Tabi járásban található, lakossága körülbelül 200–220 főre tehető. Csendes, történelmi gyökerekkel rendelkező sváb település, ahol a hagyományos kultúra, a természetközeli életmód és a közösségi rendezvények gazdagsága harmonikusan ötvöződik. Ideális választás azok számára, akik néhány nap nyugalomra, falusi turizmusra és egy kis német nemzetiségi hangulatra vágynak.
A falu nevezetességei közé tartozik a legmagasabb pontján álló Keresztelő Szent János-templom és az I. világháborús emlékmű. A falu központjában található Nagy Tímea Szabadidőpark nemcsak a helyiek, hanem a látogatók számára is kedvelt rendezvényhelyszín.
Miklósi egyetlen civil szervezete a Miklósi Szabadidő és Sportegyesület, amely 2022-ben ünnepelhette fennállásának 20. évfordulóját. A két évtizedes működés során az egyesület nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály szabadidős és sporttevékenységeit is koordinálta. Az egyesülethez fűződik a már 30 éve megrendezésre kerülő Miklósi borverseny is.
2019-ben a Miklósi Német Nemzetiségi Tánccsoport olvadt be az egyesületbe, így újabb kulturális tevékenységek is kibontakoztak. A tánccsoport 30 éves múltra tekint vissza, fő célja a sváb hagyományok feltárása, ápolása és bemutatása. Helyi és környékbeli rendezvényeken mutatják be műsoraikat, emellett versenyeken is sikeresen szerepeltek.
Idén 35. alkalommal rendezték meg a népszerű szüreti mulatságot, amely évek óta töretlen sikernek örvend. Szintén nagy sikert aratott az elmúlt időszakban tartott zenekaros húsvéti locsolkodás, a népviseletes májusfa kitáncolás, a családi délután, a tökfaragó délután és a forralt bor verseny.
Az egyesület 2022-ben megrendezett Jubileumok Napja nagy sikert aratott, ezt követte 2023. augusztus 12-én az I. Miklósi sváb lakodalmas rendezvény, amely fergeteges hangulatban zajlott. Az eseményen szerepjátékok mellett valódi házasságkötésre is sor került, továbbá a tánccsoport hat házaspárja is megújította házassági fogadalmát az ünnepi szentmisén.
2024-ben is volt ok az ünneplésre: nagy megtiszteltetés volt, hogy a Nemzetiségi Nap keretében Miklósi köszönthette a Német Nemzetiségi Önkormányzatok küldötteit, énekkarokat, zenekarokat és tánccsoportokat. Közel 168 fellépő mutatta be sváb produkcióját.
2024 őszén megalakult a Miklósi Német Nemzetiségi Önkormányzat, melynek fő célja a hagyományápolás, a hagyományok feltárása és közreadása. Az önkormányzat szervezésében megvalósult Márton-napi lámpás felvonulás, adventi gyertyagyújtás, és az évzáró „Így éltünk, mi svábok” kiállítás, amely iránt az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Képek és tárgyak segítségével elevenítették fel a régi sváb szokásokat, beszéltek Miklósi eredetéről, egykori zenekarokról, énekkarokról, valamint a 30 éve működő tánccsoport történetéről.
Jelenleg a falumúzeum megvalósításán dolgoznak, hogy a kiállítás alkalmával összegyűjtött tárgyakat méltó módon őrizhessék meg az utókor számára.
A miklósi hagyományápolás legfőbb létesítménye a 30 éve működő sváb tánccsoport, melyben gyermek-, vegyes-, valamint házaspárokból álló csoport is működik. Sváb rendezvényeiket a fúvószene lendülete, a ropogós cepedli illata, a vidám polka ritmusa és a színes népviseletek varázsa hatja át. Örömmel vesznek részt különféle rendezvényeken és fesztiválokon, ahol megmutathatják a sváb hagyományok gazdagságát.
Tab város – Külső-Somogy gyöngyszeme
Városunk, Tab, igazi gyöngyszemként nyújtja ki kanyargós utcácskáit a külső-somogyi dombvidék ölében. Az alig négyezer főt számláló városka Külső-Somogy központi települése és egyben járási központja, amelynek vonzáskörzetéhez huszonnégy község tartozik.
Ha végigsétálunk az egyre szépülő főutcán, számos bolt, vendéglátóegység és kisvállalkozás köszönt ránk mosolyogva. A város dolgozónépességének fele a megye legnagyobb foglalkoztatójánál, az amerikai Flex Elektronikai Vállalatnál tölti mindennapjait.
A városba látogatók számára érdemes felkeresni a Nagy Ferenc fafaragó és Erényi Alajos festő galériáját, ahol az emberi elme bámulatos alkotásaival találkozhatunk. Bár zseniális művészeink már nincsenek közöttünk, szellemiségük ma is rányomja bélyegét a városra, és az utókor nagy becsben tartja emléküket.
A város egyik legjelentősebb műemléke az Utolsó Vacsora Római Katolikus Plébánia temploma, mely híres falfreskóiról ismert. Ezeket a kor legismertebb osztrák festője, id. Dorfmeister István készítette, aki halála után tanítványa, Franz Xaver Bucher fejezte be. A tabi plébánia alapítását újabb kutatások a XI. századra, Szent László korára teszik, összefüggésben a magyar nép kereszténységre való áttérésével. A templom tornyán ezért található az apostoli kettős kereszt.
Ugyanitt látható a magyar Szent Korona élethű mása is, melyet Erényi Alajos művész készített; egy festménye a Vatikánban is megtalálható. A templomkertben Dr. Takács Lajos apátplébános által készített szobrok díszítik a környezetet, és 2007. június 10-én újra megnyitották a befalazott kriptát.
A Welsersheimb-kastély, amely eredetileg Welsersheimb-kúriának nevezték, tulajdonosáról, Welsersheimb Zénóról kapta nevét. Ő volt az Osztrák-Magyar Monarchia honvédelmi minisztere is. Ma a kastélyban szociális otthon működik.
A Zichy Mihály Művelődési Központ Tab városának közösségei számára nélkülözhetetlen intézmény, az értékes közművelődés és az igényes kultúraszolgáltatás szíve. Közel 450 fős színházterme, állandó kiállítótermei és több közösségi terme révén Koppány-völgye legnagyobb közművelődési helyszíne. Itt rendszeresen tartanak színházi előadásokat, ismeretterjesztő és prevenciós programokat, kiállításokat, szakköröket, klubfoglalkozásokat és koncerteket.
A művelődési központ otthont ad számos civil szervezetnek is, mint például a szőlősgazdák egyesülete, a mozgáskorlátozottak egyesülete, az íjászok egyesülete, a városi fúvószenekar, valamint az országosan elismert gyermek- és ifjúsági tánccsoportok: a Royal Dance és a Harmony Dance Sportegyesületek. Az Alkotónők Kulturális Egyesület keretében működik az SK. Színkör is.
A város kulturális életének másik fontos helyszíne a Városi Könyvtár, amely minden korosztály számára kínál programokat, és segíti az olvasóvá nevelést, a képzéseket, valamint az idősek aktív szabadidős tevékenységét. A könyvtár céljaihoz igazodva szervezi rendezvényeit, mindig figyelembe véve a helyi adottságokat és hagyományokat.
Az intézményhez tartozik a Nagy Ferenc Galéria és a Néprajzi Gyűjtemény is, melyek tovább gazdagítják Tab kulturális kínálatát.
Torvaj
Tabi járásban, Külső-Somogy északkeleti részén a Balatontól nem messze, Zamárditól 18 kilométerre délre található település. A település neve először az 1200-as években jelent meg Turuwoi személynévként. Torvaj és Lulla között, a két falutól félórányira egykor az Ágoston rendiek híres Szent László-monostora állott. A monostort 1292-ben alapították. A monostor patrónusa Szent László lovagkirály. A templomban élő szerzetesek nagytudású, szigorú szabályok szerint élő emberek voltak. A környékbeli nemesek szívesen bízták gyermekeik taníttatását rájuk. Csuhájukról Fekete barátoknak nevezték őket. A monostor emlékét földrajzi név őrzi: Szentlászó.
Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említést tett plébániáról. Ebben az időben Ugron Pál özvegye volt a település birtokosa, aki rokonságban állt Koppány vezérével, ám ősei nem vettek részt az István elleni lázadásban. Torvaj földesura Révay Polixéna a letelepedőknek saját hatalmából szabad vallásgyakorlatot engedélyezett.
Az első imaház 1793-1794-ben épült földből készített tömésanyagból. A mai templomuk 1859-ben épült fel. Az orgonáját 2014-ben nagylelkű adakozó házaspárnak köszönhetően sikerült megóvni az utókor számára. A 18. század eleji hatul játszós pozitív szószékorgona Magyarországon egyedülálló. A katolikusok oratóriumát 1746-ban létesítették, amely egy szobából állt. Barokk stílusú templomát, romjaiból égetett téglából restauráltatta Révay Polixena 1755 és 1758 között. Településünk címerét is a Révay családnak köszönhetjük.
A lakosság gyors ütemben cserélődött: 1772-ben még magyar nyelvű, 1790-ben pedig szlovák többségű településként tartják számon. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, majd 1773-tól 1776-ig báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai. A XIX. század első felében a Gotthárd családé volt. Fényes Elek földrajzíró így fogalmaz 1851-ben: „magyar–tót falu, Somogy vmegyében, 439 kath, 110 ágostai, 6 zsidó lak., kath. és ágostai fiókszentegyházakkal.” Az 1871-es közigazgatási reform során Torvajhoz csatolták Lulla telepet, Lulla-szőlőhegyet. Gotthard család után a Perczel család lesz a földesúr. Arról a családról beszélünk, amely 1848-ban két honvédtisztet adott a hazának: Perczel Mórt, az Ozorai csata győztesét és Miklóst, honvéd őrnagyot. Arról a családról, kinek tagja volt Etelka, akinek a kor híres költője Vörösmarty Mihály udvarolt.
1975-ben megépül az új Kultúrház, amely napjainkban is helyéül szolgál a falu rendezvényeinek. Településünk éghajlata mérsékelt égövi. Az éghajlat a hőigényes és kertészeti kultúrák számára kedvező. A talaja közepesen kötött, a föld 14 aranykorona hektáronként. Nagyüzem szinten búza, kukorica és emberek laknak itt. Szívesen telepednek meg külföldi állampolgárok is: németek, hollandok, belgák, svájciak.
Torvaj Könyvtári, Információs és Közösségi Hely az egyetlen közösségi tér, amely mindenki számára biztosítani tudja a közösségi és egyéni művelődést. Rendezvényeivel mindig igyekezett megszólítani minden korosztályt, kimagasló figyelmet fordítva a helyi hagyományok ápolására.
Barokk orgonája 1824-ből való. Műemléki védelem alatt áll a templom belső tere és környezete is. A hangszer a 18. század derekán épült, dél-német barokk pozitív. Eredeti helye és építője nem ismert. Kormos Gyula kutatásai szerint a torvaji templom felszentelése körüli időszakban vásárolták és azóta szolgál.
Nevezetességek: katolikus templom, evangélikus templom, evangélikus templom orgonája, világháborús emlékművek, játszótér, fitnesz park.
A falu választott vezetője Léner Péter polgármester 2010 óta, munkatársa Vidus Tiborné hivatalsegéd, könyvtáros, közművelődési szakember.
Zichy Színházi – Zenei és Képzőművészeti Napok
Zsidó-Keresztény Kulturális Tér
Helyszín: Nágocs, Zichy-kastély
Időpont: 2025. szeptember 18–21.
Nágocs, Somogy vármegye egyik kistelepülése. Itt található az a 300 éves Zichy-kastély, ahol a kultúrák közötti kommunikáció különösen fontos a műemlék épület vagyonkezelői, Zichy László és Zichy Éva számára, így örömmel szervező partnerei a szeptemberi rendezvénynek.
A „Zichy Színházi, Zenei és Képzőművészeti Napok” az első ilyen jellegű művészeti kezdeményezés, amely - többek közt - megnyitná a zsidó-keresztény kulturális teret a régió minden korosztálya számára. A programról írásos és vizuális beszámolók, híradások, valamint riportbeszélgetések készülnek, amelyek megtekinthetőek lesznek az online felületeken.
A 2025 szeptemberi program felvezetése lenne a 2026-ban megvalósuló kulturális fesztiválnak, amelynek központi helyszíne a Zichy-kastély lesz, együttműködve a kapcsolódó partnertelepülésekkel.
Program:
- Köszöntőt mond Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a FIDESZ alelnöke.
- Állandó kiállítási programok (minden nap, de: 11.00-től du. 16.30-ig).
- Részletes előadóművészeti program hamarosan!
Állandó kiállítások:
- „A Zichy család, mint a történelem nyomjelzője”
Helytörténeti, családtörténeti állandó kiállítás
Kurátor: Zichy László - „Keresztény képzőművészeti kiállítás” (Kisplasztika)
- „A Zsidó örökség kincsei: Megmentett emlékek és dokumentum-kegytárgy ritkaságok”
Kurátor: Rosenfeld Dániel Imre - Gyerekprogramok: (minden nap, de: 11.00-től du. 15.00-ig)
- Interaktív képzőművészeti foglalkozás gyerekeknek a zsidó-keresztény hagyományok gyökereiről (gyurma, festészet, kollázs).
Fellépők:
Dombrádi Alina, Riz Laura, Zichy Éva, Asztalos Rita, Nagy Péter János, Horváth László, Rosenfeld Dániel Imre, Kovács Molnár József, Horváth József, Dési Tamás, Juhász Gergely, Laki Menyhért.
A vallási és művészettörténeti előadások előadói: Kriszt László és Rosenfeld Dániel Imre.
(Változtatás joga fenntartva.)
Partnerek:
Zichy-kastély, Esti Hírlap, Globál Tévé, Nágocs Önkormányzat, Vonyarcvashegyi Önkormányzat, Nemzeti Színház, MAZSIHISZ, MAZSISZEM, Fészek Művészklub, Kazán István Kamaraszínház, Café Art Stúdió, Gershwin Produkciós Iroda, Heti Tévé.
Közreműködők:
Tördelés: Szloboda Andor
Online menedzser: Bakonyi Tibor
Brand menedzser: Cziránku Péter
Produkciós menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
Média menedzser: Maximilian Kristóf
Producer: János Horváth (USA)
Művészeti vezető-rendező: Kriszt László
Web felületek:
www.nagocs.hu
www.estihirlap.hu
www.cafeart.hu
www.kazanistvankamaraszinhaz.hu
Kapcsolat:
nagocska@gmail.com (Zichy László, házigazda)
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com (Kriszt László, művészeti vezető)
A szervező csapat egy képen:
Balról jobbra: Kriszt László rendező
Zichy Éva menedzser
Maximilian Kristóf média producer
János Horváth /USA/ Producer
Ülve: gróf Zichy László