Donald Trump aláírta az elmúlt évek egyik legnagyobb amerikai szankciós csomagját Oroszországgal szemben. Az új törvény az orosz energia- és hadiipart, bankokat, tisztségviselőket és a szankciók kijátszásában részt vevő úgynevezett árnyékflottát veszi célba, miközben az amerikai elnök kezébe egy jóval messzebbre érő eszközt is ad: akár 100 százalékos vámot vethet ki azokra az országokra, amelyek Oroszország legnagyobb olaj- és gázvásárlói közé tartoznak. A rendelkezés elsősorban Kínát és Indiát helyezheti komoly nyomás alá, miközben Washington célja az orosz energiahordozókból származó bevételek visszaszorítása és ezzel Moszkva háborús finanszírozásának gyengítése.
A Fehér Ház szeptember 18-án hivatalosan bejelentette, hogy Trump aláírta a H.R. 5334-es törvényjavaslatot. Az új jogszabály neve Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026, és az elnöki hivatal közlése szerint kibővíti az Oroszországgal szembeni törvényi szankciókat, vámokat és tilalmakat, egyúttal meghosszabbítja az Iránnal szembeni meglévő szankciók egy részét is.
A Fehér Ház hivatalos közleménye az aláírásról
A jogszabály mögött ritkán látható kétpárti kongresszusi támogatás állt. A Szenátus 86–11 arányban, a képviselőház pedig szerdán 262–159 arányban fogadta el. A tervezet kidolgozásának egyik meghatározó alakja Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor volt, aki júliusban meghalt; a törvényt róla nevezték el. A demokrata Richard Blumenthal szintén részt vett a jogszabály kidolgozásában.
Az orosz olaj- és gázbevételeket akarják megfogni
A törvény egyik központi célpontja az orosz energiaipar. Moszkva továbbra is jelentős bevételhez jut a kőolaj és a földgáz exportjából, ezért Washington nem áll meg az orosz vállalatok közvetlen szankcionálásánál. Az új rendszer azokat a külföldi országokat és szereplőket is nyomás alá helyezheti, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz energiahordozókat vagy segítenek a már meglévő korlátozások kijátszásában. A törvény alapján az Egyesült Államok elnöke akár 100 százalékos vámot vethet ki azon országokból érkező árukra, amelyek az orosz kőolaj vagy földgáz öt legnagyobb vásárlója közé tartoznak. Hasonló intézkedés érintheti a szankciók kijátszását legnagyobb mértékben segítő országokat is.
A jogszabály jelentős mozgásteret ad az elnöknek abban, mely országokkal szemben alkalmazza az új eszközt, milyen mértékű vámot állapít meg, illetve mikor ad felmentést. Az AP szerint bizonyos kivételeket maga a törvény is meghatároz, Trump pedig széles végrehajtási jogkört kapott. Az orosz energia legnagyobb vásárlói között olyan hatalmas gazdaságok vannak, mint Kína és India. A Financial Times már a kongresszusi elfogadás után arra hívta fel a figyelmet, hogy más nagy importőrök is érintettek lehetnek, miközben a végrehajtás részletei döntik majd el, pontosan mely országokra kerül tényleges nyomás.
Az árnyékflottát is célba veszik
Az új törvény külön foglalkozik az orosz árnyékflottával. Ezeknek a tartályhajóknak a hálózata az elmúlt években kulcsszerepet kapott az orosz olajexport fenntartásában, miközben Moszkva igyekezett alkalmazkodni a nyugati szankciókhoz és az orosz olajra bevezetett korlátozásokhoz.
A Reuters szerint az intézkedések az energiaipar mellett az orosz védelmi szektort, valamint azokat a hajókat és szereplőket célozzák, amelyek részt vesznek a meglévő szankciók kijátszásában. Az AP szerint orosz tisztségviselők és bankok is bekerülnek az új szankciós rendszer célkeresztjébe. A törvény szűkíteni próbálja az orosz olaj értékesítésének lehetőségeit, nehezíteni az abból származó pénzmozgásokat és növelni azoknak a harmadik országoknak a költségeit, amelyek továbbra is jelentős üzleti kapcsolatot tartanak fenn az orosz energiaszektorral.
Trump kezében marad, mikor használja a legerősebb fegyvert
A törvény körüli washingtoni vita egyik legérdekesebb része éppen az volt, hogy a Kongresszus milyen széles kereskedelempolitikai jogosítványokat ad az elnöknek.
A Reuters elemzése szerint az új jogszabály olyan vámok alkalmazását is lehetővé teszi, amelyek Trump jelenlegi elnöki ciklusán túl is fennmaradhatnak. Az elnök jelentős mérlegelési jogot kap annak eldöntésében, mely országokkal szemben alkalmazza a rendelkezéseket. Ez komoly vitát váltott ki a képviselőházban. A jogszabály ugyan kétpárti támogatást kapott, több demokrata képviselő attól tartott, hogy a Kongresszus túlságosan nagy vámkivetési mozgásteret ad az elnöknek.
Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője azzal érvelt, hogy az új vámok végül az amerikai fogyasztók költségeit is növelhetik. Más demokrata törvényhozók ugyanakkor támogatták a törvényt, mert az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás erősítését fontosabbnak tartották ennél a kockázatnál. A képviselőházi szavazásnál 58 demokrata is a törvény mellett voksolt.
Több mint egy évig készült a szankciós csomag
A jogszabály története jóval Trump pénteki aláírása előtt kezdődött. Lindsey Graham és Richard Blumenthal már hosszabb ideje dolgozott egy olyan csomagon, amely nem kizárólag közvetlenül Oroszországot büntetné, hanem az orosz energiaexport legnagyobb külföldi vásárlóira is nyomást gyakorolna.
A tervezet politikai útja azonban többször elakadt. A Reuters szerint amerikai vállalatok is aggódtak a széles vámfelhatalmazás lehetséges következményei miatt, miközben a Fehér Ház korábban óvatosabban viszonyult az újabb orosz szankciókhoz.
A helyzet később megváltozott. Trump kormányzata több alkalommal próbált előrelépést elérni az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai tárgyalásokon, miközben Washingtonban egyre erősebb lett az igény az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás növelésére. A képviselőház végül szeptember 16-án fogadta el a törvényt, két nappal később pedig Trump aláírta.
Moszkva már az aláírás előtt figyelmeztetett
A Kreml még azelőtt reagált, hogy Trump aláírta volna a jogszabályt. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő „barátságtalan” lépésként értékelte a készülő új amerikai szankciókat, és azt mondta, azok megnehezíthetik az ukrajnai háború politikai rendezését célzó erőfeszítéseket.
Az orosz vezetés az elmúlt évek szankciós hullámaira rendszeresen azzal válaszolt, hogy az intézkedések nem kényszerítik Moszkvát politikájának megváltoztatására. Az új amerikai törvény azonban eltér a hagyományos, közvetlenül orosz személyeket és vállalatokat célzó korlátozásoktól, mert Washington immár a legnagyobb külföldi energiavásárlók kereskedelmére is közvetlen nyomást gyakorolhat.
Irán is bekerült a törvénybe
Bár a mostani döntés legnagyobb nemzetközi visszhangját az Oroszországgal kapcsolatos rendelkezések váltották ki, a jogszabály hivatalos neve nem véletlenül említi Iránt is. A Fehér Ház közleménye szerint a törvény meghosszabbítja az Iránnal szemben fennálló amerikai szankciókat. A végleges csomag tehát két külön amerikai külpolitikai szankciós ügyet kapcsol össze egy jogszabályban.
Az AP szerint Trump támogatásának megszerzésében szerepet játszott az iráni szankciók ötéves meghosszabbítása is. A jogszabály végül úgy került az elnök asztalára, hogy egyszerre ad Washington kezébe új eszközöket az orosz háborús gazdaság ellen és tartja fenn az Iránnal szembeni nyomás egy részét.
Az új orosz szankciós rendszer végrehajtásának következő szakasza ezért már nem a Kongresszusban zajlik. A figyelem arra irányul, hogy Trump mikor és mely országokkal szemben használja először az akár 100 százalékos vám lehetőségét, illetve milyen mentességeket ad. Ezek a döntések határozzák majd meg, hogy az új törvény elsősorban Moszkvára gyakorol-e nagyobb pénzügyi nyomást, vagy az orosz energiát vásárló országok és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat is jelentősen átalakítja.
