Több mint ötven, összesen egymilliárd eurót meghaladó értékű megállapodást készítettek elő a Kárpáti Nyolcak első gazdasági fórumán, miközben a nyolc ország közös beruházási portfóliójába már 95, összesen több mint 42,5 milliárd euró értékű projekt került. Magyarország is része az új regionális együttműködésnek, amelyben az energetika kapta az egyik legnagyobb szerepet: a tervek között megújulóenergia-fejlesztések, energiatárolók, határokon átnyúló összeköttetések és egy 1,5 gigawattos kárpáti szélerőmű-klaszter is szerepel.
A pénteken elindított Kárpáti Nyolcak – Ukrajna, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Románia és Szerbia – első találkozója az eredeti politikai és regionális együttműködési bejelentés után szombatra már egy jóval konkrétabb gazdasági program képét mutatja. Az ukrán elnöki hivatal szeptember 19-én hajnalban közzétett összesítése szerint az ivano-frankivszki Kárpáti Gazdasági Fórum közel 1400 résztvevőt vonzott 25 országból. Több mint 800 kormányzati, regionális és önkormányzati képviselő mellett csaknem 400 vállalat vett részt a nyolc országból.
A legnagyobb változás a beruházási program mérete. Az ukrán elnöki hivatal szerint a közös portfólió 95 projektből áll, amelyek együttes értéke meghaladja a 42,5 milliárd eurót. A tervek az energetika mellett az ipart és feldolgozóipart, az innovatív technológiákat, a közlekedést és logisztikát, az infrastruktúrát, az ingatlanfejlesztést, az agrár- és élelmiszeripart, az egészségügyet és az építőanyag-ipart is érintik.
Zelenszkij közlése szerint emellett több mint 50 megállapodást készítettek elő aláírásra, összesen több mint egymilliárd euró értékben. Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a Kárpátok térsége most először jelenik meg egységes piacként, közös beruházási portfólióval.
Az energia került a középpontba
A megállapodások több mint fele az energetikához kapcsolódik, ezen belül jelentős szerepet kap a nap- és szélenergia. Zelenszkij szerint a térségben energiatárolók, új határkeresztező összeköttetések és egy 1,5 gigawatt teljesítményű kárpáti szélerőmű-klaszter terve is szerepel. Ukrajna emellett saját hatalmas föld alatti gáztárolóit is a regionális energiarendszer részének tekinti.
Az ukrán elnök elképzelése szerint a Kárpátok a jövőben nem kizárólag energia-tranzitútvonal lehet, hanem maga is jelentős energiatermelő régióvá válhat az Európai Unió számára. A tervet Kijev az orosz energiahordozóktól való európai függőség további csökkentésével kapcsolja össze.
A közlekedés ugyancsak központi része a programnak. A nyolc ország közötti vasúti és közúti összeköttetések fejlesztése mellett a határátkelők kapacitásának növelése, a logisztikai útvonalak és a katonai mobilitás javítása is szerepel az együttműködésben. A régiót hosszabb távon a Fekete-tenger, a Dél-Kaukázus és Közép-Európa közötti kereskedelmi útvonal egyik csomópontjává tennék.
Magyarország is a nyolc ország között van
A Kárpáti Nyolcakban Ukrajna mellett Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Románia és Szerbia vesz részt. Az első csúcstalálkozón Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök és Nicușor Dan román államfő is jelen volt. Magyarországot Heizer Antal, Magyarország kijevi nagykövete képviselte.
A kezdeményezés politikailag sem homogén országokat ültet egy asztalhoz. Lengyelország és Románia Ukrajna legközelebbi regionális támogatói közé tartozik, miközben Magyarország, Szlovákia és Szerbia több kérdésben eltérő álláspontot képvisel az ukrajnai háborúról, a fegyverszállításokról és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról.
Az ukrán kormány azt szeretné, hogy a C8 ne egyszeri csúcstalálkozó maradjon. Sergii Koretskyi ukrán miniszterelnök a fórumon állandó diplomáciai, gazdasági és regionális együttműködési formátumként beszélt a Kárpáti Nyolcakról.
