Új front nyílt a kormány havi 5000 forintos dízeltámogatása körül. A Blikknek megszólaló Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint kérdéseket vet fel, hogy a kormány a MOL-lal egyeztetett az üzemanyagárakról, miközben tudomásuk szerint a piac többi szereplőjét nem vonták be ugyanígy a döntés előkészítésébe. A kutasok azt is felvetik, hogy éppen a dízelfogyasztás támogatása kedvezhet különösen az olajtársaságnak. A történet azért kap különös súlyt, mert az FBSZ alig egy hete még a MOL nagykereskedelmi árképzésének és piaci helyzetének átfogó vizsgálatát kérte Magyar Péter kormányától.
Magyar Péter pénteken jelentette be, hogy a legfeljebb 150 lóerős dízel személyautók jogosult tulajdonosai szeptembertől decemberig havi 5000 forintos kompenzációt kapnak. A kormány nem a kutakon csökkenti az árat, és nem hozza vissza a korábbi védett árat: közvetlen támogatással próbálja enyhíteni a dízel drágulását.
A döntés bejelentése után azonban a Független Benzinkutak Szövetsége felől egészen más szempont került elő. Gépész László, a szervezet elnöke a Blikknek arról beszélt, hogy alapvetően helyesebb megoldásnak tartják a fogyasztók közvetlen támogatását, mint az újabb hatósági árszabályozást. Azt azonban már kifogásolja, ahogyan a kormány a piaccal egyeztetett. A Blikknek úgy fogalmazott:
„A MOL egy piaci szereplő a sok közül, de az összes többivel nem beszélték meg.”
Ez különösen azért érdekes, mert Magyar Péter szeptember 9-én nyilvánosan közölte, hogy Hernádi Zsoltot, a MOL elnök-vezérigazgatóját és a vállalat további vezetőit is behívták a kormányülésre, hogy az elszálló üzemanyagárakról és a lehetséges beavatkozásról tárgyaljanak. Magyar már ekkor jelezte, hogy a kormány célzott segítséget készít elő a dízeles autósoknak.
Miért éppen a dízel?
Gépész László azonban egy ennél érzékenyebb gazdasági összefüggést is felvetett. A Blikknek arról beszélt, hogy a dízeltermékeken jelenleg különösen magas finomítói árrés érhető el, ezért szerinte a dízelfogyasztás állami pénzzel történő fenntartása üzletileg a MOL számára is kedvező. A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke így fogalmazott:
„A Molnak óriási haszna származik abból, hogy a dízelfogyasztást továbbra is biztosítja az állami támogatás.”
EA felvetése nagyon konkrét: ha az állam úgy segíti a dízelautósokat, hogy nem magát a literenkénti árat csökkenti, hanem pénzt ad a fogyasztónak, akkor a piaci ár változatlan marad, miközben a támogatás részben tompíthatja a magas ár miatt bekövetkező keresletcsökkenést. És hogy kik ültek ott az asztalnál, amikor a konstrukció kialakult?
Egy hete még a MOL működésének vizsgálatát követelték
A Független Benzinkutak Szövetsége és a MOL közötti feszültség ráadásul nem a pénteki kormányzati bejelentéssel kezdődött. Az FBSZ szeptember 4-én nyílt levéllel fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, és azt írta: a magyar üzemanyag-kiskereskedelmi piac súlyos helyzetbe került. Becslésük szerint 600–700, jelentős részben magyar tulajdonú családi benzinkút működése kerülhet veszélybe, ha nem változnak az ellátási és gazdasági feltételek.
A kutasok hangsúlyozták, hogy nem újabb állami támogatást kérnek. Kiszámítható ellátást, átlátható árképzést és egyenlő versenyfeltételeket akarnak. Ennek részeként kezdeményezték a magyar üzemanyag-kiskereskedelmi rendszer rendkívüli átvilágítását, valamint a MOL nagykereskedelmi árképzésének, ellátási gyakorlatának és piaci pozíciójának versenyjogi és gazdasági vizsgálatát. Azt is vizsgálnák, hogyan hat a piac működésére az állam és a MOL évtizedek óta fennálló gazdasági és stratégiai kapcsolatrendszere.
A független kutasok szeptember elején még azt kérték a kormánytól, hogy vizsgálja meg a MOL szerepét és a jelenlegi piaci rendszert, néhány nappal később pedig a kormány éppen a MOL vezetőivel ült tárgyalóasztalhoz az üzemanyagárak miatt.
A kisebb kutaknak már korábban is komoly bajuk volt az ársapkákkal
A korábbi ársapkás és védett áras rendszerek különösen nehéz helyzetbe hozták a kisebb, úgynevezett fehér kutakat. Ezek a vállalkozások jóval kevesebb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, mint a nagy nemzetközi vagy hazai hálózatok, ezért sokkal nehezebben viselik el, ha a szabályozott fogyasztói ár lenullázza vagy erősen összenyomja a kiskereskedelmi árrést.
Gépész László korábban arra is figyelmeztetett, hogy Magyarországnak havonta 100–150 ezer tonna dízelimportra lehet szüksége, és egy mesterségesen alacsonyan tartott védett ár mellett a külföldi beszállítók egyszerűen nem hoznának megfelelő mennyiségű üzemanyagot az országba. Az új ársapkát az FBSZ sem tartaná jó megoldásnak.
A benzines fizet, a dízeles támogatást kap
Az FBSZ felvetésének másik kényes része, hogy miért kizárólag a dízelautók meghatározott körére szabták a támogatást. A benzines autók tulajdonosai egyetlen forintot sem kapnak ebből a konstrukcióból. A dízeleseknél viszont – ha teljesítik a jogosultsági feltételeket – az állam négy hónap alatt összesen 20 ezer forintot utal. A dízel valóban sokkal nagyobbat drágult: a gázolaj ára egyetlen év alatt több mint száz forinttal emelkedett literenként, és szeptemberre megközelítette, majd több helyen át is lépte a 700 forintos szintet. A gázolajpiacot ráadásul nemzetközi kínálati problémák is szorítják.
Ettől még a független kutasok szerint jogos szakmai kérdés, hogy a segítség pontos formájának kialakításakor miért nem egyeztettek a piac szélesebb körével. Különösen annak fényében, hogy a kormány a héten többször is a MOL-lal tárgyalt, a cég pedig közvetlenül a kormányülés körüli napokban három szeptemberi hétvégére literenként 35 forintos kedvezményt jelentett be prémiumüzemanyagaira a MOL Move alkalmazást használóknak.
Forrás: Blikk – Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke
