Irán évek óta olyan, a hagyományos bankrendszert megkerülő kereskedelmi rendszert működtet Kínával, amelyben az olajból származó bevételeket kínai áruk, infrastruktúra és egyes esetekben katonai eszközök finanszírozására használják fel. A konstrukcióról öt, az ügyet ismerő forrás beszélt a Reutersnek, amely szerint csak az elmúlt évben 2–2,5 milliárd dollár áramolhatott át az egyik külön erre létrehozott pénzügyi csatornán.
A rendszer lényege, hogy az iráni olajért járó pénznek nem kell klasszikus nemzetközi banki átutalásként megérkeznie Teheránba. Az iráni export bevételei kínai szereplőknél maradnak, majd ezekből finanszírozzák azokat a vállalatokat, amelyek árukat vagy szolgáltatásokat biztosítanak Irán számára. A Reuters forrásai szerint így gyógyszereket, járműveket és kommunikációs berendezéseket is vásároltak, az elmúlt évben pedig legalább egy alkalommal több millió dollár értékű légvédelmi felszereléshez kapcsolódó szerződésekben is használták a rendszert. A hírügynökség ugyanakkor ezt a konkrét katonai tranzakciót nem tudta függetlenül ellenőrizni.
A pénznek nyoma van, csak nem a megszokott helyen
A konstrukció egyik kulcsszereplője a Reuters szerint egy ChuXin néven azonosított, Kínához kötött pénzügyi entitás. Egy nyugati tisztviselő és két másik, az ügyet ismerő forrás szerint egy kínai állami olajkereskedő nevében eljáró vevő legalább az idei évig havi több százmillió dollárt helyezett el ennél a szervezetnél iráni olajvásárlások fedezeteként.
Innen a pénz kínai exportőrökhöz, illetve Iránban infrastruktúrát építő társaságokhoz kerülhetett. A források szerint a ChuXin által kezelt iráni olajbevétel mintegy 70 százaléka infrastruktúra-projektekbe, a fennmaradó rész pedig egy úgynevezett különleges célú pénzügyi társaságba, SPV-be ment. Ebből az SPV-ből fizették az Iránnak árut szállító vállalatokat.
Az iráni források szerint ennek a külön pénzügyi csatornának a létezéséről eddig nem számoltak be nyilvánosan. A Reuters öt forrása úgy becsülte, hogy az elmúlt tizenkét hónapban 2 és 2,5 milliárd dollár közötti összeg mehetett keresztül rajta.
A rendszer egyik különös eleme, hogy maga a ChuXin sem könnyen követhető. A Reuters nem talált ilyen nevű pénzügyi intézményt a kínai cégnyilvántartásokban, az egyik forrás pedig úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy a ChuXin jogi értelemben nem is létező pénzügyi közvetítő, hanem csak elszámolási névként szerepel a rendszerben.
A rendszer a járvány idején indult, később egyre fontosabb lett
A források szerint a mechanizmus legalább 2021 óta működik, és kezdetben gyógyszerek, valamint Covid–19 elleni vakcinák beszerzésére használták. Ahogy Washington egyre erősebben szorította az Iránnal üzletelő vállalatokat és pénzügyi intézményeket, a rendszer szerepe fokozatosan nőtt.
2021-ben Irán és Kína 25 évre szóló stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amely az energia- és infrastruktúra-beruházásokra is kiterjed. A most feltárt pénzügyi konstrukció ebbe a sokkal szélesebb gazdasági kapcsolatba illeszkedik.
Kína különösen fontos Irán számára, mert az amerikai szankciók miatt Teherán olajának kevés nagy piaca maradt. A Kpler adatai szerint 2025-ben az iráni tengeri olajexport több mint 80 százaléka Kínába került, átlagosan napi 1,4 millió hordó.
Peking azt mondja, nem ismeri a rendszert
A kínai külügyminisztérium a Reuters kérdéseire azt közölte, hogy nem ismeri az újságírók által leírt konstrukciót, ugyanakkor ismét leszögezte: Peking ellenzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa által nem jóváhagyott egyoldalú szankciókat. Az iráni ENSZ-képviseletek nem válaszoltak a hírügynökség megkeresésére.
Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban több kisebb kínai céget is szankcionált iráni olaj vásárlása vagy szállításának segítése miatt, de a legnagyobb kínai pénzügyi és állami szereplőkkel szemben Washington eddig óvatosabban járt el, mert egy szélesebb szankciós konfliktusnak komoly globális gazdasági következményei lehetnek.
Az Exeteri Egyetem Kína–Közel-Kelet kapcsolatokat kutató szakértője szerint Peking számára az ilyen rendszerek egyik előnye, hogy lehetőséget teremtenek az amerikai másodlagos szankciókkal szembeni ellenállásra, miközben a nagy kínai bankokat és vállalatokat távol lehet tartani a közvetlen iráni ügyletektől.
A konstrukció működése most komoly próba előtt áll. Az amerikai tengeri blokád miatt július közepe óta a Reuters szerint egyetlen iráni nyersolaj szállítmány sem jutott át sikeresen a Hormuzi-szoroson Kína felé, így nem világos, hogy a korábban felépített pénzügyi mechanizmus milyen volumenben működtethető tovább.
