Néhány órával korábban még úgy tűnt, Washington és Ottawa elkerülheti az újabb kereskedelmi összecsapást. Szombatra azonban összeomlottak a tárgyalások: az Egyesült Államok életbe léptette az 50 százalékos vámot mintegy 20 milliárd dollár értékű kanadai árura. Kanada nem hátrált meg. Mark Carney miniszterelnök bejelentette, hogy szeptember 8-tól ugyanekkora értékű amerikai importot sújtanak ellenintézkedésekkel. Észak-Amerika két, egymás gazdaságába szorosan beépült országa immár nyílt vámháborúba került.
Donald Trump új vámjai augusztus 22-én léptek életbe, miután Washingtonban kudarcba fulladtak az utolsó tárgyalások. Az 50 százalékos teher nem a teljes kanadai exportra vonatkozik: körülbelül 20 milliárd dollárnyi árut, Kanada Egyesült Államokba irányuló exportjának nagyjából öt százalékát érinti. A listán többek között borok, ruházati termékek, cement, mezőgazdasági áruk, elektronikai termékek, bútorok és még a jégkorongütők is szerepelnek.
A százalék azonban önmagában is rendkívüli. Az amerikai kormány egy ritkán alkalmazott, csaknem százéves jogszabályhoz, az 1930-as vámtörvény 338. szakaszához nyúlt. Ez lehetővé teszi az elnök számára, hogy olyan országokkal szemben emeljen vámot, amelyek Washington szerint hátrányosan különböztetik meg az amerikai termékeket. Trump Kanada autóipari, tejtermék- és alkoholpiaci szabályait is kifogásolta, pedig még csütörtökön is egészen más forgatókönyv látszott.
Dominic LeBlanc kanadai kereskedelmi miniszter akkor azt mondta, a megállapodás már „nagyon közel” van. Trump három nappal el is halasztotta az eredetileg tervezett vámhatáridőt, miközben Washington és Ottawa képviselői olyan kompromisszumról tárgyaltak, amely csökkenthette volna a kanadai autókra, acélra és alumíniumra rakódó amerikai terheket. Az alku az utolsó métereken tört darabokra.
A kanadai fél szerint Washington az utolsó pillanatban új feltételekkel állt elő. A viták az autóipari szabályoktól az acélon és alumíniumon át egészen Kanada kereskedelmi mozgásteréig terjedtek. Az amerikai fél ezzel szemben azt állítja, hogy Kanada más nagy exportőrökhöz képest kifejezetten kedvező ajánlatot kapott, Ottawa azonban nem volt hajlandó elfogadni azt. A felek végül nem hosszabbították meg ismét a határidőt. Éjfél után pedig már nem a tárgyalóasztal, hanem a vámhatóság döntött.
Kanada válasza sem váratott sokáig magára. Mark Carney szombaton közölte: szeptember 8-án kanadai ellenintézkedések lépnek életbe az amerikai importtal szemben, és Ottawa dollárra azonos értékben kíván válaszolni Washington lépésére. Az új kanadai vámok amerikai acél-, elektronikai, tejipari, háztartásigép- és más termékeket is érintenek. A kormány emellett külön támogatási intézkedéseket készít elő azoknak a kanadai ágazatoknak és munkavállalóknak, amelyek a legnagyobb veszteséget szenvedhetik el.
Az Egyesült Államok és Kanada gazdasága évtizedek alatt szinte összenőtt. Autóalkatrészek, nyersanyagok, élelmiszerek és ipari termékek sok esetben többször is átlépik a határt, mire késztermék lesz belőlük. Egy új vám ezért nemcsak a kanadai exportőr számláján jelenik meg, bekerülhet az amerikai importőr költségeibe, onnan a gyártásba, végül pedig akár az üzletek árcéduláiba is.
Különösen érzékeny kérdés az autóipar, hiszen az észak-amerikai gyártási láncokat az elmúlt évtizedekben arra építették, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között viszonylag szabadon mozogjanak az alkatrészek és a félkész termékek. A mostani konfliktus ezért messze túlmutat azon a körülbelül 20 milliárd dollárnyi árukörön, amelyre az új 50 százalékos vám közvetlenül vonatkozik.
Ráadásul mindez akkor történik, amikor az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada kereskedelmi megállapodás, az USMCA jövője körül is egyre több a bizonytalanság. Az új amerikai vámok olyan termékeket is érintenek, amelyeknél korábban éppen az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszer nyújtott kiszámíthatóságot. A mostani konfliktus így nemcsak új adóterheket hozott, hanem azt az eddig alapvető feltételezést is megingatta, hogy a három ország közötti gazdasági integráció érinthetetlen.
Carney közben világossá tette, hogy Kanada nem egyszerűen kivárja Trump következő lépését. Ottawa új kereskedelmi kapcsolatokat és piacokat keres, miközben a kanadai kormány szerint az országnak csökkentenie kell az Egyesült Államoktól való túlzott függését. A miniszterelnök az elmúlt hónapokban több alkalommal is arról beszélt, hogy a korábbi amerikai–kanadai gazdasági viszony alapjai megváltoztak.
Washingtonból egyelőre nem érkezett jelzés újabb tárgyalási fordulóról. A Reuters szerint az amerikai fél jelenleg nem tervez további egyeztetést, Kanada pedig szintén felfüggesztette a tárgyalásokat. A történetnek ezért most már egészen más a tétje, mint néhány nappal ezelőtt. Akkor még az volt a kérdés, sikerül-e az utolsó órákban elkerülni Trump 50 százalékos vámját.
Ha szeptember 8-ig sem születik új politikai megállapodás, attól a naptól kezdve már mindkét irányban újabb büntetővámok terhelik majd a világ egyik legszorosabb kereskedelmi kapcsolatát. A vámháború tehát már elkezdődött.
Forrás: AP, Reuters, az amerikai és kanadai kormány
