Augusztus 20-án, Pannonhalmán, az államalapító király emlékének szentelt ünnepen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke új politikai programot hirdetett, amelyet Szent István-programnak nevezett el. Nem négyéves ciklusokban gondolkodik, hanem egy teljes nemzedéknyi időben – mondta –, mert szerinte az ország jelenlegi problémái nem rövidtávú toldozgatással, hanem hosszú távú építkezéssel kezelhetők.
A falvakból indulna az új Magyarország
Magyar beszédében az ország legégetőbb gondjait sorolta: elnéptelenedő falvak, romló egészségügy, hosszú várólisták, szétzilált oktatás, és a vízgazdálkodás hiányosságai. Szerinte a kormányzat ma önmagát szolgálja, nem a nemzetet, és „a működő ország helyben kezdődik: a városházán, a falugyűlésen, a közösségi teremben”.
Ennek jegyében minden tíz falu kapna egymilliárd forintos fejlesztési keretet, amelynek felhasználásáról helyben döntenének, nem Budapestről. Az állam feladata az lenne, hogy egyszerűsítse az adminisztrációt, és visszaadja a döntések szabadságát az önkormányzatoknak.
Népesség és egészség – a legfontosabb ügyek
A program központi vállalása, hogy 2035-re megállítanák a népességfogyást, 2050-re pedig ismét tízmillió fölé emelkedne a magyarországi lakosság. Ennek alapja a lakhatás, a munkahelyek és a gyermekvállalást segítő közszolgáltatások megerősítése.
Egészségügyi célként Magyar a születéskor várható élettartam 80 évre növelését jelölte meg, szintén 2035-ig. Ehhez szuperkórházakat ígér minden régióban, de hangsúlyozta: nem beton és gépek kellenek, hanem tisztaság, betegbarát szervezés és tisztességesen fizetett szakdolgozók.
Hazahívni az elvándorolt magyarokat
A „Vár a hazád!” program keretében 2030-ig kétszázezer ember hazatérését céloznák meg. Ez szerinte nem csak érzelmi kérdés, hanem gazdasági is: kiszámítható adórendszer, tiszta verseny és erős szociális biztonság kell ahhoz, hogy a külföldön boldoguló magyarok újra hazajöjjenek.
Oktatás és energiafüggetlenség
Az oktatás terén Magyar Péter azt ígérte, hogy 2035-re Magyarország a közép-európai élmezőnybe kerül: tanári pályát újra megbecsültté tenné, korszerű tananyagot és világos tankönyveket ígért, valamint legalább egy olyan egyetemet, amely a régió top három intézménye közé kerül.
Az energia területén pedig a megújuló források arányának megduplázása és az orosz energiafüggőség felszámolása a cél. „Amíg a konnektoraink kelet felé vannak bekötve, addig a döntéseink sem szabadok” – fogalmazott.
Víz, levegő, környezet
Külön hangsúlyt kapott a vízgazdálkodás: a Tisza és a Duna védelme, tározók építése, árterek visszaadása a természetnek. A cél, hogy Magyarország újra víznagyhatalom legyen.
A levegőszennyezést 2030-ra az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítanák – tiszta buszokkal, korszerű fűtéssel, energiahatékonysági programokkal.
Politikai üzenet
A Szent István-program egyszerre politikai üzenet és jövőkép. Magyar Péter szerint a politika akkor tölti be a szerepét, ha a hétköznapokban is jelen van, „nem tolakodva, hanem segítve”. Beszédében azt is leszögezte: a dolgozó embereknek becsület jár, a bajba jutottaknak segítség, a tolvajoknak pedig felelősségrevonás.
„Nem bosszúból, hanem igazságból, nem dühből, hanem a rend szeretetéből” – fogalmazott.
Publicisztikai kitekintés
Az augusztus 20-i programbejelentés szimbolikus üzenet: Szent István ezeréves döntései az európai Magyarország megteremtéséről ma is hivatkozási alapként jelennek meg. Magyar Péter ezzel a hagyománnyal köti össze saját jövőképét, amely egyszerre szól a falvakról, a családokról, az önkormányzatokról és az ország nemzetközi helyéről.
A kérdés most az, hogy a nagyívű vállalások politikai realitássá válhatnak-e. A választásokig hátralévő idő nemcsak a program részleteinek kidolgozásáról, hanem annak bizonyításáról is szól majd, hogy a „működő Magyarország” ígérete nem puszta retorikai fogás.
