Ahogy lehűlnek az őszi éjszakák, egyre több lakásban jelennek meg reggelre vízcseppek az ablakok belső oldalán. A jelenség legtöbbször nem hibás nyílászárót jelez, hanem azt, hogy a lakás párás levegője a hideg üvegfelületen lecsapódik. Ha azonban a nedvesség rendszeresen nagy mennyiségben jelenik meg, már érdemes a szellőzésre és a beltéri páratartalomra is figyelni.
A mindennapi élet során folyamatosan víz kerül a lakás levegőjébe. A főzés, a zuhanyzás, a felmosás, a szobában száradó ruhák és maga a légzés is növeli a páratartalmat. Nyáron vagy enyhébb időben ebből gyakran alig veszünk észre valamit, ősszel azonban az éjszakai lehűlés gyorsan megváltoztatja a helyzetet.
Az ablaküveg belső felülete hidegebbé válhat a szoba levegőjénél. Amikor a meleg, nedves levegő hozzáér ehhez a hideg felülethez, lehűl, és egy bizonyos ponton már nem tudja ugyanazt a vízgőzmennyiséget megtartani. Ekkor jelennek meg az apró cseppek az üvegen. Hasonló jelenséget látunk egy hűtőből kivett hideg palack külsején is.
Néhány reggeli csepp miatt még nem feltétlenül kell aggódni. Más a helyzet, ha az üveg rendszeresen annyira vizes, hogy a nedvesség a párkányra folyik, a fal sarkaiban fekete elszíneződés jelenik meg, vagy dohos szagot lehet érezni. Ezek már tartós nedvességproblémára vagy túl magas beltéri páratartalomra utalhatnak.
Az amerikai környezetvédelmi hivatal, az EPA azt javasolja, hogy a beltéri relatív páratartalom lehetőleg maradjon 60 százalék alatt, ideális esetben pedig nagyjából 30–50 százalék között. Az EPA külön felhívja a figyelmet arra is, hogy az ablakokon, falakon vagy csöveken megjelenő rendszeres páralecsapódást érdemes komolyan venni, mert a tartós nedvesség kedvezhet a penészesedésnek.
Korszerű nyílászáróknál azért válhat feltűnőbbé a jelenség, mert a régi, rosszabbul záró ablakokon korábban akaratlanul is folyamatosan cserélődött valamennyi levegő. Egy jól tömített ablak mellett kevesebb lehet ez a természetes légcsere, ezért nagyobb jelentőséget kap a tudatos szellőztetés.
A fürdőszobában zuhanyzás után, a konyhában pedig főzés közben érdemes minél gyorsabban eltávolítani a páradús levegőt. Egy egyszerű páratartalom-mérő pedig hamar megmutathatja, hogy alkalmi páralecsapódásról vagy tartósan magas nedvességtartalomról van-e szó.
Jobb megoldás lehet napi 2–3 alkalommal 5–10 perc intenzív kereszthuzat, mint fél órán át bukóra nyitva hagyni az ablakot. Így gyorsabban kicserélődik a levegő, miközben kevésbé hűlnek át a falak és a bútorok.
Különösen fontos szellőztetni:
- ● reggel ébredés után,
- ● főzés és zuhanyzás után,
- ● este lefekvés előtt.
Ha magas a páratartalom vagy penészedésre hajlamos a lakás, ennél gyakoribb rövid szellőztetés is indokolt lehet. Az ideális beltéri páratartalom nagyjából 40–60%.
Forrás: US Environmental Protection Agency (EPA)
