Alig néhány héttel az amerikai félidős választások előtt váratlan fordulatot vett Washington Oroszországgal szembeni energiapolitikája. Donald Trump pénteken bejelentette, hogy telefonon megállapodott Vlagyimir Putyinnal jelentős mennyiségű orosz dízel piacra juttatásáról. Az amerikai pénzügyminisztérium szinte azonnal engedélyezte azokat az ügyleteket, amelyeket az Oroszország elleni szankciók eddig korlátoztak. Az ukrán elnök szerint Washington döntése új bevételhez juttathatja Moszkvát, mindeközben az orosz hadsereg tovább támadja Ukrajnát.
A pénteki bejelentés az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz invázió óta éppen azzal igyekezett nyomást gyakorolni Moszkvára, hogy szankciókkal korlátozta az orosz energiahordozók kereskedelmét és az abból származó bevételeket. Most Donald Trump ugyanannak az orosz olajiparnak nyitott új értékesítési lehetőséget, amelynek a meggyengítését Washington még néhány héttel ezelőtt is stratégiai célként jelölte meg.
Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon számolt be arról, hogy eredményes telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, miszerint Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelüzemanyagot bocsát az amerikai és a világpiac rendelkezésére, novemberben további 500 ezer tonna érkezhet, amelyet újabb egymillió tonna követne. Trump szerint az orosz finomítók állapotától függően rövid időn belül még hárommillió tonnával bővülhet a kínálat.
A bejelentett mennyiség összesen megközelítheti a 4,8 millió tonnát.
Washington azonban nem várta meg a kereskedelmi részletek véglegesítését. Az amerikai pénzügyminisztérium szankciók végrehajtásáért felelős hivatala, az OFAC pénteken kiadta a 135. számú általános engedélyt, amely bizonyos feltételekkel lehetővé teszi az orosz eredetű dízel eladását, szállítását, kirakodását és importját, beleértve az Egyesült Államokba irányuló behozatalt is. Az engedély 2027. április 7-ig érvényes.
Az Egyesült Államokban az üzemanyagárak az ősz folyamán megemelkedtek, a dízel drágulása a személyfuvarozástól az élelmiszerek és más termékek szállításáig a gazdaság számos területét érinti. A magas energiaárak a november 3-i félidős választások előtt a Fehér Ház számára is politikai kockázatot jelentenek.
Trump reméli, hogy az orosz szállítások növelése enyhíti a kínálati feszültséget, és csökkenti az amerikai fogyasztók, illetve a vállalkozások terheit. A háttérben a Közel-Keleten kialakult háborús helyzet is szerepet játszik: a térség tengeri szállítási útvonalainak bizonytalansága és az olajpiaci fennakadások tovább növelték az energiapiaci nyomást.
A megállapodás korántsem garantál gyors árcsökkenést. Energiapiaci szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az orosz dízel egy része csupán más piacokról irányulhat át, és az orosz finomítók kapacitását az ukrán támadások és a korábbi orosz exportkorlátozások is érintették. Moszkvában mindenesetre kedvezően fogadták az amerikai fordulatot. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az orosz állami médiának arról beszélt, hogy Oroszország a korábban tervezettnél hamarabb kezdheti feloldani dízelexport-korlátozásait. Állítása szerint az orosz belföldi piac ellátása biztosított, és már októberben megindulhatnak a szállítások az Egyesült Államok felé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta az amerikai döntést, amely szerinte meggyengíti az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást. Az ukrán vezetés attól tart, hogy az új olajipari bevételek közvetve az orosz háborús erőfeszítéseket támogatják. Zelenszkij ezért a lépést a háború finanszírozásához való hozzájárulásként értékelte. Az ukrán vezetés éppen az orosz finomítók és energetikai létesítmények elleni támadásokkal próbálja csökkenteni Moszkva hadviselési képességét. Kijev álláspontja szerint az orosz olajipar bevételei közvetlenül hozzájárulnak a hadsereg működtetéséhez, ezért az energetikai szankciók enyhítése ellentétes Ukrajna érdekeivel.
Zelenszkij közölte, hogy országa nem állítja le az orosz finomítók elleni műveleteket pusztán azért, mert Washington új gazdasági megállapodást kötött Moszkvával. Ukrajna csak kölcsönös, ellenőrizhető megállapodás keretében lenne kész az energetikai célpontokat érintő támadások mérséklésére, amennyiben Oroszország is beszünteti az ukrán infrastruktúra elleni csapásokat.
A vita diplomáciai szempontból feszült helyzetet teremtett. Az amerikai kormányzat közvetítői szerepben kíván fellépni az orosz–ukrán háború lezárásában, és gazdasági megállapodással javítani a kapcsolatát Moszkvával. A pénteki döntés az Egyesült Államokon belül is vitát váltott ki. Washington nemrég még az orosz energiaipart érintő szankciók szigorítása mellett érvelt, így a mostani kivétel a republikánus és demokrata oldalon egyaránt kérdéseket vetett fel a kormányzat következetességével kapcsolatban.
