Európai hírszerző szolgálatok figyelmeztették a védelmi ipar vezetőit, hogy Oroszország fokozhatja az ellenük irányuló merényletkísérleteket. A Financial Times öt európai ország hírszerző tisztviselőivel beszélt, akik szerint az orosz katonai hírszerzés egyre összetettebb titkos műveletekkel igyekszik megfélemlíteni az Ukrajnát támogató vállalatokat. A fenyegetés már nemcsak a nagy fegyvergyártókat, hanem a kisebb drónfejlesztő cégeket is érinti.

Az európai hadiipar vezetőinek egy része az elmúlt hónapokban megerősítette személyi védelmét, több vállalat pedig a telephelyei biztonságát is felülvizsgálta. A Financial Times vasárnapi beszámolója szerint a változás mögött konkrét hírszerzési figyelmeztetések állnak: az európai szolgálatok úgy értékelik, hogy Moszkva a szabotázsakciók mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyezhet a védelmi vállalatok vezetői elleni erőszakos műveletekre.
A lap öt különböző európai hírszerző szolgálat tisztviselőivel beszélt. Értesüléseik szerint a lehetséges célpontok között a nagy fegyvergyártók felső vezetői mellett olyan kisebb vállalkozások munkatársai is szerepelnek, amelyek drónokat vagy azokhoz szükséges alkatrészeket állítanak elő.
A Financial Times forrásai szerint a feltételezett műveletek jelentős részéért az orosz katonai hírszerzés, a GRU felelhet. A szolgálat a korábbiaknál összetettebb módszereket alkalmazhat: több országon átívelő hálózatokat épít, szervezett bűnözői csoportokkal működhet együtt, és külön személyekre vagy csoportokra bízhatja a megfigyelést, a logisztikai előkészítést és a végrehajtást.
A hírszerzési források szerint egyes előkészületben lévő műveleteket már sikerült feltárni és megakadályozni. Más esetekben a lehetséges célpontok lakóhelyénél és munkahelyénél észleltek gyanús megfigyelési tevékenységet. Az érintett ügyek teljes bizonyítékanyagát ugyanakkor nem hozták nyilvánosságra, ezért az egyes merénylettervek részletei függetlenül nem ellenőrizhetők.
Németországban már hivatalosan is figyelmeztettek
A fenyegetésről nem kizárólag névtelen hírszerzési források beszélnek. Október 5-én a német Bundestag parlamenti ellenőrző testülete előtt a három szövetségi hírszerző és elhárító szolgálat vezetője nyilvánosan értékelte az orosz műveletek jelentette veszélyt. Sinan Selen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke arról beszélt, hogy Oroszország a kémkedés mellett szabotázsra és célzott emberölési műveletekre is késznek mutatkozik. A különösen veszélyeztetett területek között a közlekedést, a védelmi ipart és a katonai infrastruktúrát nevezte meg.
Martin Jäger, a német külföldi hírszerzés (BND) vezetője ugyanezen a meghallgatáson Oroszországot Németország legsúlyosabb jelenlegi biztonsági fenyegetésének nevezte. A BfV a Financial Timesnak megerősítette, hogy fokozta kapcsolattartását a német hadiipari vállalatok vezetőivel és munkatársaival. Egyes cégeknek magánbiztonsági személyvédelem alkalmazását is javasolta.
Az európai védelmi ipar vezetői számára a fenyegetés nem új keletű. 2024-ben amerikai és német hírszerzési információk alapján merült fel, hogy orosz ügynökök Armin Papperger, a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalat vezérigazgatójának meggyilkolására készültek. A merénylettervről akkor a CNN számolt be hírszerzési forrásokra hivatkozva. Papperger azóta folyamatos, rendőri és magánbiztonsági személyvédelem alatt áll.
Már nemcsak a nagy fegyvergyártók tartanak támadásoktól
Mostanra a kisebb hadiipari vállalatok is a lehetséges célpontok közé kerültek. A Financial Timesnak nyilatkozó vezetők közül többen elmondták, hogy az elmúlt fél évben kormányzati biztonsági szolgálatok tanácsára erősítették meg személyi védelmüket. Egyesek külföldi útjaikon alkalmaznak külön biztonsági intézkedéseket, mások állandó védelem mellett döntöttek. A megnövekedett költségek különösen a kisebb vállalkozásokat terhelhetik meg. A lap egyik forrása szerint egy nyugat-európai hadiipari vállalat a fenyegetések miatt már termelési helyszínt is változtatott.
Dániában október 7-én a nemzetbiztonsági szolgálat (PET) szintén arra figyelmeztetett, hogy Oroszország fokozta az Ukrajnát ellátó védelmi vállalatok elleni szabotázstevékenységét. A koppenhágai orosz nagykövetség tagadta a dán vádakat. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik európai hírszerzési tisztviselő szerint a feltételezett orosz műveleteknek nem feltétlenül kell tényleges merénylethez vezetniük ahhoz, hogy elérjék a céljukat. A hírszerzési értékelések szerint éppen ez lehet a műveletek egyik legfontosabb célja: a katonai támogatásban részt vevő európai ipari szereplők elbizonytalanítása.
