Donald Trump még az idén újra találkozna Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, és ennek érdekében már az Egyesült Államok Dél-Koreával közös katonai gyakorlatait is jelentősen visszafogta. Phenjan válasza azonban egyelőre nem a diplomáciai közeledés volt: Észak-Korea csütörtök este mintegy tíz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a Koreai-félszigettől keletre fekvő tenger irányába. Kim Dzsong Un befolyásos húga közben világossá tette, hogy Trump és az észak-koreai vezető jó személyes viszonya önmagában nem elég ahhoz, hogy Phenjan változtasson politikáján.
A dél-koreai hadsereg szerint a rakétákat Észak-Korea fővárosi térségéből indították, és azok hozzávetőleg 300 kilométert repültek, mielőtt az észak-koreai keleti partok előtti vizekbe csapódtak. A rakétasorozat közvetlenül azután történt, hogy Trump jelezte: szeretné még 2026-ban ismét személyesen látni Kim Dzsong Unt.
Trump már korábban meglepő gesztust tett Phenjan felé. Arra utasította a Pentagont, hogy „jelentősen csökkentse” az Ulchi Freedom Shield amerikai–dél-koreai hadgyakorlat méretét. Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a gyakorlatokat Észak-Korea ellenségesnek tekinti, miközben ő személyesen jó kapcsolatot ápol Kimmel.
Phenjan azonban nem úgy reagált, ahogyan Washington remélhette. Kim Jo Dzsong, az észak-koreai vezető húga és a rezsim egyik legbefolyásosabb politikusa ugyan „kiválónak” nevezte Trump és Kim személyes kapcsolatát, de hozzátette: ezt nem szabad összekeverni az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti államközi viszonnyal. A hadgyakorlat csökkentését sem tekintette valódi engedménynek, mondván, hogy az amerikai politika alapvetően továbbra is ellenséges Phenjannal szemben.
Az ügy lényegi akadálya továbbra is az észak-koreai atomfegyverprogram. Phenjan azt akarja, hogy Washington fogadja el a kialakult helyzetet, és ne a teljes nukleáris leszerelést tekintse minden tárgyalás végső céljának. Az amerikai külügyminisztérium ezzel szemben pénteken ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is Észak-Korea teljes nukleáris leszerelését akarja.
Trump első elnöksége alatt 2018-ban és 2019-ben három látványos találkozót tartott Kimmel. A szingapúri csúcstalálkozót hatalmas diplomáciai áttörésként mutatták be, de a későbbi tárgyalások végül összeomlottak, mert Washington a nukleáris fegyverek feladását követelte, Phenjan pedig előbb a szankciók enyhítését akarta elérni.
A helyzet mára azért is megváltozott, mert Észak-Korea sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Oroszországgal és Kínával. Phenjan katonákat és fegyvereket is biztosított Moszkvának az ukrajnai háborúhoz, miközben a két ország kereskedelmi kapcsolatai erősödtek. Ez csökkenti Kim kényszerét arra, hogy mindenáron amerikai szankcióenyhítést szerezzen.
A tárgyalások lehetősége ennek ellenére nincs teljesen kizárva. Trump az év későbbi részében várhatóan részt vesz az APEC kínai, sencseni csúcstalálkozóján, ami földrajzilag is lehetőséget teremthetne egy újabb Trump–Kim találkozóra. Egyelőre azonban a két oldal inkább egymás határait teszteli: Washington gesztusokat tesz, Phenjan pedig rakétákat indít, miközben emeli egy esetleges új csúcstalálkozó árát.
Forrás: Reuters, Associated Press, dél-koreai hadsereg, KCNA
