Jared Kushner két nap alatt a Hamász vezetőjével és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is tárgyalt Donald Trump gázai rendezési tervéről, ám a ritka közvetlen amerikai–Hamász egyeztetés és az órákon át tartó jeruzsálemi megbeszélés után sem született áttörés a legfontosabb kérdésekben. A felek továbbra is alapvetően eltérően képzelik el a folyamat sorrendjét: Izrael a Hamász teljes lefegyverzését követeli az izraeli csapatok kivonása előtt, míg a palesztin szervezet az izraeli támadások befejezését és a kivonulás előrehaladását várja. Közben két munkacsoport létrehozásáról is megállapodtak, így a tárgyalások nem szakadtak meg – de a politikai megállapodás továbbra sincs kész.
Jared Kushner közel-keleti tárgyalássorozata azért volt rendkívüli, mert az amerikai elnök megbízottja először Kairóban közvetlenül találkozott Khalil al-Hayyával, a Hamász politikai vezetőjével. Kushner mellett Steve Witkoff is részt vett az egyeztetésen. Az Egyesült Államok és a Hamász közötti közvetlen magas szintű találkozók ritkák; a Reuters szerint ez Kushner második ismert közvetlen találkozója volt a szervezet képviselőivel.
A kairói tárgyalások után Kushner Jeruzsálembe utazott, ahol hétfőn órákon keresztül egyeztetett Benjamin Netanjahuval. Az amerikai fél célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz az izraeli és a palesztin álláspontot Trump 15 pontos gázai rendezési tervének végrehajtásáról. A terv nem pusztán újabb rövid tűzszünetről szól: a harcok lezárását, a Hamász lefegyverzését, az izraeli erők kivonását és Gáza későbbi újjáépítésének, illetve polgári irányításának rendezését próbálja egyetlen politikai folyamatba illeszteni.
A jeruzsálemi találkozó után első látásra optimista üzenetek érkeztek. A Trump által létrehozott Board of Peace egyik tisztviselője azt közölte, hogy Kushner és Netanjahu megbeszélése hosszú, részletes és eredményes volt, és a két fél egyetértett a Gázával kapcsolatos továbblépés irányában. A Reuters későbbi összesítése és az AP részletes beszámolója azonban világossá teszi, hogy ez nem jelenti a rendezési terv izraeli elfogadását, és nem oldotta fel a két oldal közötti alapvető ellentéteket.
A lefegyverzés és a kivonulás sorrendje a legnagyobb akadály
A vita középpontjában jelenleg az áll, hogy minek kell előbb megtörténnie. Netanjahu álláspontja szerint Izrael nem vonulhat ki addig a jelenleg ellenőrzése alatt álló gázai területekről, amíg a Hamászt teljesen le nem fegyverezték. Az izraeli miniszterelnök ezt az elmúlt napokban nyilvánosan is egyértelművé tette. Izrael ahhoz is ragaszkodik, hogy Gáza demilitarizálása megelőzze az újjáépítés érdemi megkezdését.
A Hamász ezzel szemben azt állítja, hogy elfogadta az amerikai rendezési tervet, beleértve a lefegyverzés elvét is, de annak végrehajtását az izraeli katonai jelenlét és a támadások lezárásához köti. A szervezet azt akarja, hogy Izrael előbb teljesítse a kivonulásra és a katonai műveletek befejezésére vonatkozó vállalásokat.
A Reuters szerint a Trump-terv keretében felmerült olyan konstrukció is, amelyben a Hamász fegyvereit egy amerikai támogatású palesztin kormányzat felügyelete alatt helyeznék el. Khalil al-Hayya az utóbbi időben a Hamász legfontosabb tárgyalópartnerévé vált, júliusban nevezték ki a szervezet vezetőjének.
Az izraeli és a Hamász-álláspont között tehát nem feltétlenül az a különbség, hogy egyáltalán szerepelhet-e lefegyverzés és izraeli kivonulás egy megállapodásban, hanem hogy melyik lépésnek kell megelőznie a másikat, milyen garanciák mellett történjenek ezek, és mikor indulhat meg Gáza újjáépítése.
Két munkacsoporttal próbálják továbbvinni a tárgyalásokat
A tárgyalássorozat ennek ellenére nem zárult eredmény nélkül. Az AP szerint két munkacsoport létrehozásáról állapodtak meg: az egyiknek a lefegyverzés részleteivel, a másiknak a gázai közegészségügyi helyzettel kell foglalkoznia. A felek között abban is van közeledés, hogy Gáza demilitarizálását rendezni kell ahhoz, hogy a terület hosszú távú újjáépítése megkezdődhessen.
Ez azonban egyelőre technikai előrelépés, nem politikai áttörés. Az AP szerint Netanjahu a maratoni megbeszélés után sem vállalta egyértelműen az amerikai terv elfogadását. A Hamász pedig arra szólította fel a közvetítőket és a Board of Peace-t, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre a megállapodás végrehajtása érdekében.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az izraeli kormány a közelmúltban nyilvánosan is szembement a Trump-terv egyes pontjaival. Netanjahu augusztus 9-én elfogadhatatlannak nevezte a javaslat jelenlegi formáját, és leszögezte: izraeli kivonulás csak a Hamász teljes lefegyverzése után lehetséges.
Egyiptom, Katar és Törökország is része a diplomáciai körnek
A mostani tárgyalások nem kizárólag amerikai–izraeli–palesztin egyeztetések. Kushner és az amerikai küldöttség Kairóban egyiptomi, katari és török közvetítőkkel is találkozott. Ezek az országok hosszabb ideje központi szerepet játszanak a gázai tárgyalásokban: Egyiptom földrajzi és biztonságpolitikai helyzete, Katar Hamásszal fennálló kapcsolatai, valamint Törökország regionális befolyása miatt mindhárom állam fontos közvetítő.
A regionális nyomás az elmúlt napokban növekedett. Több arab állam, valamint Törökország, Pakisztán és Indonézia is bírálta Izrael ellenállását az amerikai rendezési tervvel szemben. A diplomáciai cél az, hogy a gázai rendezést ne újabb átmeneti fegyvernyugvásként, hanem tartósabb politikai konstrukcióként próbálják megvalósítani.
A Trump-adminisztráció terve azért különösen nehezen végrehajtható, mert egyszerre próbálja rendezni a biztonsági és a politikai kérdéseket. A Hamász fegyvereinek sorsa, az izraeli csapatok kivonulásának ütemezése, Gáza későbbi kormányzása és az újjáépítés finanszírozása egymással összefüggő kérdések. Ha az egyikben nincs megállapodás, a többi végrehajtása is elakadhat.
Közben Gázában nem szűnt meg az erőszak
A diplomáciai tárgyalások közben a terepen továbbra sem stabil a helyzet. A Reuters vasárnapi jelentése szerint az izraeli légicsapások folytatódtak Gázában, miközben az amerikai küldöttek Kairóban a rendezési terv előmozdításáról tárgyaltak. Izrael azt állította, hogy fegyveres célpontokra reagált, a Hamász viszont a tűzszünet megsértésével vádolta az izraeli felet.
Ez az egyik oka annak, hogy a tárgyalások sorrendje ennyire érzékeny kérdés. A Hamász olyan garanciákat akar, amelyek mellett nem kell attól tartania, hogy a lefegyverzés után Izrael folytatja a katonai műveleteket. Izrael viszont olyan helyzetet akar elkerülni, amelyben kivonul, miközben a Hamász megtartja katonai képességeinek jelentős részét.
A mostani diplomáciai kör ezért nem kudarc, de nem is az az áttörés, amelyet Washington szeretett volna elérni. Kushnernek sikerült közvetlenül tárgyalnia a Hamász vezetőjével, majd órákon át egyeztetnie Netanjahuval, és létrejöttek a további egyeztetés intézményi keretei. A két alapvető követelés változatlanul egymásnak feszül: Izrael előbb lefegyverzést, a Hamász előbb az izraeli katonai lépések lezárását és kivonulást akar. Kérdés sikerül-e olyan végrehajtási sorrendet és garanciarendszert kialakítani, amelyet Izrael és a Hamász is elfogad.
Forrás: Reuters l Associated Press l az izraeli és amerikai közlések
