Azonnal megkezdi a G7 a stratégiai olaj- és üzemanyagkészletek újabb összehangolt felszabadítását: a pénteken elfogadott megállapodás összesen 100 millió hordóról szól, a művelet négy hónapig tart, az első húsz napban pedig jelentős mennyiségű dízel kerül a piacra. A döntés közvetlen előzménye, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt az európai országokra a sürgősségi dízelkészletek megnyitása érdekében, és Washington egy esetleges amerikai dízelexport-tilalmat is kilátásba helyezett. A bejelentés után az amerikai és az európai dízel jegyzése is jelentősen esett.
A G7 vezetői pénteken rendkívüli videókonferencián egyeztettek az egyre feszültebb globális energiapiaci helyzetről. A találkozót követően 17 órakor kiadott közös nyilatkozat szerint a hét ország azonnali, összehangolt beavatkozásról állapodott meg az olaj- és üzemanyagpiac stabilizálása érdekében. A stratégiai készletek felszabadítását a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA koordinálja.
A megállapodás értelmében összesen 100 millió hordónyi készletet mozgósítanak, figyelembe véve a korábban már teljesített vállalásokat is. A művelet négy hónapon keresztül zajlik, de nem egyenletes ütemben: a G7-tagállamok és partnereik az első húsz napra jelentős dízelmennyiség felszabadítását hozzák előre.
A konkrét országonkénti számokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A közös nyilatkozatból nem derül ki, hogy a 100 millió hordóból pontosan mennyi lesz dízel, mennyi nyersolaj és mennyi más kőolajtermék, ahogy azt sem részletezték, hogy az egyes országok mekkora mennyiséget biztosítanak. A G7 néhány napon belül ismét egyeztet az IEA keretében, és szükség esetén további dízelkészletek felszabadításáról is dönthet.
Washington dízelexport-tilalommal helyezett nyomást Európára
A döntés mögött komoly amerikai nyomás állt. A Reuters értesülése szerint a Trump-adminisztráció azt sürgette, hogy az európai országok nyúljanak hozzá sürgősségi dízelkészleteikhez. Washington jelezte: ellenkező esetben az Egyesült Államok akár saját dízelexportjának korlátozásához is folyamodhat.
Egy ilyen intézkedés érzékenyen érintené Európát. Az iráni háború és a Közel-Keletről érkező szállítások zavarai miatt az európai piac az elmúlt időszakban egyre nagyobb mennyiségű amerikai dízelre támaszkodott. Az amerikai export visszafogása ezért tovább szűkíthetné a kínálatot, és újabb árnyomást okozhatna a kontinensen.
Donald Trump pénteken a Truth Socialon üdvözölte a megállapodást, és azt írta, Európa jelentős mennyiséget szabadít fel a dízelkészleteiből, a folyamat pedig azonnal megkezdődik.
A G7 végül egy másik fontos vállalást is tett: a tagállamok tartózkodnak attól, hogy egymással szemben energia- vagy energiatermék-exportot korlátozó intézkedéseket vezessenek be. A nyilatkozat valamennyi jelentős termelőt arra szólítja fel, hogy kerüljék azokat az exporttilalmakat, amelyek tovább fokozhatják a piaci feszültséget.
Európa 50 millió hordó dízel felszabadításáról is tárgyalt
A pénteki tárgyalások előtt ennél részletesebb európai terv is az asztalon volt. A Reuters három, az egyeztetéseket ismerő forrása szerint Franciaország azt javasolta, hogy az európai országok 50 millió hordó dízelt szabadítsanak fel, miközben az IEA-tagállamok további 50 millió hordó nyersolajat juttatnának a piacra.
Az 50 millió hordónyi dízel az Eurostat adatai alapján az Európai Unió teljes sürgősségi dízel- és gázolajkészletének körülbelül 17 százalékát jelentené, és nagyjából az uniós éves fogyasztás 3 százalékának felelne meg.
A piac gyorsan reagált a készletfelszabadítás hírére. A Reuters által idézett piaci adatok szerint az amerikai dízel határidős jegyzése a tárgyalásokról érkező hírek után 3,25 százalékkal, gallononként 4,49 dollárra esett. Az európai benchmark dízel ára tonnánként körülbelül 83 dollárral, 5,75 százalékkal csökkent.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója pénteken már arról beszélt, hogy az olaj ára is csökkenni kezdett a döntés után. Az IEA készen áll a beavatkozás összehangolására, és szükség esetén további tartalékok mozgósítására is van lehetőség. Ez azonban még nem jelent ugyanilyen mértékű vagy azonnali áresést az európai, illetve a magyar benzinkutakon. A nagykereskedelmi jegyzések mellett az üzemanyagárakat a nyersolaj ára, a finomítói költségek, a szállítás, az árfolyamok és az adók is befolyásolják.
A pénteki megállapodás szerint a tagállamok összehangolják a finomítók karbantartási ütemezését, hogy lehetőség szerint ne egyszerre essenek ki jelentős kapacitások. Ahol műszakilag megoldható, ideiglenesen növelnék a finomítók kihasználtságát is.
A jelentős finomítói kapacitással rendelkező más országokat ugyancsak arra kérik, hogy fokozzák a finomított kőolajtermékek termelését. A G7 külön kiemelte a dízelt, amelynek piacán jelenleg nagyobb a nyomás. A globális dízelkínálatot több oldalról éri nyomás. A közel-keleti ellátási zavarok mellett Kína októberre Hongkong és Makaó kivételével felfüggesztette üzemanyag-exportját, ami az ázsiai piac kínálatát is szűkíti. Oroszország ugyancsak korlátozta dízelexportját, miközben Európa az utóbbi időben növelte amerikai behozatalát.
Hormuzi válság
A G7 nyilatkozata külön foglalkozik a Hormuzi-szorossal is. A vezetők az iráni támadásokat és a nemzetközi kereskedelem megzavarását az energiapiaci bizonytalanság egyik fő forrásaként említik, és a hajózás jogának teljes és azonnali helyreállítását követelik a térségben. A Perzsa-öböl energiatermelő országainak exportja nagyrészt ezen az útvonalon keresztül jut el a világpiacra, ezért minden tartós fennakadás közvetlenül érinti az olaj- és üzemanyagkínálatot.
Az iráni háború márciusban az IEA történetének legnagyobb összehangolt akcióját váltotta ki: akkor 400 millió hordónyi stratégiai tartalék felszabadításáról született döntés. Fatih Birol ezen a héten azt mondta, hogy ennek körülbelül kétharmada már piacra került.
Az orosz szankciók maradnak
A G7 egyértelművé tette azt is, hogy az energiapiaci válság kezelése nem jelenti az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését. A pénteki közös nyilatkozat szerint a korlátozásokat fenntartják, az IEA-val és más nemzetközi partnerekkel együtt igyekeznek megakadályozni, hogy a jelenlegi helyzet további üzemanyag-, gáz- és nyersanyagpiaci zavarokat okozzon.
Oroszország saját dízelexport korlátozása szintén hozzájárul a világpiaci kínálat szűkösségéhez. A Reuters külön pénteki értesülése szerint Moszkva részleges enyhítést mérlegelhet, ha az orosz belső piacon túlkínálat alakul ki, ez viszont nem része a G7 megállapodásának.
