Egy kaliforniai szövetségi bíró véglegesen elutasította azt a csoportos keresetet, amelyben gyermekkori szexuális visszaélések túlélői azzal vádolták az Apple-t, hogy nem tett eleget az őket ábrázoló illegális felvételek iCloudon történő tárolása és terjesztése ellen. A döntés azonban nem azt mondja ki, hogy az Apple minden szükséges intézkedést megtett. A bíróság szerint a jelenlegi amerikai jog alapján a vállalat nem tehető felelőssé azért, mert nem kutatta át előzetesen a felhasználói által feltöltött tartalmakat.
Noël Wise, az Egyesült Államok Észak-Kaliforniai Kerületi Bíróságának bírája július 13-án utasította el a kereset harmadik, módosított változatát. A döntés „with prejudice” született, vagyis a felperesek ugyanazokat az igényeket újabb módosítással már nem nyújthatják be ismét ehhez a bírósághoz. Fellebbezésre ugyanakkor továbbra is lehetőségük van.
Két túlélő indította el az ügyet
A pert két nő indította, akik a bírósági iratokban az Amy és Jessica álneveket használják. Mindketten gyermekkori szexuális visszaélések túlélői, az ellenük elkövetett bűncselekményekről pedig olyan felvételek készültek, amelyek a kereset szerint évtizedekkel később is újra és újra megjelentek különböző büntetőeljárásokban.
A felperesek azt állították, hogy az őket és más áldozatokat ábrázoló, korábban már azonosított illegális felvételeket Apple-eszközökön és az iCloud szolgáltatásán keresztül is tárolták, megosztották és terjesztették. A kereset szerint az Apple tudott arról, hogy szolgáltatásait ilyen célokra is használják, mégsem alkalmazott olyan általános felismerőrendszert, amely a már ismert felvételeket automatikusan azonosította volna. Ezek az állítások a felperesek keresetében szerepeltek; a bíróság nem folytatott bizonyítási eljárást annak eldöntésére, hogy minden részletük megfelel-e a valóságnak.
Amy és Jessica egy körülbelül 2680 érintettet magában foglaló csoport nevében próbálta megindítani az eljárást. A későbbi bírósági iratokban a követelt kártérítés felső becslése elérte a 32,8 milliárd dollárt. A pénzbeli kártérítés mellett olyan bírósági rendelkezést is kértek, amely változtatásokra kötelezte volna az Apple-t az iCloud működésében.
A kereset termékfelelősségi, gondatlansági és szándékos lelki károkozással kapcsolatos, tagállami jogon alapuló igényeket tartalmazott. A felperesek lényegében azt állították, hogy az iCloud kialakítása hibás, mert az Apple nem épített be olyan védelmi rendszert, amely megakadályozná a már ismert, digitális azonosítóval felismerhető illegális felvételek tárolását és terjesztését.
Az Apple kártérítési felelősséggel tartozhat-e?
Egyik fél sem vitatta, ilyen felvételek léteznek az interneten, és azt sem, hogy azok terjesztése súlyos bűncselekmény. A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy az Apple kártérítési felelősséggel tartozhat-e azért, mert nem vizsgálja át automatikusan az iCloudon tárolt felhasználói tartalmakat, nem azonosítja a már ismert illegális anyagokat, illetve nem akadályozza meg azok feltöltését és megosztását.
Wise bíró szerint a felperesek által megfogalmazott kötelezettség szükségképpen azt kívánná meg az Apple-től, hogy ellenőrizze, osztályozza, blokkolja vagy eltávolítsa a felhasználói által létrehozott és feltöltött tartalmakat. Ez pedig az amerikai jog értelmében a szolgáltató „kiadói” vagy tartalommoderátori szerepéhez tartozik.
A Section 230 védte meg a vállalatot
Az Apple védekezésének középpontjában az amerikai kommunikációs törvény 230. paragrafusa, közismert nevén a Section 230 állt. Az 1996-ban elfogadott szabály általánosságban megakadályozza, hogy az online szolgáltatókat a felhasználóik által létrehozott tartalom kiadójaként kezeljék.
Ez nem jelent korlátlan mentességet minden technológiai vállalatnak minden helyzetben. Ha például egy szolgáltató maga hoz létre jogsértő tartalmat, közvetlenül részt vesz annak kialakításában, konkrét ígéretet szeg meg, vagy valamely külön törvény önálló kötelezettséget ír elő számára, a Section 230 nem feltétlenül védi meg.
Ebben az ügyben azonban a bíró arra jutott, hogy a felperesek valamennyi követelése végső soron arra épült: az Apple-nek figyelnie és moderálnia kellett volna a mások által feltöltött tartalmakat. A bíróság szerint ez pontosan az a tevékenység, amelyre a Section 230 védelme kiterjed.
A döntés különbséget tett két helyzet között. Amennyiben egy szolgáltató tényleges tudomást szerez egy konkrét illegális tartalomról, az amerikai jog alapján jelentési kötelezettsége keletkezhet. Ebből azonban a bíró szerint nem következik általános kötelezettség arra, hogy a vállalat folyamatosan átvizsgálja teljes felhőszolgáltatását, és maga kutasson ilyen felvételek után.
„A szövetségi jog egyetlen rendelkezése sem kötelezi az Apple-t arra, hogy proaktívan használja a rendelkezésre álló technológiát, vagy új technológiát fejlesszen a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak felismerésére és jelentésére a felhőplatformján. A törvényhozók megoldhatják ezt a problémát, amely hozzájárul a gyermekek kizsákmányolásához. Ez a bíróság nem teheti meg.”
– írta Noël Wise szövetségi bíró a döntés indoklásában.
A bíró nem mondta ki, hogy az Apple döntései helyesek voltak
A végzés külön hangsúlyozza, hogy az ügy kimenetele nem azon múlt, hozzájárultak-e az Apple döntései a felpereseket ért károkhoz. A bíróság ezt a kérdést nem döntötte el. Wise bíró azt sem vitatta, hogy a felvételek ismételt terjesztése valós és tartós károkat okoz az áldozatoknak. A döntés kifejezetten elismeri, hogy minden újabb megosztás újra áldozattá teszi azokat, akiket gyermekként bántalmaztak.
„A bíróság köteles követni mind a törvény betűjét, mind az azt értelmező kötelező erejű precedenseket.”
– írta Noël Wise szövetségi bíró a döntés indoklásában.
A bíró rendkívül kritikus hangon írt a jelenlegi jogi környezetről. Megállapítása szerint a rendszer erős védelmet biztosít a magánéletnek és a szolgáltatók számára, miközben nem nyújt megfelelő jogorvoslatot azoknak, akiknek a gyermekkori bántalmazásáról készült felvételek folyamatosan újra megjelennek. A végzés szerint ezek az emberek a hatástalan jogi környezet „járulékos áldozatai”, és többet érdemelnének.
A mostani határozat nem erkölcsi felmentés, és nem annak kimondása, hogy az Apple rendszere megfelelően kezeli a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló felvételeket. Szűkebb jogi döntés született: a felperesek által választott kártérítési igényeket a jelenlegi jog és a kilencedik szövetségi fellebbviteli körzet kötelező precedensei kizárják.
Az Apple egyszer már bejelentett egy felismerőrendszert
A perben központi szerepet kapott az Apple által 2021-ben bemutatott NeuralHash technológia. A tervezett rendszer az iCloud Photos szolgáltatásba feltöltés előtt hasonlította volna össze a képek digitális azonosítóit a már ismert és ellenőrzött illegális felvételek adatbázisával.
A technológia nem egyszerű arcfelismerésként működött volna. A képekből létrehozott úgynevezett hashértékeket vetette volna össze ismert tiltott anyagok hashértékeivel, és csak bizonyos számú egyezés után indított volna további ellenőrzést.
Az Apple a rendszer bejelentésekor azt állította, hogy úgy tud fellépni a gyermekek kizsákmányolását ábrázoló felvételek ellen, hogy közben megőrzi a felhasználók magánéletét. A terv azonban gyorsan komoly ellenállást váltott ki adatvédelmi és informatikai biztonsági szakértők körében. Attól tartottak, hogy egy eredetileg szűk célra létrehozott, készüléken működő ellenőrzési rendszer később más típusú tartalmak keresésére vagy tömeges megfigyelésre is felhasználhatóvá válhat.
Az Apple 2021 szeptemberében elhalasztotta a NeuralHash bevezetését, majd 2022 decemberében közölte, hogy nem valósítja meg az eredeti rendszert.
A vállalat későbbi indoklása szerint szakértőkkel és gyermekvédelmi szervezetekkel folytatott egyeztetések után arra jutott, hogy az iCloud-felvételek általános átvizsgálása nem vezethető be anélkül, hogy veszélybe sodorná a felhasználók biztonságát és magánéletét. Az Apple attól is tartott, hogy a technológia új támadási lehetőséget adna adatlopásokhoz, illetve utat nyithatna más titkosított tartalmak tömeges ellenőrzéséhez.
A felperesek ezzel szemben azt állították, hogy a NeuralHash visszavonása után az Apple nem állított a helyére hasonló, általános iCloud-ellenőrzési rendszert.
Mit használ most az Apple?
Az Apple jelenleg elsősorban a Communication Safety nevű eszközt emeli ki gyermekvédelmi megoldásként. Ez a funkció a gyermek készülékén működő gépi tanulással ismeri fel a feltételezetten meztelenséget tartalmazó képeket vagy videókat, majd elhomályosítja azokat és figyelmeztetéseket jelenít meg.
Az Apple hivatalos tájékoztatója szerint az elemzés helyben, a készüléken történik. A vállalat nem kap jelzést arról, hogy a rendszer érzékeny tartalmat talált, és magához a fényképhez vagy videóhoz sem fér hozzá. Ez azonban nem azonos az iCloud teljes állományának átvizsgálásával és a már ismert illegális felvételek automatikus keresésével.
Az Apple emellett az Advanced Data Protection szolgáltatással végpontok közötti titkosítást kínál az iCloud-adatok jelentős részére, köztük a fényképekre, biztonsági mentésekre és dokumentumokra. Ha a felhasználó bekapcsolja ezt a védelmet, az Apple nem rendelkezik az adatok visszafejtéséhez szükséges kulcsokkal. Ez komoly védelmet nyújt adatlopások és illetéktelen hozzáférés ellen, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vállalat maga sem tudja szerveroldalon megvizsgálni a titkosított tartalmat.
Már korábban is elutasították a kereset egy részét
A mostani döntés nem az első elutasítás volt az ügyben. A bíróság 2025 októberében már megszüntette a felperesek szövetségi jogon alapuló követeléseit.
A vonatkozó szövetségi szabályok alapján a felpereseknek azt kellett volna megfelelően alátámasztaniuk, hogy az Apple tudatosan fogadta vagy terjesztette az illegális felvételeket. Wise bíró akkor úgy ítélte meg, hogy a kereset legfeljebb szándékos tudatlanságot állított, de nem tartalmazott elegendő tényt annak igazolására, hogy az Apple tudatosan vett részt konkrét tartalmak fogadásában vagy továbbításában.
A felperesek ezután módosították a keresetet, és állami jogon alapuló termékfelelősségi, gondatlansági és lelki károkozással kapcsolatos követelésekkel folytatták az eljárást. Ezeket utasította el most a bíróság a Section 230 alapján.
A per még nem feltétlenül ért véget
James Marsh, a két felperes egyik ügyvédje a döntés után közölte, hogy megvizsgálják a fellebbezés és más lehetséges jogi lépések lehetőségét.
„Bár a felperesek nem értenek egyet a bíró jogi következtetésével, egyetértenek azzal a megállapításával, hogy a kongresszusnak többet kell tennie a gyermekek online védelméért és az internetes kizsákmányolás rohamosan növekvő kárainak kezeléséért.”
– közölte a felpereseket képviselő ügyvéd.
Mivel elsőfokú szövetségi bírósági határozatról van szó, a döntés még nem jelenti a teljes amerikai jogvita végleges lezárását, egy esetleges fellebbezést a kilencedik szövetségi fellebbviteli bíróság vizsgálhatna meg.
Az Apple ellen közben egy másik, hasonló tárgyú eljárás is folyik. Nyugat-Virginia főügyésze 2026 februárjában beperelte a vállalatot, azt állítva, hogy az iCloud kialakítása és az erős titkosítás hozzájárult az illegális felvételek terjedéséhez. Az Apple abban az ügyben is hangsúlyozta, hogy egyszerre kívánja védeni a gyermekeket és valamennyi felhasználó biztonságát, a két cél közötti egyensúlyt pedig nem általános felhőalapú tartalomvizsgálattal próbálja megteremteni.
A vita most visszakerült a törvényhozókhoz
A döntés legfontosabb következménye nem az, hogy a bíróság minden körülmények között felmentette az Apple-t. A határozat azt mutatja meg, hogy a jelenlegi amerikai szabályozás nem ír elő általános kötelezettséget a felhőszolgáltatók számára a felhasználói állományok aktív átvizsgálására.
A bíró szerint amennyiben a társadalom azt várja az Apple-től és más technológiai vállalatoktól, hogy automatikusan felismerjék és blokkolják az ilyen tartalmakat, ezt egyértelmű törvényi kötelezettséggel kell előírni. Ennek során azonban azt is meg kell határozni, miként lehet egyszerre fellépni az illegális felvételek ellen, és megőrizni több százmillió ártatlan felhasználó magánéletét, titkosítását és adatbiztonságát.
