Június 12-én alkalmazni kezdik az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumának legfontosabb szabályait. A csomagot még 2024 májusában fogadta el a Tanács, a jogszabályok 2024. június 11-én hatályba léptek, de az uniós országok két évet kaptak arra, hogy felkészítsék saját rendszereiket. Ez az átmeneti időszak most lejár: péntektől nem politikai vitaanyagként, hanem működő uniós szabályrendszerként indul el a paktum.
- Június 12-től alkalmazni kezdik az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumának fő szabályait.
- A paktum célja, hogy egységesebb menekültügyi rendszert hozzon létre az EU-ban: gyorsabb határeljárásokkal, közös adatkezeléssel és összehangoltabb döntésekkel.
- A legvitatottabb rész a kötelező, de rugalmas szolidaritási mechanizmus: a tagállamoknak valamilyen formában segíteniük kell a migrációs nyomás alatt álló országokat.
- Ez a segítség lehet menedékkérők áthelyezése, pénzügyi hozzájárulás, operatív támogatás vagy ezek kombinációja.
- Az első uniós szolidaritási keret 30 ezer áthelyezéssel és 600 millió euró pénzügyi hozzájárulással számol.
- Magyarország és Lengyelország a paktum elfogadásakor ellene szavazott, de a szabályrendszer uniós szinten hatályba lépett.
- Hamarosan kiderül, hogy Magyarország hogyan viszonyul a végrehajtáshoz: átvétellel, pénzzel, más támogatással vagy ellenállással.
A paktum az EU eddigi egyik legnagyobb menekültügyi átalakítása, mert szigorítaná a külső határok ellenőrzését, gyorsítaná az asylum-eljárásokat, egységesebb szabályokat adna a kérelmek elbírálására, és újraosztaná a terheket azok között az országok között, ahová a legtöbb illegális belépő érkezik, illetve azok között, amelyek kevésbé vannak közvetlen nyomás alatt. Az Európai Tanács hivatalos összefoglalója szerint a paktum célja a rendezettebb érkezéskezelés, az egységesebb eljárás és a „fair burden sharing”, vagyis a tagállamok közötti igazságosabb tehermegosztás.
A szolidaritási mechanizmus nem önkéntes jóindulatot jelent, hanem jogilag kötött rendszer, amelyben a tagállamoknak valamilyen formában hozzá kell járulniuk a migrációs nyomás alatt álló országok tehermentesítéséhez. A Bizottság és a Tanács hivatalos anyagai szerint a hozzájárulás többféle lehet: menedékkérők áthelyezése, pénzügyi támogatás, alternatív operatív segítség vagy ezek kombinációja.
A 2026-os első szolidaritási körnél az Európai Bizottság 30 ezer áthelyezéssel és 600 millió euró pénzügyi hozzájárulással számol uniós szinten. Ez a paktum egyik központi száma: az éves szolidaritási keret minimumszintjét a 2024/1351-es rendelet is ehhez köti. A Bizottság javaslata alapján a tagállamok „méltányos részesedés” szerint kapják meg a saját hozzájárulási keretüket, de a rendszerben van mozgástér: nem minden ország ugyanazzal a formával vesz részt, és egyes államok külön terheltségre hivatkozva csökkentést kérhetnek.
A kedvezményezettek első körben azok az országok, amelyek az EU szerint közvetlen migrációs nyomás alatt állnak. A Tanács decemberi összefoglalója alapján 2026-ban Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország tartozik ebbe a körbe. Ezek azok az államok, amelyek a földrajzi helyzetük miatt rendszeresen első belépési pontként jelennek meg az uniós rendszerben. A Bizottság külön kategóriába sorolta azokat az országokat is, amelyek nem feltétlenül első belépési pontok, de a korábbi évek halmozódó terhei miatt jelentős migrációs helyzettel szembesülnek; ide került többek között Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország és Lengyelország.
A paktum másik nagy eleme a határnál történő gyorsabb eljárás. Az uniós logika szerint azokat, akik engedély nélkül lépnek be az EU területére, már a külső határon előszűrésnek vetik alá: azonosítás, biztonsági ellenőrzés, egészségügyi és sebezhetőségi vizsgálat, majd gyorsabb döntés arról, hogy az illető beléphet-e az asylum-eljárásba, vagy visszaküldési eljárás indul. A Tanács június 4-i ülésén a belügyminiszterek külön áttekintették az Eurodac rendszer indulását is, amely ugyanazon a napon, június 12-én válik működőképessé az új rendszerben.
- Határnál történő előszűrés: az EU külső határainál gyorsabban azonosítanák azokat, akik engedély nélkül érkeznek. Ide tartozhat az adatrögzítés, a biztonsági ellenőrzés, az egészségügyi és sérülékenységi vizsgálat.
- Gyorsított menekültügyi eljárás: bizonyos esetekben már a határ közelében gyorsabban dönthetnek arról, hogy valaki jogosult lehet-e védelemre, vagy visszaküldési eljárás indulhat vele szemben.
- Eurodac-adatbázis bővítése: az EU közös adatbázisa több adatot kezelne a menedékkérőkről és az illegális határátlépőkről, hogy könnyebb legyen követni, ki hol lépett be és hol nyújtott be kérelmet.
- Egységesebb felelősségi szabályok: a rendszer azt próbálja rendezni, melyik tagállam felel egy menedékkérelem elbírálásáért, és hogyan kezeljék azokat, akik egyik országból a másikba mennek tovább.
- Szolidaritási mechanizmus: a migrációs nyomás alatt álló országokat a többi tagállamnak segítenie kell. Ez történhet áthelyezéssel, pénzügyi hozzájárulással, szakmai vagy technikai segítséggel.
- Áthelyezés vagy pénz: a rendszer nem kizárólag arról szól, hogy minden tagállamnak embereket kell átvennie, de arról igen, hogy a közös teherből valamilyen formában részt kell vállalnia.
- Válsághelyzeti szabályok: rendkívüli migrációs nyomás, hibrid támadás vagy tömeges érkezés esetén külön uniós szabályok léphetnek életbe.
- Végrehajtási vita: a paktum jogilag elfogadott uniós szabályrendszer, de politikailag továbbra is erősen vitatott, főleg azokban az országokban, amelyek korábban is ellenezték a kötelező szolidaritás elvét.
Politikailag a paktum kezdettől megosztotta az uniót. Magyarország és Lengyelország a 2024-es végső tanácsi elfogadáskor a teljes csomag ellen szavazott, miközben a többség átengedte a reformot. Ezért a mostani indulás egy régi brüsszeli döntés gyakorlati élesedése. A magyar kormány évek óta azt állítja, hogy a rendszer kötelező kvótához és migránsok átvételéhez vezethet, az uniós intézmények viszont következetesen azt hangsúlyozzák, hogy a szolidaritás többféle formában teljesíthető, és a cél a külső határországokra nehezedő nyomás csökkentése.
A paktum június 12-től az EU új menekültügyi gépezete hivatalosan elindul: új határeljárásokkal, új adatbázis-logikával, éves migrációs jelentéssel, szolidaritási kerettel és tagállami kötelezettségekkel.