Újabb komoly vita bontakozott ki Elon Musk és az ukrán vezetés között a Starlink műholdas internetszolgáltatás katonai felhasználása miatt. A SpaceX vezetője azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy a polgári hálózatot a felhasználási feltételeket megsértve támadó drónműveletekhez használta. Kijev határozottan visszautasította az állítást, és műszaki korlátozásokkal indokolta, miért tartja megalapozatlannak Musk kijelentését. A szóváltás néhány nappal azután éleződött ki, hogy az ukrán hadsereg műholdas kommunikációját érintő korlátozások miatt katonai műveletek szakadtak meg. Bár a kapcsolatot időközben helyreállították, továbbra is kérdéses, ki és milyen indokkal rendelte el a korábbi intézkedést.
Elon Musk október 24-én az X közösségi oldalon részletesebben is kifejtette álláspontját. A SpaceX vezetője szerint az ukrán hadsereg támadó dróncsapások végrehajtására használta a polgári műholdas kapcsolatot, noha a vállalat ilyen célra nem engedélyezte a rendszer alkalmazását. Musk azt is közölte, hogy a korábban létező technikai lehetőséget az előző héten megszüntették. A kijelentésekről a Reuters október 24-i tudósításában számolt be, az amerikai üzletember azonban nem nevezett meg olyan konkrét katonai műveletet, amely nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékként szolgálhatna a vád alátámasztására.
A bejegyzés gyorsan visszhangot váltott ki Ukrajnában. Szerhij Beszkresztnov, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök védelmi technológiai tanácsadója még aznap este reagált Musk szavaira. Az Interfax-Ukrajna hírügynökség által ismertetett Telegram-bejegyzésében meglepőnek nevezte, hogy a SpaceX vezetője szerinte nincs tisztában a Starlink ukrajnai működésére vonatkozó korlátozásokkal. Beszkresztnov arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgári Starlink-terminálok Ukrajna területén már hosszabb ideje csak meghatározott mozgási sebesség mellett használhatók.
A tanácsadó részletesen is ismertette azokat a technikai feltételeket, amelyekre cáfolatát alapozta. Állítása szerint a polgári Starlink-kapcsolat óránként 70–90 kilométeres mozgási sebesség felett korlátozottan működik Ukrajnában, és ez a megszállt területeken használt terminálokra is vonatkozik. Beszkresztnov hozzátette, hogy a kereskedelmi szolgáltatás Oroszország területén nem érhető el, ezért véleménye szerint a rendszerrel fizikailag sem lehet végrehajtani olyan közepes vagy nagy hatótávolságú támadásokat, amelyek mélyen az orosz területeken található célpontok ellen irányulnak.
Az ukrán tanácsadó érvelését az Associated Press október 25-i tudósítása is ismertette. A hírügynökség ugyanakkor különbséget tett az ukrán fél által bemutatott technikai korlátozások és Musk általánosabb állítása között. Beszkresztnov ugyanis kifejezetten a közepes és nagy hatótávolságú csapások lehetőségét vitatta, miközben Musk nem részletezte, milyen hatótávolságú vagy típusú drónműveletekre gondolt. A két álláspont ezért a nyilvánosságra került információk alapján nem minden részletében vethető össze.
A vitába Szerhij Szternenko ukrán önkéntes aktivista is bekapcsolódott, aki drónok beszerzésével támogatja az ukrán fegyveres erőket. Az Associated Press által ismertetett nyilatkozatában ő is visszautasította a SpaceX vezetőjének vádját. Szternenko szerint a mozgás közben működő katonai eszközök műholdas kapcsolatára külön engedélyezési szabályok vonatkoznak, ezért az ilyen rendszerekhez szükséges hozzáférést nem lehet összekeverni a kereskedelmi internetszolgáltatással.
Musk ugyanakkor nem részletezte, hogy a kifogásolt alkalmazásokat milyen technikai adatok alapján azonosították, illetve pontosan milyen módosítás akadályozza meg azok megismétlődését. Emiatt továbbra sem tisztázott, hogy a vállalat állítása milyen konkrét ukrán katonai tevékenységre vonatkozik.
A mostani szóváltás hátterében egy korábbi, ugyancsak vitatott intézkedés áll, amely az ukrán haderő katonai célú műholdas kommunikációját érintette. A SpaceX két eltérő felhasználási célú rendszert működtet: a Starlink alapvetően polgári és kereskedelmi internetszolgáltatás, míg a Starshieldet kifejezetten kormányzati és katonai feladatok támogatására alakították ki. Bár a két megoldás ugyanarra a műholdas technológiára épül, hozzáférési feltételeik és alkalmazási területeik különböznek. Musk mostani vádja a polgári Starlink használatáról szól, a korábbi katonai fennakadásokat viszont elsősorban a Starshield működésének korlátozásához kapcsolódtak.
Október közepén az ukrán hadsereg több drónegységénél váratlan kommunikációs problémák jelentkeztek, miután a Starshield működését nagyobb mozgási sebességnél korlátozták. A Reuters értesülései szerint a körülbelül óránként 160 kilométeres sebességi határ miatt egyes katonai eszközök elveszítették műholdas kapcsolatukat. A fennakadások az orosz célpontok elleni hadműveleteket és az orosz támadó drónok elfogásában részt vevő egységeket is érintették. Ukrán katonai források arról számoltak be, hogy a változás miatt műveleteket kellett megszakítani vagy elhalasztani.
Október 14-én részletesen beszámoltunk a Starshield-korlátozások következményeiről, majd október 16-án a Reuters értesüléseire hivatkozva arról is írtunk, hogy a katonai műholdas rendszert érintő intézkedés hátterében amerikai kormányzati döntés állhatott. A megszólaló tisztviselők azonban nem adtak egységes magyarázatot arra, ki kezdeményezte a korlátozást. Donald Trump amerikai elnök tagadta, hogy személyesen rendelte volna el a szolgáltatás működésének megváltoztatását.
A műholdas kapcsolat az ukrán haderő számára alapvető fontosságú. A rendszer segítségével olyan térségekben is fenntartható a kommunikáció, ahol a hagyományos távközlési infrastruktúra megsemmisült vagy nem működik megfelelően. A katonai egységek kapcsolattartása mellett a műholdas adatátvitel a drónok irányításában és a légvédelmi feladatok támogatásában is fontos szerepet tölt be. Egy váratlan technikai korlátozás közvetlenül befolyásolhatja a harctéri műveleteket.
A helyzet október 24-én változott meg, amikor ukrán tisztviselők bejelentették, hogy helyreállt a katonai műholdas szolgáltatás korábban korlátozott működése. A Reuters és az Associated Press beszámolói szerint ezzel megszűntek azok a sebességkorlátozások, amelyek több mint egy héten át nehezítették az ukrán drónműveleteket.
A vitában az amerikai kormányzat szerepe is kérdésessé vált. Musk korábban azt hangsúlyozta, hogy a Starshield katonai rendszer működéséről az Egyesült Államok illetékes hatóságai rendelkeznek. A Reuters október 23-i összefoglalója szerint ugyanakkor az amerikai és ukrán nyilatkozatokból nem rajzolódott ki egyértelmű kép arról, hogy pontosan ki rendelte el a sebességkorlátozást. Trump azt közölte, hogy a szolgáltatást helyreállították, de állítása szerint erről nem egyeztetett személyesen Muskkal.
Az ügyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt. Az NPR által október 24-én közölt, majd másnap frissített beszámoló szerint az ukrán vezetés úgy vélte, hogy a korábbi korlátozások hátterében amerikai kormányzati kezdeményezés állhatott. Zelenszkij egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy az ukrán fél értesülései szerint a SpaceX az amerikai kormányzattól érkezett üzenet nyomán változtatott a szolgáltatás működésén. Ez azonban az ukrán elnök által ismertetett álláspont, nem pedig függetlenül bizonyított tény.
A Reuters október 25-i újabb tudósítása szerint Zelenszkij arról is beszámolt, hogy a Starshield ismét akár óránként 420 kilométeres sebesség mellett is használható. Az ukrán elnök a helyreállítást az amerikai féllel folytatott egyeztetéseivel hozta összefüggésbe. Mindez arra utal, hogy a katonai rendszer működését érintő vita diplomáciai szinten is jelentős kérdéssé vált. A katonai Starshield-kapcsolat helyreállítása ellenére a polgári Starlink felhasználási feltételeinek állítólagos megsértése továbbra is vitatott.
