Több mint száz földgázkút létesítésével járhat a Kiskunhalas térségében tervezett, nem hagyományos gázkitermelési beruházás, amely ellen helyi civil szervezetek és természetvédők indítottak tiltakozást. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a fejlesztés különösen érzékenyen érintheti az évek óta vízhiánnyal küzdő Homokhátságot, ahol a csökkenő talajvízszint és a tartós aszály már most is súlyos nehézségeket okoz. A tiltakozók a beruházás felfüggesztését, a környezeti kockázatok független vizsgálatát és a nem hagyományos földgázkitermelés országos moratóriumát követelik. Közben a térségben újabb szénhidrogén-kutatások előkészítése is zajlik, amelyek október végétől több települést érinthetnek.
Jelentős földgázkitermelési beruházás terve váltott ki tiltakozást Kiskunhalason és környékén, ahol a helyi civil szervezetek a Homokhátság vízkészleteit és természeti értékeit féltik a tervezett ipari fejlesztéstől. A Magyar Természetvédők Szövetsége október 16-án közzétett közleményében arra figyelmeztetett, hogy a térségben több mint száz gázkút létesítésével számoló projekt valósulhat meg. A szervezet szerint a beruházás nagysága és az alkalmazni tervezett kitermelési technológia miatt különösen fontos lenne, hogy a környezeti következményeket még a munkálatok megkezdése előtt részletesen megvizsgálják.
A fejlesztés körüli aggodalmak egyik legfontosabb oka a Homokhátság hosszú ideje romló vízháztartása. A Duna–Tisza közén az elmúlt évek tartósan csapadékszegény időszakai, a talajvízszint csökkenése és a földek kiszáradása már jelenleg is komoly problémát jelent a mezőgazdaság és a helyi lakosság számára. A térségben a víz megtartása és a felszín alatti készletek védelme ezért nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is. A civilek attól tartanak, hogy egy jelentős vízigényű ipari beruházás tovább növelheti a meglévő terhelést, miközben a gazdálkodók egy része már most is a vízhiány következményeivel küzd.
A Kiskunhalas környékére tervezett fejlesztés a nehezen hozzáférhető földgázkészletek feltárásához és kitermeléséhez kapcsolódik. Az ilyen lelőhelyeken a földgáz olyan tömött kőzetrétegekben található, amelyekből hagyományos módszerekkel nehezebben nyerhető ki. A kitermeléshez ezért speciális technológiai eljárásokra, egyes esetekben hidraulikus rétegrepesztésre lehet szükség. Ennek során nagy nyomással folyadékot juttatnak a mélyben található kőzetekbe, hogy a kialakuló repedéseken keresztül a földgáz a kutakhoz áramolhasson. A módszer vízigénye és környezeti hatása a helyi földtani adottságoktól, a kutak kialakításától és az alkalmazott műszaki megoldásoktól függ.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a hidraulikus rétegrepesztés alkalmazása különösen alapos környezeti ellenőrzést indokol az aszály sújtotta Homokhátságon. A szervezet a lehetséges kockázatok között a jelentős vízfelhasználást, a felszín alatti vízkészletek veszélyeztetését, a kitermeléshez használt anyagok kezelését és a természetes élőhelyek terhelését említi. A természetvédők álláspontja szerint a beruházás engedélyezése előtt átfogó vizsgálatokkal kellene tisztázni, milyen hatással lehet a fejlesztés a térség környezetére és vízháztartására. Ezek a megállapítások a tiltakozó szervezetek aggályait tükrözik, a tervezett beruházás konkrét környezeti következményeiről azonban csak a részletes műszaki és hatásvizsgálati dokumentáció alapján lehet megalapozott következtetéseket levonni.
Petíciót indítottak a beruházás leállításáért
A helyi tiltakozás az elmúlt hetekben országos figyelmet kapott, miután a térségben működő civil szervezetek petíciót indítottak a beruházás felfüggesztéséért. A kezdeményezéshez a Magyar Természetvédők Szövetsége is csatlakozott, amely már korábban országos kampányt hirdetett a nem hagyományos földgázkitermelés korlátozása érdekében. A tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy a kormány a tervezett kiskunhalasi fejlesztés ügyében ne hozzon további, a kitermelést elősegítő döntéseket addig, amíg független szakértők nem vizsgálják meg a várható környezeti és társadalmi következményeket.
A helyi civil szervezetek szerint a beruházásról szóló tájékoztatásnak a tervezés korai szakaszában meg kellene történnie, hogy az érintett települések lakói megfelelő időben megismerhessék a várható munkálatokat és azok lehetséges hatásait. A tiltakozás egyik előzménye egy szeptember végén Kiskunhalason megtartott szakértői beszélgetés volt, amelyen a nem hagyományos földgázkitermelés technológiáját és a térségben tervezett kutatásokat is ismertették. Radvánszki Jolán, a Halasi Közéleti Asztaltársaság tagja a helyi kezdeményezés kapcsán arról beszélt, hogy a lakosság bevonását és a beruházással kapcsolatos információk nyilvánosságát kiemelten fontosnak tartják.
A Magyar Természetvédők Szövetsége 2025-ben indította el Stop palagáz! elnevezésű országos kampányát, amelyhez a szervezet tájékoztatása szerint már több mint ötven civil közösség csatlakozott. A kezdeményezés célja, hogy Magyarországon ne létesüljenek további, hidraulikus rétegrepesztést alkalmazó nem hagyományos földgázkitermelési beruházások addig, amíg azok környezeti és társadalmi hatásairól nem áll rendelkezésre megfelelően részletes, független értékelés. A természetvédők úgy vélik, a kiskunhalasi tervek nagyságrendje különösen indokolttá teszi a kérdés újragondolását, mivel a tervezett kútszám több mint kétszerese lehet a Békés térségében megvalósuló Corvinus-projektének.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi és energia programigazgatója a szervezet közleményében a hazai nem hagyományos földgázkitermelések országos felülvizsgálatát sürgette. A természetvédők szerint a bányászati koncessziók és az új kitermelési tervek környezeti következményeit nem elegendő kizárólag az egyes beruházások szintjén értékelni, hanem figyelembe kell venni az érintett térségek vízkészleteinek állapotát, a természetvédelmi szempontokat és a hosszabb távú gazdasági hatásokat is.
A beruházás megítélésében ugyanakkor fontos szerepet játszanak az ország energiaellátásával kapcsolatos szempontok. A hazai földgázkészletek feltárása hozzájárulhat Magyarország importfüggőségének mérsékléséhez, és növelheti a belföldön rendelkezésre álló energiahordozók mennyiségét. Az ilyen fejlesztések gazdasági jelentősége azonban nem választható el a kitermelés költségeitől, a várható bevételektől és a környezetvédelmi követelményektől. A kiskunhalasi beruházással kapcsolatban a természetvédők kifogásaira adott részletes beruházói választ nem sikerült ellenőrizni, ezért a tervezett technológiai megoldások és a civil szervezetek által felvetett kockázatok teljes körű összevetése egyelőre nem lehetséges.
A térségben közben újabb földtani kutatások előkészítése is zajlik. A helyi tájékoztatások szerint a CanCambria Kiskunhalas Szénhidrogén Koncessziós Kft. megbízásából október 25. és december 20. között háromdimenziós szeizmikus geofizikai méréseket terveznek a Kiskunhalas elnevezésű kutatási területen. A Soltvadkert 3D néven ismertetett munkálatok mintegy 320 négyzetkilométerre terjednek ki, és összesen tizenhárom település közigazgatási területét érintik.
A mérések Bócsa, Harkakötöny, Imrehegy, Jászszentlászló, Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Móricgát, Pirtó, Soltvadkert, Szank és Tázlár környékén zajlanának. A vizsgálatok során speciális járművekkel ellenőrzött rezgéseket keltenek a talajban, amelyek visszaverődését műszerek segítségével rögzítik. Az így összegyűjtött adatok a mélyben található kőzetrétegek feltérképezését és az esetleges szénhidrogén-előfordulások azonosítását szolgálják. A szeizmikus kutatás önmagában még nem jelent gázkitermelést, és nem azonos a tervezett kutak megépítésével, ugyanakkor fontos előkészítő lépése lehet a térség földgázkészleteinek további vizsgálatában.
A helyi lakosság számára a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a tervezett fejlesztés pontosan milyen területeket érint, mekkora vízfelhasználással járhat, és milyen környezetvédelmi feltételekkel valósulhatna meg. A civil szervezetek ezért a beruházás felfüggesztése mellett a teljes körű tájékoztatást és a lakosság érdemi bevonását sürgetik. A több mint száz gázkút létesítése egyelőre a természetvédők által ismertetett beruházási tervhez kapcsolódik, nem pedig már megépült vagy valamennyi elemében engedélyezett kúthálózathoz.
A Kiskunhalas környéki földgázkitermelés ügye így egyszerre érinti az ország energiaellátásának jövőjét és a Homokhátság természeti erőforrásainak megőrzését. A térségben tervezett kutatások eredményei, a későbbi engedélyezési eljárások és a beruházás részletes műszaki dokumentációja meghatározó szerepet játszhatnak abban, hogy a fejlesztés milyen formában valósulhat meg. A természetvédők és a helyi civilek addig is folytatják a tiltakozást, mert álláspontjuk szerint az aszály sújtotta térség vízkészleteinek védelme elsőbbséget kell hogy élvezzen a nagyszabású földgázkitermelési tervekkel szemben.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége, 2026. október 16-i közlemény. A helyi kutatási munkálatokkal kapcsolatos információk a térségi tájékoztatások és a BAON sajtóbeszámolói alapján.
