Merényletekre készülhet Irán amerikaiak ellen – titkosszolgálati riasztás után több közel-keleti nagykövetségen csökkentik a létszámot

Súlyos biztonsági figyelmeztetést küldött az amerikai hírszerzés vezetője Marco Rubio külügyminiszternek, miután a titkosszolgálatok olyan információkhoz jutottak, amelyek szerint Irán jelentősen fokozta az amerikai állampolgárok és külföldön szolgáló tisztviselők elleni merényletek előkészítését. Az október 23-án keltezett feljegyzés szerint egyes feltételezett támadási tervek már előrehaladott szakaszba jutottak. Washington ezzel párhuzamosan Jordániában, Libanonban, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben is csökkenti diplomáciai képviseleteinek személyzetét, Szaúd-Arábiában pedig már korábban kötelező távozást rendeltek el a nélkülözhető amerikai kormányzati alkalmazottak és családtagjaik számára. A háttérben az iráni fenyegetésekről szóló hírszerzési információk mellett a jemeni húszi fegyveresek támadásai és a közel-keleti háború további kiszélesedésének veszélye áll.

Újabb aggasztó hírszerzési értesülések miatt erősíti meg külföldön szolgáló munkatársainak védelmét az Egyesült Államok. Jay Clayton, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója október 23-án, pénteken küldött feljegyzést Marco Rubio külügyminiszternek, amelyben az amerikai diplomaták és más kormányzati alkalmazottak ellen feltételezetten előkészített iráni támadásokra figyelmeztetett. A dokumentum szerint az amerikai szolgálatok több forrásból is olyan információkat szereztek, amelyek alapján Teherán az utóbbi időszakban jelentősen fokozhatta az amerikai személyek célba vételére irányuló tevékenységét.

A feljegyzést elsőként az Axios amerikai hírportál ismertette, majd a Reuters és az Associated Press is beszámolt a tartalmáról. A hírszerzési értékelés szerint egyes feltételezett merényletek előkészítése már előrehaladott szakaszban lehet, miközben a lehetséges veszély nem korlátozódik a Közel-Keletre. A dokumentum más országokban is amerikai állampolgárok elleni támadási tervekről tesz említést, de nem nevezi meg az érintett államokat, a lehetséges célpontokat vagy a feltételezett merényletek időpontját.

Az egyoldalas, nem minősített feljegyzést John Ratcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség, vagyis a CIA igazgatója is megkapta. A nyilvánosságra került dokumentum nem tartalmazza azokat a részletes hírszerzési bizonyítékokat, amelyek alapján az amerikai szolgálatok a fenyegetést értékelték. A megállapítások ezért egyelőre az Egyesült Államok hírszerzési értékelését tükrözik, és önmagukban nem bizonyítják, hogy az iráni vezetés valóban elrendelte a feltételezett merényleteket.

A figyelmeztetés azonban már konkrét biztonsági intézkedésekkel jár együtt. Az amerikai külügyminisztérium a térség több országában felülvizsgálta diplomáciai képviseleteinek működését, és egyes helyszíneken csökkentette a személyzet létszámát.

Az amerikai hírszerzés több tisztviselőt is figyelmeztetne

A Clayton által küldött dokumentum külön figyelmet fordít arra, hogy a feltételezett fenyegetésekről szóló információk eljussanak azokhoz az amerikai állampolgárokhoz és kormányzati alkalmazottakhoz, akik munkájuk vagy tartózkodási helyük miatt veszélyben lehetnek. Az amerikai hírszerzés vezetője szerint a rendelkezésre álló adatok egy része jelenleg olyan biztonsági minősítéssel rendelkezik, amely korlátozza azok továbbítását.

Clayton ezért felajánlotta Marco Rubiónak, hogy kezdeményezi az érzékeny információk minősítésének lehetőség szerinti enyhítését. Ezzel a külügyminisztérium több olyan diplomatát és külföldön dolgozó tisztviselőt is tájékoztathatna a lehetséges veszélyekről, akik jelenleg nem jogosultak a részletes hírszerzési adatok megismerésére.

A Reuters által ismertetett feljegyzés alapján a hírszerzési vezetés azt szeretné elérni, hogy a fenyegetettségre vonatkozó információk ne kizárólag a legmagasabb szintű kormányzati vezetőkhöz jussanak el. Az érintett munkatársak számára ugyanis saját biztonságuk és a diplomáciai képviseletek működése szempontjából is jelentősége lehet annak, hogy milyen veszélyekkel kell számolniuk.

A hírszerzés által jelzett kockázatok konkrét részleteit a nyilvánosság nem ismerheti meg, az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor a rendelkezésére álló információk alapján már megkezdte a szükségesnek ítélt óvintézkedéseket.

Négy közel-keleti nagykövetségen csökkentik a személyzetet

Az Egyesült Államok Jordániában, Libanonban, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben is csökkenti diplomáciai képviseleteinek létszámát. Az Associated Press amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a döntésben az iráni merényletekkel kapcsolatos hírszerzési információk mellett a Jemenben működő húszi fegyveresek jelentette veszély is szerepet játszik.

Az érintett nagykövetségek egyelőre nem zárnak be, működésüket azonban korlátozott személyzettel folytatják. A külügyminisztérium az úgynevezett korlátozott működési rendet alkalmazza, amely lehetővé teszi a diplomáciai és kormányzati alkalmazottak létszámának a biztonsági helyzethez igazodó módosítását.

A négy országban végrehajtott intézkedések nem jelentenek valamennyi munkatárs számára kötelező távozást. Az amerikai külügyminisztérium a helyi körülmények és a hírszerzési információk alapján határozza meg, hogy mely feladatok ellátásához szükséges a személyzet helyszíni jelenléte, és mely munkatársak távozása vagy áthelyezése indokolt.

Szaúd-Arábiában már korábban szigorúbb döntés született. Washington elrendelte, hogy a nem létfontosságú feladatokat ellátó amerikai kormányzati alkalmazottak és családtagjaik hagyják el az országban működő diplomáciai képviseleteket. Az intézkedés a rijádi nagykövetséget, valamint a dzsiddai és a dammámi konzuli képviseleteket is érinti.

A külügyminisztérium október 24-én több mint egy tucat közel-keleti és öböl menti országra vonatkozó utazási figyelmeztetését is módosította. Az érintett államok között Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Irak és Izrael is szerepel. A figyelmeztetések országonként eltérő kockázatokra vonatkoznak, ezért a módosítások nem jelentenek mindenhol azonos korlátozásokat.

Az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy a diplomáciai képviseletek személyzetének csökkentése biztonsági óvintézkedés. Ugyanakkor cáfolták, hogy ezek a döntések egy már elhatározott, újabb Irán elleni amerikai vagy izraeli katonai támadás közvetlen előkészítését jelentenék.

A jemeni húszi fegyveresek támadásai is növelik a veszélyt

A közel-keleti amerikai képviseletek biztonságát nem kizárólag a feltételezett iráni merényletek veszélyeztethetik. A Jemenben működő, Irán által támogatott húszi mozgalom az elmúlt időszakban fokozta katonai tevékenységét, ami újabb aggodalmakat váltott ki Washingtonban.

Az amerikai külügyminisztérium attól tart, hogy a húszi fegyveresek támadásai a jelenleg érintett térségeken túl más országokra és amerikai érdekeltségekre is kiterjedhetnek. A kockázatot különösen az növeli, hogy a közel-keleti konfliktusban több fegyveres szervezet is részt vesz, miközben az Egyesült Államok jelentős diplomáciai és katonai jelenlétet tart fenn a térségben.

A februárban kezdődött iráni háború következményei a nemzetközi tengeri szállításban is érezhetők. A Hormuzi-szoros környékén megszaporodtak a kereskedelmi hajók elleni támadások, ami a tengeri közlekedés biztonságát és az energiahordozók szállítását egyaránt veszélyezteti. A szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ezért az ottani katonai események a térségen kívüli országokra is hatással lehetnek.

Washingtonnak ebben a helyzetben egyszerre kell gondoskodnia a külföldön dolgozó diplomaták, a térségben tartózkodó amerikai állampolgárok és a katonai személyzet védelméről. A mostani hírszerzési figyelmeztetés ezért olyan időszakban érkezett, amikor az amerikai külügyi és védelmi vezetés már több párhuzamos biztonsági kockázat kezelésén dolgozik.

Teherán nem reagált közvetlenül a merényletvádakra

Az október 23-i amerikai hírszerzési feljegyzésben szereplő konkrét állításokra az október 24-én megjelent nemzetközi tudósítások szerint nem érkezett ismert, közvetlen hivatalos iráni válasz. Teherán ugyanakkor korábban több alkalommal visszautasította azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint iráni hírszerző szervezetek külföldi merényleteket és más, államhatárokon átnyúló támadásokat készítenének elő.

Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes júniusban megalapozatlannak és politikailag motiváltnak nevezte az Egyesült Államok és további országok közös vádjait. Az akkori iráni nyilatkozat azonban egy korábbi ügyre vonatkozott, így nem tekinthető a most nyilvánosságra került amerikai hírszerzési feljegyzés közvetlen cáfolatának.

Az iráni külügyminisztérium a katonai konfliktus kapcsán továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Teherán válaszolna egy újabb amerikai támadásra, ugyanakkor kész a diplomáciai rendezésre. Eszmail Bagaei külügyi szóvivő október 20-án arról beszélt, hogy az iráni vezetés a tárgyalások legfőbb akadályát Washington követeléseiben látja. Az iráni álláspont szerint a rendezéshez a háború lezárására, a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítására és a tengeri blokád megszüntetésére is szükség lenne.

Az Associated Press október 24-i beszámolója szerint Irán pakisztáni közvetítéssel továbbra is kész lenne egyeztetni az Egyesült Államokkal. Teherán részéről olyan javaslat is felmerült, amely a Hormuzi-szoros hajóforgalmának rendezését az amerikai tengeri korlátozások megszüntetéséhez kapcsolná. Az iráni diplomácia Washington hozzáállását nevezte a megállapodás egyik fő akadályának, miközben az amerikai fél továbbra is biztonsági feltételeket támaszt a tárgyalásokkal kapcsolatban.

Trump újabb katonai fellépést is kilátásba helyezett

A diplomáciai képviseletek létszámcsökkentése egybeesik azzal, hogy Washingtonban ismét napirendre került egy esetleges újabb, Irán elleni katonai művelet lehetősége. Donald Trump amerikai elnök október 23-án, egy floridai rendezvényen arról beszélt, hogy az Egyesült Államok újabb támadást is indíthat, amennyiben Teherán nem hajlandó megállapodásra jutni Washingtonnal.

Az amerikai–iráni katonai feszültség korábbi fejleményeiről már részletesen beszámoltunk, amikor Teherán újabb amerikai csapások esetére az Egyesült Államok térségbeli támaszpontjai elleni megtorlást helyezett kilátásba, a mostani hírszerzési figyelmeztetés azonban már a külföldön tartózkodó amerikai személyek elleni feltételezett merényletekre vonatkozik.

A két fél között továbbra is jelentős nézetkülönbségek akadályozzák a diplomáciai rendezést. Washington a katonai és biztonsági fenyegetések megszüntetését helyezi előtérbe, míg Teherán a háború lezárását és az amerikai korlátozások feloldását sürgeti. A pakisztáni közvetítéssel zajló diplomáciai erőfeszítések ellenére egyelőre nem született olyan megállapodás, amely érdemben csökkentené az újabb katonai összecsapások veszélyét.

Az amerikai hírszerzés október 23-i figyelmeztetése mindeközben újabb biztonsági kérdéseket vetett fel. A külügyminisztérium egyelőre nem közölte, hogy a már bejelentett intézkedéseken túl további nagykövetségeken is szükség lesz-e a személyzet csökkentésére. A lehetséges támadások célpontjait és időpontjait továbbra sem ismertették, a külföldön szolgáló amerikai tisztviselők védelmét érintő döntéseket pedig a következő időszakban érkező hírszerzési információk alapján módosíthatják.

Forrás: Reuters, Associated Press, Axios, CBS News, amerikai külügyminisztériumi tájékoztatások.