Komoly vereséget szenvedett bíróságon Donald Trump kormányzatának egyik legszélesebb bevándorláspolitikai intézkedése. Egy New York-i szövetségi bíró megsemmisítette azt a rendelkezést, amely 75 ország állampolgárai számára függesztette fel a bevándorlóvízumok kiadását. Jeannette Vargas bíró szerint Marco Rubio külügyminiszter túllépte törvényben biztosított hatáskörét, amikor nemzetiségi alapon gyakorlatilag általános vízumstopot rendelt el.

A manhattani szövetségi bíróság pénteken hozta meg a döntést a Trump-kormányzat január óta alkalmazott vízumpolitikájáról. A külügyminisztérium intézkedése 75 ország állampolgárainak bevándorlóvízum-ügyeit érintette, és azzal indokolták, hogy felül kell vizsgálni, mekkora kockázata van annak, hogy az Egyesült Államokba költözők később állami támogatásra szorulnak.
Jeannette Vargas, New York déli körzetének szövetségi bírója azonban arra jutott, hogy Marco Rubio külügyminiszternek nem volt törvényi felhatalmazása ilyen széles körű korlátozás elrendelésére. A bíró a politikát „nyilvánvalóan jogellenesnek” minősítette, és megsemmisítette az intézkedést.
Hetvenöt ország állampolgárait érintette
A januárban bevezetett korlátozás rendkívül széles földrajzi területre terjedt ki. Latin-amerikai, balkáni, dél-ázsiai, afrikai, közel-keleti és karibi országok állampolgárai egyaránt szerepeltek az érintettek között. A listán többek között Brazília, Kolumbia, Uruguay, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Pakisztán és Banglades is szerepelt. Az intézkedés bevándorlóvízumokra vonatkozott, nem általános beutazási tilalomra.
A külügyminisztérium január 21-től állította le az érintett országok állampolgárainak bevándorlóvízum-kiadását, miközben átfogó felülvizsgálatot indított a kérelmezők úgynevezett „public charge”, vagyis az állami ellátórendszerre való esetleges rászorultságának megítéléséről.
Bevándorlási szervezetek vitték bíróság elé az ügyet
A korlátozás ellen bevándorlási jogvédő szervezetek, érintett vízumkérelmezők és olyan amerikai állampolgárok indítottak pert, akik külföldön élő családtagjaikat próbálták az Egyesült Államokba vinni. A felperesek között szerepelt a Catholic Legal Immigration Network és az African Communities Together is. Érvelésük szerint a külügyminisztérium lényegében olyan új, nemzetiségen alapuló akadályt hozott létre a legális bevándorlás előtt, amelyet a kongresszus nem engedélyezett.
Vargas bíró elfogadta ezt az érvelést. Döntése szerint a külügyminiszter nem használhatja fel a bevándorlási törvényben biztosított mérlegelési jogkörét arra, hogy teljes országok állampolgárai számára általánosan felfüggessze a vízumkiadást.
Újabb bírósági front Trump bevándorláspolitikájában
Trump második elnöksége alatt a bevándorlás ismét az amerikai kormány egyik legfontosabb politikai területévé vált. A Fehér Ház számos intézkedéssel próbálta szigorítani nemcsak az illegális határátlépésekkel, hanem a legális bevándorlással kapcsolatos szabályokat is. A 75 országra kiterjedő vízumfelfüggesztés azért volt különösen nagy horderejű, mert családegyesítési és más tartós letelepedést lehetővé tevő vízumeljárások tömegét érintette. A Trump-kormányzat fellebbezhet a döntés ellen, és az ügy magasabb szintű szövetségi bíróság elé kerülhet.
A külügyminisztérium a Reuters jelentésének megjelenéséig nem kommentálta a döntést.
Forrás: Reuters; U.S. District Court for the Southern District of New York; National Immigration Law Center
