Az Európai Unió Bírósága szerint a magyar állam uniós jogot sértett azokkal a szabályokkal, amelyek tiltották vagy korlátozták az LGBTQ-tartalmakhoz (magyar LMBTQ) való hozzáférést. A luxembourgi döntés különösen kényes pillanatban érkezett: az ország éppen politikai átmenet előtt áll, miközben Brüsszel és Budapest viszonya továbbra is feszült.
Újabb súlyos jogi vereséget szenvedett el Magyarország Brüsszellel szemben: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar szabályozás, amely tiltja vagy korlátozza az LGBTQ-tartalmak elérését, sérti az uniós jogot. A Reuters beszámolója szerint a testület úgy látta, hogy a magyar intézkedések megbélyegzőek és marginalizálják a meleg és transznemű embereket.
Az ítélet súlyát jól mutatja, hogy a bíróság szerint Magyarország az EU-s alapszerződés 2. cikkében rögzített alapértékeket is megsértette. Emellett a döntés szerint a kifogásolt magyar jogszabály sérti a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadságát, valamint adatvédelmi szabályokat is.
A döntés politikailag is érzékeny időszakban érkezett. Reuters szerint az április 12-i választás után Magyarország új politikai korszak küszöbére ért, és az új vezetés számára ez az ügy az egyik első komoly uniós próbatétel lehet.
Orbán Viktor a döntésre élesen reagált: azt írta,
kormánya a gyermekeket védte az „agresszív LGBTQ-propagandától”, és nem adják fel a harcot.
Az Európai Unió Bíróság ítélete ugyanakkor világossá teszi, hogy az uniós intézmények szerint a magyar állam ebben az ügyben túllépte a közösségi jog kereteit.
