Még az idén ősszel megkezdődik Magyarország új alkotmányának előkészítése – erősítette meg a Miniszterelnökség. A kormány tervei szerint az új alaptörvény kidolgozásába a szakmai szervezetek, az ellenzéki pártok és az állampolgárok is bekapcsolódhatnak, a végleges szövegről pedig népszavazással döntenének. Az előkészítés már a következő hónapokban elindulhat, a részletes menetrendet azonban még nem hozták nyilvánosságra.
Az új alkotmány megalkotása a kormányváltás óta többször napirendre került, péntek reggel azonban a Miniszterelnökség egyértelműen megerősítette, hogy tartani kívánják az őszre ígért kezdést. A tárca a 444.hu kérdésére közölte: a folyamat előkészítése zajlik, a feladatok pontos elosztása még nem végleges, de a munkába több állami, parlamenti, szakmai és társadalmi szereplőt bevonnak.
A közlés szerint az alkotmányozás kereteit meghatározó javaslatot a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium közösen terjeszti az Országgyűlés elé. Az első szakaszban a tervezés és az átfogó társadalmi egyeztetés kapja a főszerepet. A kormány álláspontja szerint az új alkotmány nem lehet egyetlen politikai erő dokumentuma. Olyan szabályozást szeretnének kidolgozni, amelynek megalkotásában az ellenzéki pártok, a szakmai közösségek és az állampolgárok is részt vehetnek. Ehhez személyes és online véleményezési lehetőségeket ígérnek.
Magyar Péter miniszterelnök korábban többször beszélt arról, hogy az új alkotmány elkészítését nem gyors, néhány hetes jogalkotási folyamatnak szánják. Egy szeptemberi rádióinterjúban azt mondta, akár egy évnél hosszabb társadalmi egyeztetést is elképzelhetőnek tart.
A kormányfő korábbi tervei szerint az alkotmányozás felügyeletébe a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek jogi karai és más szakmai szereplők is bekapcsolódhatnának. A mostani minisztériumi válasz ugyanakkor azt jelzi, hogy a végleges szervezeti keretek még kidolgozás alatt állnak.
A kormány júliusban már benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között az alkotmányos intézmények működését, a közpénzek ellenőrzését és egyes közjogi tisztségek betöltésének szabályait érintette. Magyar Péter már akkor jelezte, hogy a módosítás nem helyettesíti a későbbi, teljes alkotmányozási folyamatot.
A most következő munka ennél jóval szélesebb körű lenne. Az új alkotmány nem pusztán egyes rendelkezések módosítását, hanem az állam működésének alapvető szabályait, a hatalmi ágak kapcsolatát, az alapjogok védelmét és az állampolgárok közjogi jogait meghatározó dokumentum kidolgozását jelentené. A lehetséges változtatások között korábban a választási szabályok felülvizsgálása is felmerült. Magyar Péter júliusban például a választójogi korhatár 16 évre csökkentésének támogatásáról beszélt. Ez azonban egyelőre politikai elképzelés, nem elfogadott kormányzati javaslat.
A miniszterelnök korábbi nyilatkozatai alapján 2030-ig szeretnék elkészíteni az új alkotmányt, annak hatálybalépése azonban a tervezett népszavazás eredményétől is függne. A társadalmi részvétel részletes szabályai, az előkészítő testület összetétele és az országgyűlési eljárás menetrendje még nem ismert.
