Orbán Gáspár századosként összesen hat alkalommal utazott a Magyar Honvédség repülőgépein Csádba és Nigerbe. Az utak állami katonai gépekkel történtek, miközben a hosszasan előkészített afrikai misszióból végül nem lett tényleges magyar katonai szerepvállalás.
A Magyar Hang közérdekűadat-igényléssel fordult a honvédséghez, a HM Védelemgazdasági Hivatala pedig végül közölte: Orbán Gáspár a leszereléséig hat alkalommal utazott honvédségi repülőgépen az afrikai Csád fővárosába, N’Djamenába, valamint Niger fővárosába, Niameybe.
A válaszból ugyanakkor nem derült ki, hogy pontosan mikor történtek ezek az utak, milyen gépeket használtak minden egyes alkalommal, hányan utaztak vele, és összesen mennyibe kerültek a repülések a magyar államnak.
Az egyik útról azonban már korábban nyilvánosságra kerültek részletek. 2023. szeptember 20-án a Magyar Honvédség Airbus A319-es gépével csaknem kétszáz ember – katonák, diplomaták és civilek – indult Csádba. A beszámolók szerint Orbán Gáspárt ezen az úton a kiküldetés vezetőjeként mutatták be. A magyar kormány először Nigerben vizsgált katonai és humanitárius szerepvállalást. A terv azonban a 2023-as nigeri katonai hatalomátvétel után ellehetetlenült, ezt követően került előtérbe Csád.
A csádi terv már nem néhány tanácsadóról szólt. Az akkori kormány legfeljebb kétszáz magyar katona kiküldésére kért parlamenti felhatalmazást. A misszió hivatalos céljai között a terrorizmus elleni fellépés, a migráció visszaszorítása, valamint a helyi biztonsági erők támogatása szerepelt.
Orbán Gáspár szerepéről azonban sokáig ellentmondásosan beszélt a korábbi kormány. Gulyás Gergely egy időben azt állította, hogy nincs szerepe a misszió előkészítésében. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter később már arról beszélt, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe vezényelt tisztként valóban részt vett az előkészítésben.
A misszió végül hivatalosan nem indult el, magyar katonai kontingens nem kezdte meg működését Csádban. Az előkészítésre, a delegációkra és a katonai repülésekre ugyanakkor már addig is állami erőforrásokat használtak fel. A repülések költségeiről és pontos körülményeiről azonban továbbra sem adott teljes elszámolást a honvédség.
