143 igen és 47 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényt. Az új szervezet a jogellenesen megszerzett vagy állami körből kikerült vagyon feltárására és visszaszerzésére kap felhatalmazást. A hivatal elnökét és négy elnökhelyettesét a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg a parlament.
Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, miután az Országgyűlés kedden elfogadta az új intézményről szóló törvényt. A javaslatot 143 képviselő támogatta, 47-en ellene szavaztak. A döntés után a Tisza képviselői felállva tapsoltak az ülésteremben.
Az új hivatal létrehozása a Tisza egyik központi választási ígérete volt. A kormány azzal indokolta a szervezet felállítását, hogy külön intézményre van szükség a feltételezhetően jogellenesen megszerzett állami vagyon felkutatásához, biztosításához és visszaszerzéséhez.
Magyar Péter közösségi oldalán közzétett beszéde:
Elnök és négy elnökhelyettes vezeti majd a hivatalt
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élén egy elnök és négy elnökhelyettes áll majd.
A vezetőkre az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot, megválasztásukról pedig a parlament dönt. A tisztségviselőket a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell megválasztani.
A vezetők mentelmi jogot és különleges rendőri védelmet kapnak. A kormány tájékoztatása szerint nem választhatók újra, ami azt szolgálná, hogy ne váljanak politikailag függővé a következő kinevezéstől.
A kormánytól független intézményként működik
A törvény alapján az NVVH nem a kormány irányítása alatt működik. Beszámolási kötelezettsége az Országgyűlés felé lesz, a működéséhez szükséges költségvetési forrásokat pedig önálló fejezetben biztosíthatják.
A hivatal jogállása azért különleges, mert egyszerre kap közvagyonvédelmi, közigazgatási, vizsgálati és polgári jogi igényérvényesítési feladatokat. A jogszabály-előkészítés során ezért többen új, a magyar közjogi rendszerben eddig nem létező hibrid intézményként írták le.
Az önállóság azonban nem jelenti azt, hogy a hivatal bírósági döntés nélkül bárkitől vagyont vehet el. A jogvitás követeléseket, a tulajdonjogot és az esetleges vagyonelkobzást továbbra is törvényes eljárásokban kell rendezni.
Más hatóságoktól is átvehet kiemelt ügyeket
A hivatal saját hatáskörben is vizsgálhat ügyeket, és a törvényben meghatározott esetekben más szervektől is átvehet olyan eljárásokat, amelyek jelentős állami vagyont érintenek.
A feladatai közé tartozhat:
- az állami vagyon korábbi átruházásainak feltárása;
- a jogellenesen megszerzett vagyonelemek azonosítása;
- biztosítási intézkedések kezdeményezése;
- polgári jogi igények érvényesítése;
- hatósági vagy bírósági eljárások megindítása;
- a felelősök és a kedvezményezettek közötti kapcsolatok feltérképezése.
A hivatal ugyanakkor nem helyettesíti a rendőrséget, az ügyészséget vagy a bíróságokat. Büntetőjogi felelősséget továbbra is az erre jogosult hatóságok és végső soron a bíróság állapíthat meg.
Több évtized vagyoni ügyeit vizsgálhatják
A törvény politikai jelentősége abban áll, hogy az új hivatal nem kizárólag egyetlen kormányzati ciklus vagy egyetlen politikai oldal ügyeivel foglalkozhat.
A jogszabály célja általánosan a közvagyon sérelmével járó visszaélések feltárása. Ez elvileg lehetővé teszi, hogy az intézmény korábbi privatizációkat, állami ingatlanügyleteket, alapítványi vagyonátadásokat, közbeszerzéseket vagy más, nagy értékű állami tranzakciókat is vizsgáljon, amennyiben fennállnak a törvényben meghatározott feltételek.
A hivatalnak azonban minden eljárásban konkrét tényekre és jogi alapra lesz szüksége. Politikai kijelentés vagy sajtóban megjelent gyanú önmagában nem elegendő a vagyon visszavételéhez.
A Fidesz a jogkörök miatt bírálta a javaslatot
A parlamenti vitában a kormánypártok az elszámoltatás és a közbizalom helyreállításának eszközeként mutatták be a hivatalt. A bírálók ezzel szemben attól tartanak, hogy a széles jogkörű intézmény politikai célpontok ellen is felhasználható. Kérdéseket vetettek fel az ügyek kiválasztása, a vezetők jelölése, a hivatal nyomozó jellegű jogosítványai és az intézmény más hatóságokhoz fűződő viszonya miatt.
A jogállami garanciák működését ezért nem önmagában a törvény szövege, hanem a vezetők kiválasztása, az első ügyek kijelölése és a bírósági kontroll gyakorlata mutatja majd meg. A szavazás után Magyar Péter a Parlament előtt arról beszélt, hogy a törvény elfogadásával megkezdődhet az állítása szerint jogellenesen megszerzett közvagyon visszavétele.
A miniszterelnök korábban azt mondta, a hivatal feladata nem politikai bosszú, hanem az állami vagyon védelme és az igazolható visszaélések feltárása lesz.
Az első érdemi döntés most a vezetők megválasztása lesz. Ezt követően derülhet ki, mely ügyeket veszi először napirendre az új szervezet, mekkora apparátussal kezd dolgozni, és mikor indulhatnak el az első vagyonvisszaszerzési eljárások.
