A német nagyvállalatok magyarországi versenyfeltételeinek javítását üdvözölte Friedrich Merz kancellár, miután Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter 45 német vállalati képviselővel tárgyalt Budapesten. A német üzleti érdekképviselet részletes beszámolójából kiderül, hogy a találkozón jóval többről volt szó a gazdasági kapcsolatok erősítésénél: napirendre kerültek a külföldi vállalatokat korábban korlátozó intézkedések, a lakossági rezsicsökkentés vállalati finanszírozása, az energiaipari beruházások és a külföldi szakemberek munkavállalásának újbóli megkönnyítése is. A kérdés már nem csupán az, milyen lehetőségek nyílnak a német befektetők előtt, hanem az is, hogy mindez mit jelent a magyar vállalkozásoknak és a lakosságnak.
Friedrich Merz német kancellár november 10-én, Magyar Péter miniszterelnökkel tartott berlini sajtótájékoztatóján külön üdvözölte azokat a budapesti jelzéseket, amelyek a német vállalatok magyarországi versenyfeltételeinek javítására utalnak. A kancellár megemlítette a Német Gazdaság Keleti Bizottságának, az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft szervezetnek a közelmúltbeli magyarországi látogatását is, majd az energetikai együttműködés lehetőségeiről beszélt, többek között német LNG-terminálkapacitásokat és megújuló energetikai szakértelmet ajánlva Magyarországnak.
A két megszólalás közötti összefüggés azért figyelemre méltó, mert az Ost-Ausschuss saját, nyilvánosan hozzáférhető beszámolója részletesen bemutatja, milyen gazdaságpolitikai kérdéseket vitattak meg a német vállalatvezetők Kapitány Istvánnal október közepén. A Philipp Haußmann alelnök vezetésével Budapestre érkezett 45 fős delegáció nem egyszerű udvariassági látogatáson vett részt: a német vállalatok a kormányváltás utáni gazdaságpolitikai irányváltást és saját magyarországi üzleti lehetőségeiket kívánták felmérni.
A beszámoló egyik legfontosabb megállapítása az építőanyagipart és a kiskereskedelmet érinti. A német szervezet szerint az Orbán-kormány idején a külföldi befektetőket ezekben az ágazatokban éveken át hátrányosan megkülönböztető intézkedések sújtották, ennek pedig most véget kívánnak vetni. Az Ost-Ausschuss kifejezetten üdvözli a korábbi korlátozások megszüntetését, miközben hangsúlyozza, hogy a német vállalatok valóban egyenlő versenyfeltételeket várnak Magyarországon.
Ez a változás a magyar gazdaság szempontjából sem mellékes. A hazai tulajdonú vállalatok és a tőkeerős nemzetközi cégcsoportok ugyanis nem azonos pénzügyi és piaci háttérrel versenyeznek. Egy több országban működő nagyvállalat beszerzési ereje, tőkeellátottsága és technológiai háttere rendszerint jelentősen eltér egy magyar középvállalkozás lehetőségeitől. Ezért a korábbi állami beavatkozások megszüntetése egyszerre csökkentheti a külföldi befektetők által kifogásolt piaci akadályokat, és helyezheti új versenyhelyzetbe a hazai szereplőket.
A német szervezet konkrét eredményként említi a kiskereskedelmi árréskorlátozások megszüntetésének október 19-i bejelentését, valamint azt, hogy az új magyar kormány az építőanyagiparban végrehajtja az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéleteit. Az Ost-Ausschuss mindezt a külföldi befektetők számára kedvező fordulatként mutatja be. Arról azonban a beszámoló nem közöl részletes hatásvizsgálatot, hogy az intézkedések miként változtatják meg a magyar tulajdonú vállalkozások piaci helyzetét, a fogyasztói árakat vagy a beszállítói kapcsolatokat.
Pedig éppen ezek lennének a magyar gazdaság szempontjából meghatározó kérdések. A kormányváltás utáni gazdaságpolitikai fordulat sikerét nem kizárólag az mutatja meg, hogy elégedettebbek-e a német befektetők, hanem az is, hogy közben a hazai vállalkozások képesek-e megerősödni, javul-e a termelékenységük, és a változásokból a magyar fogyasztók is részesülnek-e.
A német vállalatok magyarországi súlya mindenesetre jelentős. Kapitány István a delegációnak elmondta, hogy mintegy 2500 német vállalat működik Magyarországon, hozzávetőleg 200 ezer embert foglalkoztatva, és a német befektetők a magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések körülbelül egynegyedét adják. A miniszter Németországot Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerének nevezte, hangsúlyozva a német beruházások technológiai, foglalkoztatási és ipari jelentőségét.
A találkozón a beruházásösztönzési politika átalakítása is napirendre került. A német beszámoló szerint Kapitány arról beszélt, hogy az elmúlt években a külföldi beruházások jelentős része Ázsiából, különösen Kínából és Dél-Koreából érkezett, miközben az állami támogatások elsősorban nagyszabású ipari projektekre, például akkumulátorgyárakra összpontosultak. A miniszter szerint ezek helyenként környezetvédelmi és munkaügyi problémákat is okoztak, ezért a jövőben a kisebb és közepes vállalkozások fejlesztésére, valamint a magasabb hozzáadott értékű beruházásokra kívánnak nagyobb hangsúlyt helyezni.
A kormány az ázsiai gazdasági kapcsolatok fenntartása mellett erőteljesebben fordulna az európai partnerek felé. A kutatás-fejlesztés, a gyógyszeripar, az informatika és a megújuló energetika kiemelt területként szerepel a tervekben. Ez önmagában nem jelenti a magyar vállalkozások háttérbe szorítását, hiszen a miniszter a hazai középvállalati szektor fejlesztését is célként jelölte meg. A döntő kérdés az lesz, hogy a jövőbeni állami támogatásokból, beruházásokból és beszállítói lehetőségekből milyen arányban részesülnek a Magyarországon működő külföldi vállalatok, illetve a magyar tulajdonú cégek.
A tárgyalások talán legérzékenyebb területe az energiapolitika volt. Az Ost-Ausschuss beszámolója szerint jelentős figyelmet kapott, hogy a magyar vállalkozásokat magas energiaárak terhelik, miközben a lakosság kedvezményes energiaellátását részben a gazdasági szereplők keresztfinanszírozása tette lehetővé. A német szervezet kifejezetten megjegyzi, hogy ezt a rendszert politikailag nehéz megreformálni, és azt is kifogásolja, hogy a jelenlegi árviszonyok sok helyen nem ösztönöznek kellőképpen az épületszigetelésre, a hőszivattyúk telepítésére és más energiahatékonysági beruházásokra.
A megállapítás jelentősége aligha szorul magyarázatra. A lakossági rezsicsökkentés Magyarországon nem pusztán energetikai szabályozás, hanem a háztartások kiadásait közvetlenül érintő intézkedés. Amennyiben a vállalati terhek enyhítése érdekében a keresztfinanszírozás rendszerét átalakítanák, annak költségeit valahol viselni kellene: a költségvetésben, az energiaszolgáltatóknál, más fogyasztói csoportoknál vagy a lakossági tarifákban. Hogy ebből a kormány milyen megoldást választana, arról a német beszámoló nem közöl konkrét döntést.
A dokumentum tehát nem bizonyítja, hogy Kapitány István megígérte volna a rezsicsökkentés eltörlését. Azt viszont egyértelművé teszi, hogy a rendszer vállalati finanszírozása és átalakításának nehézsége a német üzleti delegáció által fontosnak tartott kérdések között szerepelt. Ez különösen indokolttá teszi annak tisztázását, hogy a kormány tervez-e változtatást a lakossági és vállalati energiaárak közötti tehermegosztáson.
Az energiaipari együttműködés másik oldala közvetlen üzleti lehetőségeket jelent a német vállalatok számára. A magyar kormány az olaj- és gázbeszerzés diverzifikálására, az energiatárolás fejlesztésére, az atomenergiára és új szélerőművi tenderekre kíván építeni. A német érdekképviselet külön kiemeli a vízgazdálkodás, az energetikai berendezések, a környezettechnológia és a digitális infrastruktúra magyarországi fejlesztési igényeit, amelyekben tagvállalatai fontos szerepet játszhatnak.
Friedrich Merz november 10-i berlini nyilatkozata ebbe a gazdasági környezetbe illeszkedik. A német kancellár nemcsak általánosságban beszélt a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, hanem konkrétan felajánlotta a német LNG-terminálok kapacitásait és a megújuló energiával kapcsolatos szakértelmet Magyarország orosz energiaimporttól való eltávolodásának támogatására. Ez a német fél számára export- és beruházási lehetőségeket is teremthet, Magyarország számára pedig új beszerzési útvonalakat nyithat meg. A tényleges gazdasági következmények azonban a beszerzési áraktól, a szállítási költségektől és a megkötendő szerződésektől függenek.
Nem kevésbé érdekes, amit a német beszámoló a külföldi munkavállalókról rögzít. A választásokat követően az új magyar kormány korlátozta a külföldi munkaerő alkalmazását, amit a korábbi rendszer szabálytalanságaival és a magyar munkavállalók védelmének szándékával indokolt. A dokumentum szerint azonban a jövőben ismét lehetővé kívánják tenni a célzott munkavállalási engedélyek kiadását a képzett külföldi szakemberek számára.
A német befektetők szempontjából ennek komoly gyakorlati jelentősége van, mivel az összetett ipari beruházásokhoz gyakran saját külföldi szakembereik ideiglenes magyarországi foglalkoztatására van szükség. A tervezett könnyítés ugyanakkor új kérdéseket vet fel a vendégmunkásokkal kapcsolatos kormányzati politika következetességéről. Nem mindegy, hogy szűk körű, speciális szakértelmet igénylő engedélyezésről, vagy a külföldi munkavállalás szélesebb körű újbóli megnyitásáról lesz szó. A német dokumentum az előbbire utal, de a pontos szabályozási feltételeket nem ismerteti.
A küldöttség tapasztalatai ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a német üzleti körök nem tekintik lezártnak a magyar gazdaságpolitikai átalakulást. Az Ost-Ausschuss szerint az új kormány döntéshozatala decentralizáltabbá vált, a vállalatoknak több minisztériummal kell kapcsolatot tartaniuk, és a közigazgatás egy részében még kivárás tapasztalható, amíg véglegesen tisztázódnak az új hatáskörök és gazdaságpolitikai irányelvek. A szervezet azt is hangsúlyozza, hogy a beruházási fordulat sikere a bejelentett reformok végrehajtásán, a kiszámítható szabályozáson és a befektetői bizalom helyreállításán múlik.
A budapesti tárgyalások és a berlini kancellári nyilatkozatok együtt világos képet adnak arról, milyen változásokat várnak a német üzleti szereplők Magyarországtól. Kedvezőbb versenyfeltételeket, a korábban kifogásolt piaci korlátozások megszüntetését, új energetikai beruházásokat és a szakképzett külföldi munkaerő rugalmasabb alkalmazását szeretnék elérni. A magyar kormány ezek közül több területen már bejelentett vagy megkezdett változtatásokat, más kérdésekben azonban továbbra sem ismert a végleges szabályozás.
A német gazdasági érdekképviselet a fejleményeket kedvezően értékeli, de a magyar gazdaság számára az igazi mérce nem az lesz, hogy a külföldi befektetők mennyire elégedettek a változásokkal. Az is meghatározó, hogyan alakul a hazai vállalatok versenyképessége, megmaradnak-e a lakossági energiakedvezmények, és milyen feltételekkel léphetnek be újabb külföldi munkavállalók a magyar munkaerőpiacra.
A német vállalatok elvárásai már világosan olvashatók. Most a magyar kormányon a sor, hogy ugyanilyen részletességgel bemutassa, milyen konkrét változtatásokat tervez, és azokból ki milyen előnyökhöz jut, illetve milyen terheket visel majd.
