Betöltés…
10.8 C
Budapest

Kétszáz év a magyar tudomány szolgálatában – Folytatódik az Akadémia jubileumi programsorozata

Egy 1825-ös felajánlásból nőtt ki az a tudományos intézmény, amely két évszázadon keresztül meghatározó szerepet játszott a magyar szellemi életben. A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját, a bicentenáriumi programsorozat azonban 2026 novemberében is folytatódik. A Jubileumi Tudományünnep rendezvényei egyszerre tekintenek vissza az Akadémia történetére és mutatják meg, milyen kérdések foglalkoztatják ma a magyar tudományt.

Kétszáz év a magyar tudomány szolgálatában – Folytatódik az Akadémia jubileumi programsorozata

A Magyar Tudományos Akadémia 1825. november 3-át tekinti jelképes születésnapjának. Ezen a napon a pozsonyi országgyűlésen a magyar nyelv helyzetéről és műveléséről folyt vita. Felsőbüki Nagy Pál felszólalása után gróf Széchenyi István bejelentette, hogy birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel egy olyan intézmény létrehozására, amely a magyar nyelv fejlesztését és a tudományok művelését szolgálja. Korabeli értéken ez mintegy 60 ezer forintot jelentett, Széchenyi példáját pedig hamarosan más főurak is követték.

Felsőbüki Nagy Pál (1777–1857) országgyűlési követ, akinek 1825. november 3-i felszólalása után Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Forrás: Vasárnapi Ujság / Wikimedia Commons. Akadémiai Könyvtár Repozitóriuma

Különleges erőt adott a kezdeményezésnek, hogy nem uralkodói döntéssel vagy állami alapítással jött létre. Az Akadémia hivatalos történeti összefoglalója szerint a Magyar Tudós Társaság anyagi alapját önkéntes felajánlások teremtették meg. Vay Ábrahám, Károlyi György és Andrássy György is csatlakozott Széchenyihez, így négyüket tartják számon az intézmény első alapítói között.

A Magyar Tudós Társaság alapítói: gróf Széchenyi István, gróf Vay Ábrahám, gróf Károlyi György és gróf Andrássy György. Felajánlásaik teremtették meg annak az intézménynek az alapját, amelyből később a Magyar Tudományos Akadémia fejlődött ki. Forrás: Magyar Tudományos Akadémia / Wikimedia Commons.

Nem 1825-ben született meg először a magyar tudós társaság gondolata. Már a 18. század végétől több elképzelés fogalmazódott meg arról, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy olyan szervezetre, amely összefogja a tudomány és az irodalom magyar nyelvű művelőit. A reformkorban egyre sürgetőbbé vált, hogy a magyar nyelv ne csupán a hétköznapi és irodalmi életben, hanem a tudományos gondolkodásban is teljes értékű nyelvvé váljon.

Jogi alapot az 1827. évi XI. törvénycikk adott a társaság működéséhez. A jogszabály a hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról rendelkezett, és azt is rögzítette, hogy az intézmény feladata nemcsak a magyar nyelv terjesztése, hanem a tudományok és művészetek művelésének támogatása is. Az alapszabályok kidolgozása és jóváhagyása után 1830-ban kezdődött meg a tényleges működés. Első elnökké Teleki Józsefet választották, Széchenyi István pedig alelnök lett.

Kiemelt szerepet vállalt az Akadémia a magyar tudományos nyelv kialakításában. A 19. században számos olyan szakkifejezés és tudományos fogalom megszilárdulását segítette, amelyek nélkül a modern magyar tudományos élet nehezen lett volna elképzelhető. Idővel jóval túl is nőtt eredeti nyelvművelő küldetésén, és egyre inkább a hazai tudományos teljesítmény szervezőjévé, értékelőjévé és képviselőjévé vált.

Számos meghatározó személyiség kapcsolódott az intézmény történetéhez. Arany János hosszú időn át az Akadémia titkára volt, Eötvös Loránd neve pedig a magyar fizika és tudományszervezés egyik legfontosabb fejezetéhez kötődik. Gravitációs kutatásai és a torziós inga továbbfejlesztése nemzetközi hírnevet hozott számára. Méréseivel rendkívüli pontossággal vizsgálta a gravitációs tér változásait, módszereinek pedig később a geofizikai kutatásokban is fontos szerep jutott.

Világszerte ismert eredményeket hozott a magyar orvostudomány is. Szent-Györgyi Albert 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a biológiai égésfolyamatokkal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre. Tudományos pályája szorosan kötődött a magyar kutatói élethez, munkássága pedig máig az egyik legismertebb példája annak, hogy magyarországi kutatásból nemzetközi jelentőségű felfedezés születhet.

Szentgyörgyi Albert

Napjaink magyar tudományának sikerei szintén kapcsolódnak az akadémiai közösséghez. Karikó Katalin, az MTA tiszteleti tagja 2023-ban Drew Weissmannal megosztva kapta meg az élettani-orvosi Nobel-díjat azokért a felfedezésekért, amelyek lehetővé tették a hatékony mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését.

Ugyanabban az évben Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjban részesült Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva az attoszekundumos fényimpulzusok létrehozására szolgáló kísérleti módszerekért. Eredményeik azt mutatják, hogy a magyar tudomány az Akadémia alapítása után két évszázaddal is jelen van a nemzetközi kutatás élvonalában.

A 2025-ben ünnepelt 200. évfordulóhoz kapcsolódó MTA200 programsorozat nem egyetlen ünnepi eseményből állt

Az Akadémia tudományos osztályai, területi bizottságai, intézményei és partneri szervezetei 2025-ben és 2026-ban egymást követő rendezvényekkel mutatták be a magyar tudomány múltját és jelenét. A „Sokszínű tudomány” programban különböző tudományterületek kaptak önálló hónapokat, miközben kiállítások, konferenciák, könyvbemutatók és ismeretterjesztő előadások idézték fel az elmúlt kétszáz év meghatározó eredményeit.

A 2025–2026-os bicentenáriumi programsorozat egyik kiemelt lezáró eseménysorozata a 2026-os Magyar Tudomány Ünnepe. Az idei program mottója a „Szabadság és tudomány”, amely egyszerre utal a tudományos kutatás szabadságára és arra a társadalmi felelősségre, amely a megbízható tudással együtt jár. Az MTA hivatalos programja szerint a budapesti központi rendezvények november 3. és 13. között kaptak helyet, az országos és regionális tudományünnepi események azonban a hónap második felében is folytatódnak.

Jól mutatják a novemberi programok, mennyire széles körű kérdésekkel foglalkozik ma a tudomány. Az Akadémia budapesti rendezvényei között szerepelt a mesterséges intelligencia energiaigényével foglalkozó ismeretterjesztő előadás, a tudománypolitika demokratikus működését vizsgáló beszélgetés és az MTA Könyvtárának kétszáz éves történetét bemutató program. Külön esemény foglalkozott azzal is, milyen iskola készítheti fel a diákokat a jövő kihívásaira.

Budapesten kívül is számos helyszínen zajlik a Tudományünnep. Pécsen, Debrecenben, Szegeden, Veszprémben, Nyíregyházán és más városokban konferenciákat, tudományos üléseket és ismeretterjesztő előadásokat rendeznek. November közepén többek között az erdők és a víz kapcsolatáról a változó éghajlatban, a mesterséges intelligencia tehetséggondozásban betöltött szerepéről, a kutatás szabadságáról és az egészség társadalmi összefüggéseiről is szó esik.

A hónap második felében tovább bővül a tematika. Tudományos ülések foglalkoznak a mesterséges intelligencia és a tudománymetria kapcsolatával, az álhírek és áltudományos nézetek felismerésével, a modern társadalom kihívásaival, az egészség és az egyéni döntések összefüggéseivel, valamint a digitális tér gyermekekre és közösségekre gyakorolt hatásával. Több esemény kifejezetten fiatal kutatók vagy középiskolások számára teszi közelebbivé a tudomány világát.

Kétszáz év után sem zárult le az Akadémia története. A tudomány előtt álló kérdések az elmúlt két évszázad alatt gyökeresen megváltoztak, az alapvető feladat azonban hasonló maradt:

Megbízható tudást létrehozni, támogatni a kutatókat és közvetíteni az eredményeket a társadalom felé. Klímaváltozás, mesterséges intelligencia, egészségügyi kihívások vagy az oktatás jövője – a tudomány szerepe ma legalább annyira közvetlenül érinti a mindennapi életet, mint amikor Széchenyi István 1825-ben a magyar nyelv és tudomány ügyének támogatására ajánlotta fel egyévi jövedelmét.

Forrás: https://mta.hu/tudomanyunnep2026/

Kapcsolódó híreink

Aktuális

Miért fájhatnak jobban az ízületeink a hidegben? – Amit a téli panaszokról tudni érdemes

Hűvös, nyirkos időben sokan merevebbnek érzik a térdüket, nehezebben...

Hangját ma is őrzik a dalok – 79 éves lenne Somló Tamás, az LGT legendája

Hetvenkilenc éves lenne Somló Tamás, a magyar rockzene egyik...

Tanács Zoltán távozását követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma – a minisztérium visszautasította a bírálatot

A HUN-REN-törvény módosításának visszavonását és Tanács Zoltán tudományos és...

Harminc év művészet, tudomány és technológia – Különleges kiállítás nyílik Budapesten

Mit jelentett digitális művészetről beszélni harminc évvel ezelőtt, és...

Tizenötmillió kiszivárgott iratból tárják fel a Deutsche Bank vitatott ügyleteit – magyar szálat is vizsgál a Direkt36

Több mint tizenötmillió belső dokumentum alapján indult nemzetközi tényfeltáró...

Videó: Villamosmegállóba hajtott, két embert elsodort Szegeden – szigorúbb eltiltást akar az ügyészség

Valamennyi járműkategóriára kiterjedő vezetéstől eltiltást kér az ügyészség annak...

A vízbe omlott a Kercsi híd egy része – súlyos károkat mutatnak a felvételek

A Kercsi híd közúti szakaszának egy része a vízbe...

Segíti vagy helyettesíti a tehetséget a mesterséges intelligencia? – Szakértők vitatják az AI szerepét az oktatásban

Egyre több diák használ mesterséges intelligenciát tanuláshoz, információkereséshez, szövegalkotáshoz...

Diákok, akik történelmet írtak – Miért lett november 17. a nemzetközi diáknap?

November 17-e nem egyszerűen a diákokról és az egyetemi...

ESTI HÍRLAP RIKKANCS – 2026. NOVEMBER 17. Friss hírek, napi események

Hat és fél milliárd forint, amelyről még mindig nem...

Közlekedési körkép – 2026. november 17.: pótlóbuszok több vasútvonalon, este lezárják a Puskás Aréna környékét

Pályahiba miatt pótlóbuszok közlekednek Püspökladány és Szeghalom között, várhatóan...

Kapcsolódó cikkek

KEDVELT KATEGÓRIÁK