Példátlan diplomáciai egyeztetésre került sor csütörtökön a kínai Sencsenben: Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök először tárgyalt közösen, háromoldalú formátumban. Az ázsiai–csendes-óceáni gazdasági csúcstalálkozó margóján zajló megbeszélés középpontjában a nukleáris fegyverzetkorlátozás, az ukrajnai háború és az iráni konfliktus állt. A történelmi találkozó jelentőségét azonban nem pusztán a három vezető közös megjelenése, hanem az adja, hogy Washington, Moszkva és Peking döntései alapvetően befolyásolják a világ biztonsági és gazdasági viszonyait.
A nemzetközi politika figyelme csütörtökön Sencsenre irányult, ahol a világ három meghatározó katonai hatalmának vezetője olyan közvetlen párbeszédbe kezdett, amelyre ebben a felállásban korábban nem volt példa. Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a Kylin Villa épületében, az APEC-csúcstalálkozó helyszínén ült közös tárgyalóasztalhoz. A Reuters tudósítása szerint a három elnök egy nagyméretű, kerek asztalnál foglalt helyet, majd egymást követően ismertették nyitóálláspontjukat, mielőtt megkezdődtek az érdemi egyeztetések.
A háromoldalú csúcsot kétoldalú találkozók előzték meg. Trump külön tárgyalt Hszi Csin-pinggel és Putyinnal is, akiket egyaránt barátjának nevezett. A diplomáciai gesztusok és a szívélyes hangnem ellenére a résztvevők között továbbra is súlyos stratégiai ellentétek húzódnak. Az ukrajnai háború, az Irán körüli konfliktus, a nemzetközi szankciók, a kereskedelmi viták és a nukleáris fegyverkezés egyaránt olyan kérdések, amelyekben a három hatalom érdekei korántsem esnek egybe.
Hszi Csin-ping: Ha a nagyhatalmak összecsapnak, a világ zűrzavarba süllyed
A találkozót házigazdaként Hszi Csin-ping vezette, aki a nemzetközi béke fenntartásában viselt közös felelősségre helyezte a hangsúlyt. A kínai államfő szerint a történelem egyértelműen megmutatta, milyen következményekkel járhat, ha a nagyhatalmak képtelenek együttműködni. A Reuters által idézett nyitónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy amikor a nagyhatalmak harmóniában élnek egymással, a világ békében van, amikor viszont összecsapnak, az egész nemzetközi rendszer zűrzavarba süllyed.
Hszi a nukleáris leszerelés kérdésében is figyelemre méltó álláspontot fogalmazott meg. A kínai állami televízió, a CCTV beszámolója szerint a nukleáris fegyverek betiltását és megsemmisítését, valamint egy atomfegyverektől mentes világ megteremtését szorgalmazta. A kijelentés különös jelentőséget kap annak fényében, hogy Peking korábban következetesen elutasította a Washington és Moszkva által szorgalmazott, háromoldalú fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Kína érvelése szerint ugyanis az amerikai és az orosz nukleáris arzenál még mindig lényegesen nagyobb a kínainál, ezért Peking nem fogadhat el automatikusan azonos korlátozásokat. A mostani nyilatkozat fontos diplomáciai gesztus, ám önmagában még nem jelenti azt, hogy Kína kész lenne csatlakozni egy új, kötelező erejű leszerelési megállapodáshoz.
Trump: „Valóban történelmet írunk”
Donald Trump a találkozó kezdetén annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a világ három legnagyobb nukleáris hatalmának vezetői közvetlenül egyeztethetnek egymással. „Valóban történelmet írunk” – jelentette ki az amerikai elnök, majd arról beszélt, hogy a három ország különleges helyzetben van a nukleáris fegyverek számának csökkentése és alkalmazásuk kockázatának mérséklése szempontjából. Trump szerint az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Kínának különleges felelőssége van abban, hogy nyitott, tiszteletteljes és eredményes párbeszédet folytassanak a világ egészét érintő kérdésekről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a béke megteremtéséhez nem elegendő elkerülni a konfliktusokat: a nézeteltérések ellenére is tárgyalni kell.
Az amerikai elnök diplomáciai megközelítésének központi eleme továbbra is a személyes kapcsolatokra épülő tárgyalás. A Putyinnal folytatott külön megbeszélésen a kettejük között régóta fennálló kapcsolatról beszélt, és annak a reményének adott hangot, hogy az egyeztetésből jelentős eredmények születhetnek, vagy legalábbis elindulhat egy kedvező folyamat.
Hasonlóan barátságos hangot ütött meg Hszi Csin-pinggel is, aki az amerikai elnök érkezésekor szokatlan diplomáciai gesztusként személyesen fogadta Trumpot a repülőtéren. A látványos fogadtatás azonban nem tüntetheti el a két ország közötti kereskedelmi és technológiai rivalizálást, amelynek egyik központi kérdése az amerikai csúcstechnológia, különösen a mesterséges intelligenciához szükséges fejlett félvezetők kínai hozzáférése.
Ukrajna is napirenden – de Kijev nélkül
Vlagyimir Putyin a háromoldalú megbeszélés megnyitásakor hangsúlyozta, hogy a három országnak számos közös érdeke fűződik a regionális konfliktusok rendezéséhez, köztük az ukrajnai háború lezárásához. Az orosz elnök a második világháború győztes hatalmaiként hivatkozott az Egyesült Államokra, Oroszországra és Kínára, kiemelve, hogy közös felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásáért. Az ukrajnai háború kérdése már Trump és Putyin külön egyeztetésén is előkerült, és az amerikai elnök Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásán szintén szóba hozta a konfliktus rendezésének lehetőségét. Trump egyenesen arról beszélt, hogy Washingtonnak és Pekingnek egyaránt szerepet kell vállalnia az orosz–ukrán háború lezárásának elősegítésében.
A sencseni csúcs egyik legkényesebb diplomáciai kérdése ugyanakkor éppen Ukrajna távolmaradása. Miközben a világ három meghatározó hatalmának vezetői az európai háborúról is tárgyalnak, Kijev nincs jelen az asztalnál, ahogyan az európai szövetségesek sem vesznek részt a háromoldalú egyeztetésen. Ez alapvető kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges nagyhatalmi megállapodás mennyiben venné figyelembe Ukrajna szuverenitását, területi integritását és az európai államok hosszú távú biztonsági érdekeit. Patricia Kim, a Brookings Institution külpolitikai szakértője a Reutersnek arra hívta fel a figyelmet, hogy Peking számára is diplomáciailag kényes lenne Ukrajna jövőjéről közvetíteni úgy, hogy sem az ukrán vezetés, sem az európai országok képviselői nincsenek jelen.
A békekötés lehetőségét tovább nehezítik az orosz és ukrán álláspont közötti alapvető ellentétek, különösen a megszállt területek és a biztonsági garanciák ügyében. A közvetlen nagyhatalmi párbeszéd ezért önmagában nem jelent áttörést, és továbbra sem világos, hogy a három vezető képes-e olyan közös álláspontot kialakítani, amely egy tényleges békefolyamat alapjául szolgálhatna.
Fókuszban az atomfegyverek – új megállapodás születhet?
A találkozó egyik legfontosabb kérdése a nukleáris fegyverzet ellenőrzésének jövője. A helyzetet különösen sürgetővé teszi, hogy 2026 februárjában lejárt az Egyesült Államok és Oroszország közötti utolsó jelentős stratégiai nukleáris fegyverzetkorlátozási szerződés, a New START. A megállapodás megszűnésével tovább gyengült az a nemzetközi ellenőrzési rendszer, amely évtizedeken át a két legnagyobb nukleáris arzenállal rendelkező ország fegyverkezési versenyének korlátozását szolgálta. Trump korábban egy új, korszerűsített megállapodás szükségességéről beszélt, amelybe Kínát is bevonná. A háromoldalú kezdeményezés azonban komoly akadályokba ütközik. Az Egyesült Államok és Oroszország egyenként több mint ötezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, miközben Kína becsült készlete meghaladja a hatszázat. Peking ezért nem tekinti egyenrangúnak a három ország helyzetét a fegyverzetkorlátozási kötelezettségek szempontjából. A tárgyalás jelentősége az, hogy megnyithatja az utat egy hosszabb, intézményesített egyeztetési folyamat előtt.
Irán és a Hormuzi-szoros: Az energiabiztonság is a tárgyalóasztalon
Az iráni konfliktus szintén meghatározó témája a diplomáciai egyeztetéseknek. Trump a kínai államfővel folytatott külön találkozóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának egyaránt érdeke a Hormuzi-szoroson keresztül zajló energiaszállítások biztosítása. Trump szerint Washington és Peking közös érdeke, hogy az energiaszállítás zavartalan legyen, és megakadályozzák Irán nukleáris fegyverhez jutását. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a két ország az iráni konfliktus minden kérdésében azonos álláspontot képviselne. Kína és Oroszország gazdasági, illetve stratégiai kapcsolatai Teheránnal továbbra is jelentősen eltérnek az amerikai megközelítéstől.
Valódi áttörés vagy látványos nagyhatalmi erődemonstráció?
A sencseni csúcstalálkozó kétségtelenül rendkívüli diplomáciai esemény, de a látványos kézfogások és történelmi jelentőségűnek nevezett nyilatkozatok még nem jelentenek kézzelfogható eredményt. A három vezető eltérő stratégiai célokkal érkezett Kínába, és számos kérdésben továbbra is nehezen összeegyeztethető érdekeket képviselnek.
Daryl Kimball, az Arms Control Association ügyvezető igazgatója az Associated Pressnek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy egyetlen csúcstalálkozótól aligha várható drámai áttörés a nukleáris leszerelés ügyében. Szerinte a diplomáciai látványosságokon túl tartós, szakmai alapokra épülő tárgyalási folyamatra lenne szükség. A találkozónak ugyanakkor jelentős politikai üzenete van. Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezetői a legsúlyosabb nemzetközi válságok közepette is közvetlen egyeztetésre vállalkoztak, miközben a három ország kapcsolatait egyszerre jellemzi a rivalizálás, a kölcsönös gazdasági függőség és a biztonságpolitikai érdekek ütközése.
Európa számára különösen fontos, hogy a nagyhatalmak közötti párbeszéd milyen irányba mozdítja el az ukrajnai háború ügyét, és az esetleges megállapodásokban milyen szerep jut azoknak az országoknak, amelyeket a döntések közvetlenül érintenek. Egy új nagyhatalmi együttműködés lehetősége éppúgy felmerül, mint annak a veszélye, hogy a globális kérdések rendezésében a kisebb államok érdekei háttérbe szorulnak.
A sencseni találkozó történelmi jelentőségű diplomáciai esemény. A november 19-i első beszámolók még nem jeleztek átfogó háromoldalú egyezményt, így egyelőre nyitott kérdés, hogy a világ három meghatározó hatalmának közvetlen párbeszéde tartós együttműködés kezdetét vagy csupán egy rendkívüli diplomáciai pillanatot jelent.
