Egy héten belül harmadszor érte támadás az Oroszországot a megszállt Krím-félszigettel összekötő hidat. A csütörtök hajnali csapás után ismét leállították a közlekedést a Kercsi-szoros felett, miközben a szakemberek megkezdték az újabb károk felmérését. A stratégiai jelentőségű átkelő már a hét elején súlyosan megrongálódott: ukrán drón- és rakétatámadások következtében a közúti híd egyik nagy szakasza a tengerbe omlott.

Újabb támadás érte november 19-én, csütörtök hajnalban a Krími hidat, amely az orosz szárazföldet köti össze a 2014-ben megszállt és Oroszország által jogellenesen annektált félszigettel. Szergej Akszjonov, a Krím orosz kinevezésű vezetője a Telegramon jelentette be, hogy az újabb csapás miatt ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat. Közlése szerint az illetékes szolgálatok megkezdték a helyszíni ellenőrzést és a károk felmérését, ám arról egyelőre nem adott tájékoztatást, hogy a legutóbbi támadás pontosan melyik hídszakaszt érintette, illetve mekkora további pusztítást okozott.
A Reuters csütörtöki beszámolója szerint ez már a harmadik támadás volt a héten a Kercsi-szoroson átvezető átkelő ellen. Az előző csapások során ukrán drónok és rakéták súlyos károkat okoztak a híd közúti részében. A hírügynökség által ellenőrzött felvételeken látható, hogy a központi szakasz jelentős része megsemmisült, a fő közúti ívszerkezet pedig a tengerbe zuhant. A leszakadt szerkezeti elemek helyén hatalmas rés keletkezett, ami alapvetően akadályozza az átkelő eredeti rendeltetésének megfelelő használatát.
Nemcsak közlekedési útvonal, hanem katonai utánpótlási kapcsolat is
A 19 kilométer hosszú Krími híd közúti és vasúti összeköttetést biztosít az oroszországi Krasznodari terület és a Krím félsziget között. Jelentősége jóval túlmutat a polgári közlekedésen, hiszen a háború során az orosz katonai logisztikában is fontos szerepet kapott. A vasúti összeköttetés lényeges a nagy mennyiségű felszerelés és utánpótlás szállítása szempontjából, ezért az átkelő működésének tartós akadályozása katonai következményekkel is járhat.
Az építményt 2018-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök avatta fel, négy évvel azután, hogy Moszkva elfoglalta és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó Krímet. Az orosz vezetés a beruházást azóta is kiemelt jelentőségű fejlesztésként és a félsziget Oroszországhoz kapcsolásának jelképeként kezeli. Kijev ugyanakkor a hidat az orosz katonai utánpótlás egyik fontos útvonalának tekinti, amelynek megbénítása gyengítheti az orosz hadműveletek támogatását.
A mostani, novemberi támadássorozat újabb komoly csapást jelent az átkelőre, főképpen azért, mert a hét eleji rombolás után a közúti kapcsolat helyreállítása már önmagában is jelentős munkálatokat igényelhet.
Újabb bizonytalanság a csütörtöki támadás után
Az Anadolu török hírügynökség szerint az ukrán vezérkar a hét eleji műveletek után arról számolt be, hogy a közúti híd egyik íve és pályaszakasza összeomlott. A vasúti rész akkor még állt, bár a beszámolók szerint annak egyik ívszerkezete is megsérült. Az orosz hatóságok szintén elismerték a szerkezeti károkat, de azok teljes kiterjedéséről nem adtak részletes tájékoztatást.
A fejlemény időzítése diplomáciai szempontból is figyelemre méltó. A Reuters szerint Vlagyimir Putyin csütörtökre amerikai és kínai vezetői találkozókra készült, miközben a Krími híd elleni újabb támadás ismét ráirányította a figyelmet az orosz katonai infrastruktúra sebezhetőségére.
A november 17-i támadás következményeiről beszámoltunk, bemutatva a stratégiai jelentőségű összeköttetésben keletkezett károkat. A mostani, harmadik csapás tovább növeli a bizonytalanságot a híd használhatósága és helyreállítása körül.
Forrás: Reuters, Associated Press, Anadolu, 2026. november 18–19.
