Iránban januárban is folytatódnak az országos méretű ellenzéki tüntetések, amelyek a súlyosbodó gazdasági válság, az elszabaduló infláció és az iráni riál gyors értékvesztése miatt robbantak ki 2025 decemberében. A kezdetben gazdasági indíttatású megmozdulások rövid időn belül politikai tiltakozássá alakultak, és mára a fennálló rendszer egészét érintő elégedetlenséget fejezik ki.
A hatóságok rendkívül keményen reagálnak a demonstrációkra. Több városból érkeztek beszámolók arról, hogy a biztonsági erők éles lőszert vetettek be, miközben tömeges letartóztatások zajlanak. Az állam szinte teljes internet- és kommunikációs leállást rendelt el, jelentősen korlátozva az információáramlást és a külvilággal való kapcsolattartást.
Ezres nagyságrendű áldozatok
A legfrissebb becslések szerint több ezren vesztették életüket a tiltakozások és az erőszakos fellépések következtében. Független források 3 900 és 5 000 közé teszik a halálos áldozatok számát, miközben az iráni vezetés is elismerte, hogy több ezer ember halt meg az események során. Számos jelentés szól civil áldozatokról, köztük fiatalokról is, akik a demonstrációk idején vesztették életüket.
A rezsim álláspontja
Irán felső vezetése – beleértve az elnököt és Ali Khamenei legfőbb vezetőt – jóváhagyta a szigorú biztonsági intézkedéseket. A hivatalos kommunikáció szerint a tüntetéseket részben külföldi beavatkozás és destabilizációs kísérletek gerjesztik. Teherán határozott hangnemben figyelmeztetett arra is, hogy bármilyen külső beavatkozást ellenséges lépésként értékelne.
Nemzetközi reakciók és diplomáciai nyomás
A fejleményekre a nemzetközi közösség is reagált. Az Európai Unió élesen elítélte a rendőri erőszakot és az emberi jogi visszaéléseket, és további szankciók bevezetését helyezte kilátásba az iráni vezetés, valamint a jogsértésekben érintett tisztségviselők ellen.
A G7 országok szintén aggodalmukat fejezték ki, közös állásfoglalásukban felszólítva Iránt az erőszakos fellépések beszüntetésére. A csoport jelezte: amennyiben a brutalitás folytatódik, további szankciók bevezetése sem zárható ki.
ENSZ-ülések és emberi jogi aggályok
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgős ülést tartott az iráni helyzet miatt. A tanácskozáson több tagállam bírálta a biztonsági erők fellépését és a halálos áldozatok magas számát, miközben éles vita alakult ki az iráni és az amerikai delegációk között.
Ezzel párhuzamosan több nemzetközi emberi jogi szervezet és civil csoport sürgős ENSZ-eljárásokat sürgetett, és a jogsértések átfogó kivizsgálását követelte.
A tiltakozások nem maradtak Irán határain belül. Európában, Észak-Amerikában és más régiókban iráni diaszpórák és támogatóik szerveztek demonstrációkat, szolidaritást vállalva az iráni tüntetőkkel és felhívva a figyelmet az országban zajló eseményekre.
A kép szemléltető jellegű.
