Megosztás az X-en
Mi az Esti Hírlapnál örömmel látjuk, ha a kábítószer visszaszorításáért történnek határozott lépések Magyarországon. A rendőrség feladata a közrend védelme, és minden jogszerű eszközzel támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek ezt szolgálják. Mégis, legalább ennyire fontosnak tartjuk, hogy ezek az intézkedések a jogállamiság keretein belül, az arányosság és az emberi méltóság tiszteletben tartásával történjenek.
Göd, 2025. július – Több beszámoló is napvilágot látott egy július 19-i rendőrségi akcióról, amely a gödi Homokszigeten, egy magánrendezvényen zajlott. A hivatalos közlés szerint a razzia a DELTA Program keretében zajlott, és tizenhárom főt állítottak elő kábítószer-fogyasztás gyanújával. A hatóságok közlése szerint a gyorsteszt tíz esetben mutatott ki tiltott szerhasználatot.
A történtek azonban vitát indítottak el a közösségi médiában és egyes sajtóorgánumokban is. Az egyik érintett személy például arról számolt be, hogy bár együttműködő volt a rendőrséggel, hátrabilincselt kézzel, mentőmellény nélkül szállították motorcsónakkal éjszaka a vízen. A férfi saját elmondása szerint epilepsziával él, és orvosi célból használ THC-tartalmú készítményeket.
Az eset több fontos kérdést is felvet: milyen feltételek mellett indokolt a rendőrségi bilincselés? Kötelező-e a mentőmellény vízi szállítás esetén? És hol húzódik a határ az arányos rendőri fellépés és a túlkapás között?
Mikor bilincselhet a rendőr?
A hatályos jogszabályok szerint a rendőrség bilincselést alkalmazhat, ha az érintett személy ellenállást tanúsít, szökést kísérel meg, támadó, önveszélyes vagy másokat veszélyeztető magatartást tanúsít, illetve ha az előállítás másként nem biztosítható.
Ezzel szemben a bilincselés nem alkalmazható automatikusan minden előállított személlyel szemben. Az arányosság és szükségesség elve kulcsfontosságú: a rendőri fellépésnek mindig az adott helyzethez kell igazodnia.
Mentőmellény nélküli szállítás: szabályos?
A vízi közlekedésről szóló szabályok egyértelműek: mentőmellény viselése kötelező, különösen kis hajón történő, sötétben zajló szállítás esetén, és még inkább, ha a személy mozgásában korlátozott – például hátrabilincselt.
A bilincselve, mentőfelszerelés nélkül végrehajtott éjszakai motorcsónakos szállítás ezért életvédelmi szempontból aggályos lehet, függetlenül attól, hogy az adott személy milyen eljárás alá esett.
Mi a helyzet a gyógyászati célú kannabisszal?
Magyarországon jelenleg a kannabisz-alapú gyógyszerek csak szigorú orvosi és engedélyezési eljárás keretében érhetők el, és elsősorban importként, korlátozott mennyiségben használhatók. A gyógyászati célú felhasználás így nem mentesít automatikusan a hatályos kábítószer-szabályozás alól – azonban az egészségügyi háttér figyelembevétele méltányossági szempontból fontos lehet a hatósági eljárás során.
Mi a teendő, ha valaki aránytalannak érzi az intézkedést?
A magyar jog lehetőséget biztosít a rendőri intézkedésekkel szembeni panasz megtételére. Az érintett panaszt tehet a rendőrségnél, az alapvető jogok biztosához (ombudsman) fordulhat, vagy akár bírósági úton is jogorvoslatot kérhet. Civil jogvédő szervezetek – mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy a Helsinki Bizottság – is segíthetnek jogi tanácsadásban és képviseletben.
Kell-e testkamera tömeges intézkedés során?
Több országban, így Magyarországon is egyre gyakrabban vetődik fel, hogy a rendőrségi intézkedések során – különösen tömeges, összehangolt akciók esetén – indokolt lehet testkamera vagy más hiteles videós dokumentáció használata. Ez nemcsak az érintettek jogbiztonságát szolgálja, hanem a rendőrség érdeke is lehet, hiszen egyértelműen rögzíti az eseményeket, és segíthet kizárni az alaptalan vádakat vagy félreértéseket.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint a rendőr viselhet testkamerát, és az intézkedés rögzítésére vonatkozó döntést az intézkedő rendőr vagy a parancsnok hozza meg, nem kötelező minden esetben.
A rendőrségi törvény 42. § (5) bekezdése kimondja:
„A rendőr az intézkedés során kép- és hangfelvételt készíthet, ha az az intézkedés dokumentálása vagy az eljárás érdeke miatt szükséges.”
Kérdés azonban, hogy egy 120 fős rendezvényre kiterjedő, előre megszervezett akció esetében miért nem történt átfogó rögzítés – különösen annak fényében, hogy utólag vitatottá válhat az intézkedés arányossága.
A testkamera-használat előnyei:
– Átláthatóságot biztosít a közvélemény és a hatóságok számára is
– Védi az intézkedő rendőröket a hamis vádakkal szemben
– Segíthet eldönteni a panaszokat, ha ellentmondó állítások merülnek fel
Jelen esetben – ha valóban nem készült videós dokumentáció – a rendőrség nem tudja objektív módon igazolni, hogy az intézkedések minden részletében szakszerűek és arányosak voltak. Ez különösen fontos lehet például olyan állítások esetében, mint a hátrabilincselve történő szállítás mentőmellény nélkül, vagy az érintettek földre térdepeltetése.
Mi történik akkor, ha egy rendőri intézkedés utólag jogellenesnek minősül?
Amennyiben egy rendőri intézkedésről – például testi kényszer, bilincselés vagy veszélyes szállítás – bebizonyosodik, hogy jogellenes, aránytalan vagy életveszélyes volt, úgy az eljárásban részt vevő rendőrök egyéni felelőssége is felmerülhet. A rendőrségi törvény (Rtv.) és a Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapján a rendőrök kizárólag a jogszabályi keretek között járhatnak el, és nem alkalmazhatnak indokolatlan erőszakot vagy megalázó bánásmódot.
Ha egy eljárás során megállapítást nyer például a szakszerűtlenség, az aránytalan erőszak alkalmazása, vagy a gondatlanságból elkövetett testi épség veszélyeztetése (például mentőmellény nélküli bilincselt szállítás), akkor a felelősök ellen fegyelmi eljárás, sőt akár büntetőeljárás is indulhat – különösen, ha a sértett egészsége vagy élete veszélybe került.
Milyen büntetés járhat rendőri túlkapás esetén, ha jogerősen elítélik az elkövetőt?
– Hivatali visszaélés (Btk. 305. §): 1–5 évig terjedő szabadságvesztés, súlyos következmény esetén akár 2–8 év
– Kényszervallatás (Btk. 303. §): 2–8 év, súlyosabb esetben 5–15 év
– Testi sértés (Btk. 164. §): könnyű esetben 1 év, súlyosabb következmény esetén 2–8 év
– Fegyelmi következmények: lefokozás, elbocsátás, szolgálati jogviszony megszüntetése
Fontos megjegyezni: minden ügyben a tényállás megállapítása az illetékes hatóságok és a független bíróság feladata. Az eljárások során minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.
A rendőrségi munka alapvető része a közrend és közbiztonság fenntartása, és ehhez eszközöket is biztosít a törvény. Ugyanakkor a polgári szabadságjogok és az emberi méltóság védelme ugyanilyen fontos. Az arányosság, szükségesség és életvédelem elveinek betartása minden helyzetben elvárható – nemcsak a jog, hanem az emberségesség nevében is.
A kép csak illusztráció!
Kérdéseket küldtünk a rendőrségnek
Az Esti Hírlap szerkesztősége a cikk megjelenésével egyidejűleg kérdéseket küldött az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, hogy a gödi razzia körülményeit tisztázzuk. A közérdeklődésre számot tartó ügyben az alábbi kérdésekre várunk hivatalos választ:
– Használtak-e testkamerát vagy más kép- és hangrögzítő eszközt a razzia során?
– Ha nem, mi indokolta ennek mellőzését egy előre szervezett, nagy létszámú akció esetében?
– Milyen mennyiségű és típusú kábítószergyanús anyagot találtak a helyszínen?
– Merült-e fel a fogyasztáson túl kábítószer-kereskedelem gyanúja bárkivel szemben?
– A rendőrség álláspontja szerint az érintettek hátrabilincselése, több órás földön térdepeltetése és étlen-szomjan való várakoztatása szükséges és arányos intézkedés volt-e?
– Szabályosnak minősül-e a hátrabilincselt személyek mentőmellény nélküli szállítása éjszaka, motorcsónakkal, a Duna váci ágán?
A válaszokat – amennyiben megérkeznek – teljes terjedelemben közölni fogjuk.