Az új Trump és Wall Street Journal ügy kapcsán szeretnénk mindenkit – aki még nem ismeri az Epstein-ügyet – röviden bevezetni abba a több évtizeden át húzódó botrányba, amely egyszerre rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást, a politikai elitet és a közvélemény valóságérzékelését.

Donald Trump sosem volt az a típus, aki vállat von, ha nyilvánosan támadják. Most azonban nem csupán a szokásos Twitter-válasszal reagál: egy 10 milliárd dolláros keresettel indul hadba az egyik legismertebb amerikai napilap, a Wall Street Journal ellen. A vád komoly: a lap szerint Trump még 2003-ban küldött egy kétértelmű levelet Jeffrey Epsteinnek – Trump szerint azonban ez hazugság, és a tét immár nemcsak a jó hírneve, hanem a sajtószabadság határa is.

Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke és jelenlegi elnökjelöltje váratlan stratégiával állt elő az ukrajnai háború ügyében: az USA kész Patriot légvédelmi rendszereket és más fejlett fegyvereket szállítani Ukrajnának – ám a teljes költséget az Európai Uniónak kell állnia. A bejelentés újabb fordulatot jelent az Egyesült Államok háborús szerepvállalásában, és komoly diplomáciai feszültséget vetít előre Brüsszel és Washington között.

Donald Trump újra rátette a kezét az amerikai bevándorláspolitika érzékeny szelektálógombjára. Bár a volt elnök a Fox Newsnak adott interjújában elismerte, hogy az Egyesült Államok gazdasága nem működik bevándorlók nélkül, egyértelműen kijelentette: csak az léphet be, aki legálisan érkezik.

Ha valaki azt hitte, hogy Emmanuel Macron a diplomácia nyelvén fogja elintézni Donald Trump legújabb húzását, annak most csalódnia kell. A francia elnök ugyanis nem kertelt: szerinte az amerikai vámháborús fenyegetés durva támadás Európa ellen – és most eljött az ideje, hogy az öreg kontinens ne csak nézze, hanem vissza is vágjon.

Donald Trump újra formában van – és ezúttal nem kampánybeszédek, hanem kereskedelmi hadüzenetek formájában. Az egykori amerikai elnök, aki jó eséllyel újra versenybe száll a Fehér Házért, bejelentette: augusztus 1-jétől 35 %-os vámtarifát vetne ki minden Kanadából érkező termékre. És nem állna meg itt – más, „barátinak” tartott országok is hasonló bánásmódra számíthatnak.

Információk szerint Donald Trump azzal fenyegette meg Vlagyimir Putyint, hogy „ki fogja nyírni Moszkvát”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. A kiszivárgott kijelentés nem hivatalos csatornán hangzott el, de súlyos diplomáciai következményei lehetnek – főleg, hogy a Kreml sem tagadja egyértelműen.

Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 4-én telefonon egyeztettek az ukrajnai biztonsági helyzetről, miután Oroszország minden eddiginél nagyobb légitámadást intézett Ukrajna ellen. A két vezető megállapodott abban, hogy közösen dolgoznak az ukrán légvédelem megerősítésén – miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök határozottan elutasította az amerikai békejavaslatot.

Washington
Donald Trump amerikai elnök július 4-én ünnepélyesen aláírta a „One Big Beautiful Bill Act” nevű törvénycsomagot, amelyet saját szavaival „egy nagy, gyönyörű győzelemnek” nevezett. A republikánusok által benyújtott, majd 51–50 arányban a szenátuson is átnyomott csomag gyökeresen átalakítja az amerikai adó-, egészségügyi és bevándorláspolitikát – a társadalom széles rétegeit érintve.

A Közel-Keleten ismét kiéleződött a helyzet, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke vasárnap ismét tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hamászt. Bár a diplomáciai erőfeszítések felerősödtek, a térségben továbbra is intenzív harcok dúlnak, és a civil áldozatok száma aggasztó ütemben növekszik.

2025 júniusának egyik legmeghatározóbb külpolitikai pillanatát az Egyesült Államok légicsapása jelentette Irán stratégiai jelentőségű nukleáris létesítményei ellen. A támadást személyesen Donald Trump elnök rendelte el – politikai és katonai tanácsadói figyelmeztetései ellenére. A következmények még nem ismertek, de a döntés súlya már most érezhető világszerte.

Donald Trump volt amerikai elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Irán „néhány hétre van” attól, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, ugyanakkor hangsúlyozta: „még nem késő” diplomáciai tárgyalásokat kezdeni Teheránnal.