Nem szoktam elhamarkodottan leírni, hogy „itt a jövő”, de most valami olyasmibe futottam bele, ami tényleg megingatja azt, amit a digitális irodai munkáról gondoltunk. A Perplexity nevű AI-cég új fejlesztése, a Comet, egy olyan böngésző, ami nem egyszerűen „okosabb” a Google-nél – hanem elvégzi helyetted a munkát.

Az Esti Hírlap programozója és biztonsági szakértője szemével – figyelmeztetés, nem pánikkeltés

A mesterséges intelligencia (MI) korát éljük – ez nem újdonság. De amit kevesen mondanak ki nyíltan: a hackerek is ugyanezt az eszközt használják. És egyre ügyesebben.

Az utóbbi években egyre több szó esik a mesterséges intelligencia fejlődéséről, annak hatásairól a munkavégzésre, oktatásra, kreatív iparra – de van egy olyan terület, amelyről alig hallani, mégis talán az egyik legnagyobb kérdést veti fel: a valós idejű megfigyelés.

Szerintem ez az egyik legizgalmasabb hír mostanában, amiről itthon szinte senki nem számolt be. Az ELTE kutatói kifejlesztettek egy olyan rendszert, ahol 100 drón képes önállóan, központi irányítás nélkül mozogni és egymással kommunikálni. Ez nem csak technikai bravúr, hanem valami, ami tényleg a jövőt vetíti előre.

Az első részben azt mutattam meg, hogyan lett az AI a programozók kis játékszeréből a hétköznapok láthatatlan, mégis mindent átszövő motorja. A ChatGPT, a Copilot, a nyelvi modellek – már nemcsak értik, mit mondunk, hanem reagálnak, írnak, sőt, néha már túl jól is tudják, mire gondolunk.

A mesterséges intelligencia ma már a mindennapjaink része – keresőmotorokban, online ügyfélszolgálatokban, sőt akár az orvosi diagnosztikában is. De hogyan lett az AI a programozók játékszeréből a jövő egyik legmeghatározóbb technológiája? Első fejezetünkben az indulástól a nyelvi modellek térnyeréséig vezetjük végig az olvasót.