2025 augusztusában a soproni egyetem különleges lehetőséget kínál az űrkutatás iránt érdeklődő oktatóknak és kutatóknak: az Európai Űrügynökség támogatásával egyhetes képzés indul, ahol a résztvevők a műholdak és űreszközök adatait dolgozzák fel, és a legmodernebb űr-adatfeldolgozási módszereket sajátíthatják el. A program célja, hogy a magyar felsőoktatás aktívan részt vegyen az űrkutatásban, és a résztvevők gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodjanak.

Az Apple újabb nagy dobásra készül: a Siri digitális asszisztens következő generációja akár a Google mesterséges intelligenciájára támaszkodva születhet meg. Miközben a vállalat jogi csatározásokkal küzd, a felhasználók a jövő Siri-jére várnak, amely forradalmasíthatja a hangvezérelt technológiát és új szintre emelheti az okoseszközök interakcióját.

A mesterséges intelligencia már nem csak a jövő ígérete – itt van velünk a mindennapokban, és szinte minden területen képes megkönnyíteni az életünket. Sokan csak a ChatGPT-t ismerik, pedig rengeteg más eszköz is létezik, amelyek segítségével gyorsabban, hatékonyabban és kreatívabban intézhetjük a feladatainkat. Most bemutatok nektek néhány hasznos AI-megoldást, amelyek túlmutatnak a legismertebb chatboton, és valódi segítséget nyújthatnak a hétköznapokban – legyen szó munkáról, tanulásról, alkotásról vagy akár a bevásárlásról.

A mesterséges intelligencia (MI) gazdaságformáló hatása világszinten már nem spekuláció, hanem reálisan számított lehetőség. A kérdés az: Magyarország szereplője vagy csak nézője lesz ennek a történelmi léptékű átalakulásnak? A válasz most íródik – és felelős döntések kellenek hozzá.

Egy új AI-szereplő emelkedik Európában – gyakorlati megoldásokkal, hype nélkül

Miközben a világ az AI-óriások versenyét figyeli, és a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták a politikától a technológiai konferenciákig mindenhová begyűrűznek, egy viszonylag csendes bejelentés jelenthet fordulópontot: az OpenAI Norvégiában építi meg első európai AI-gigagyárát.

Nem szoktam elhamarkodottan leírni, hogy „itt a jövő”, de most valami olyasmibe futottam bele, ami tényleg megingatja azt, amit a digitális irodai munkáról gondoltunk. A Perplexity nevű AI-cég új fejlesztése, a Comet, egy olyan böngésző, ami nem egyszerűen „okosabb” a Google-nél – hanem elvégzi helyetted a munkát.

Az Esti Hírlap programozója és biztonsági szakértője szemével – figyelmeztetés, nem pánikkeltés

A mesterséges intelligencia (MI) korát éljük – ez nem újdonság. De amit kevesen mondanak ki nyíltan: a hackerek is ugyanezt az eszközt használják. És egyre ügyesebben.

A Szegedi Tudományegyetemen átadták Magyarország eddigi legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét. Ez az új rendszer nemcsak a hazai kutatás-fejlesztést helyezi új alapokra, hanem regionális szinten is komoly technológiai előrelépést jelent. Az 1,75 petaflop számítási kapacitású gép a mesterséges intelligencia, a nyelvtechnológia, a genetika, a kémiai szimulációk és a közlekedési modellek kutatása során kap majd kulcsszerepet.

Szerintem ez az egyik legizgalmasabb hír mostanában, amiről itthon szinte senki nem számolt be. Az ELTE kutatói kifejlesztettek egy olyan rendszert, ahol 100 drón képes önállóan, központi irányítás nélkül mozogni és egymással kommunikálni. Ez nem csak technikai bravúr, hanem valami, ami tényleg a jövőt vetíti előre.

A magyar kormány és a pénzügyi felügyelet új szintre emelné a csalás elleni fellépést: napirenden van az AI-alapú csalásfelderítő rendszerek bevezetése a hazai banki szektorban. A cél egyértelmű: valós időben kiszűrni a gyanús pénzügyi tranzakciókat, és még azelőtt beavatkozni, hogy az ügyfeleket kár érné.

Egyre gyorsabban bontja le a határokat a mesterséges intelligencia és az orvostudomány együttműködése. Az Európai Onkológiai Intézet (IEO) és a Monzino Kardiológiai Központ Olaszországban most olyan lépésre szánta el magát, amely nemcsak a kutatást gyorsítja fel, de hosszú távon életmentő diagnosztikai és terápiás áttörésekhez is vezethet.