Nem szoktam elhamarkodottan leírni, hogy „itt a jövő”, de most valami olyasmibe futottam bele, ami tényleg megingatja azt, amit a digitális irodai munkáról gondoltunk. A Perplexity nevű AI-cég új fejlesztése, a Comet, egy olyan böngésző, ami nem egyszerűen „okosabb” a Google-nél – hanem elvégzi helyetted a munkát.

Az Esti Hírlap programozója és biztonsági szakértője szemével – figyelmeztetés, nem pánikkeltés

A mesterséges intelligencia (MI) korát éljük – ez nem újdonság. De amit kevesen mondanak ki nyíltan: a hackerek is ugyanezt az eszközt használják. És egyre ügyesebben.

A Szegedi Tudományegyetemen átadták Magyarország eddigi legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét. Ez az új rendszer nemcsak a hazai kutatás-fejlesztést helyezi új alapokra, hanem regionális szinten is komoly technológiai előrelépést jelent. Az 1,75 petaflop számítási kapacitású gép a mesterséges intelligencia, a nyelvtechnológia, a genetika, a kémiai szimulációk és a közlekedési modellek kutatása során kap majd kulcsszerepet.

Szerintem ez az egyik legizgalmasabb hír mostanában, amiről itthon szinte senki nem számolt be. Az ELTE kutatói kifejlesztettek egy olyan rendszert, ahol 100 drón képes önállóan, központi irányítás nélkül mozogni és egymással kommunikálni. Ez nem csak technikai bravúr, hanem valami, ami tényleg a jövőt vetíti előre.

A magyar kormány és a pénzügyi felügyelet új szintre emelné a csalás elleni fellépést: napirenden van az AI-alapú csalásfelderítő rendszerek bevezetése a hazai banki szektorban. A cél egyértelmű: valós időben kiszűrni a gyanús pénzügyi tranzakciókat, és még azelőtt beavatkozni, hogy az ügyfeleket kár érné.

Egyre gyorsabban bontja le a határokat a mesterséges intelligencia és az orvostudomány együttműködése. Az Európai Onkológiai Intézet (IEO) és a Monzino Kardiológiai Központ Olaszországban most olyan lépésre szánta el magát, amely nemcsak a kutatást gyorsítja fel, de hosszú távon életmentő diagnosztikai és terápiás áttörésekhez is vezethet.

Az első részben azt mutattam meg, hogyan lett az AI a programozók kis játékszeréből a hétköznapok láthatatlan, mégis mindent átszövő motorja. A ChatGPT, a Copilot, a nyelvi modellek – már nemcsak értik, mit mondunk, hanem reagálnak, írnak, sőt, néha már túl jól is tudják, mire gondolunk.

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol a mindennapi digitális eszközeinkbe, és most már a böngészők is átalakulnak. Az Opera bejelentette a Neon nevű új böngészőjét, amely nem csupán egy hagyományos webes felület, hanem egy teljes értékű MI-ügynök, ami képes önállóan csevegni, adatokat gyűjteni, űrlapokat kitölteni, sőt, akár weboldalakat is generálni – mindezt a felhasználó utasításai alapján.

A mesterséges intelligencia ma már a mindennapjaink része – keresőmotorokban, online ügyfélszolgálatokban, sőt akár az orvosi diagnosztikában is. De hogyan lett az AI a programozók játékszeréből a jövő egyik legmeghatározóbb technológiája? Első fejezetünkben az indulástól a nyelvi modellek térnyeréséig vezetjük végig az olvasót.

A mesterséges intelligencia világában új korszak kezdődhet: az OpenAI bejelentette, hogy 6,5 milliárd dollárért felvásárolja Jony Ive, az Apple legendás dizájnere által alapított io nevű AI-hardver startupot. Ez az OpenAI eddigi legnagyobb akvizíciója, amely új irányt jelöl a vállalat számára az AI-hardverek fejlesztésében.